^Hyeona szemszöge^

... Próbáltam hívni Hye Mint, de nem értem el! ...

-Hol lehetsz?? ...-kérdeztem a mobilomra nézve... 

Újra tárcsázni kezdtem, de ismételten nem vette fel...

-Baj van cicavirágszálam?? ...-kérdezte egy hang, amitől falat tudtam volna kaparni...

Felé fordultam és meglepődve hátrább mentem egy lépést! ... 

-Annyira nem vagyok ijesztő! ...-mosolyra húzta száját...

-Vagy talán mégis??...-kérdeztem vissza...

... Annyira utálom, amikor valaki cicának, vagy ahhoz hasonló beceneveket használnak, csakhogy felkeltsék magukra a figyelmet! ... És még ez is! ...

-Kísérjelek el?? ..-ajánlotta fel...

-Köszönöm, de inkább egyedül mennék! ...-indultam el...

-Egy ilyen csinos lány nem mehet egyedül! ...-közelebb lépett felém...

Nem figyeltem rá, csak indultam tovább! ... Siettem Hye Min házához! ... Nagyon aggódom miatta! ... Már sétálok is felé, amikor az eső eleredt és semmim nincs, mivel védem magam a hideg cseppektől! ...

-Ez szép! ...-sóhajtottam és egyre jobban zuhogott...

Hirtelen egy kamion tért a nagy tócsába, de Taehyung elhúzott és mellkasát éreztem meg arcomon... Magához ölelt... Éreztem, hogy rám néz... Eltávolodtam tőle, ahogy csak tudtam, de csak elmosolygott...

-Gyere! ... Menjünk haza, csurom víz vagyok és kezdek fázni! ...-mondta...

-Nekem még dol...-elkapta kezemet és magával húzott...

Fogalmam sem volt ijedtemben, hova akar vinni... [...] ... Végül megérkeztünk... A lakására hozott...

-Amint vége a nagy zivatarnak, eltűnők innen! ...-mondtam kijelentően...

-Maradhatsz, ameddig csak akarsz cicavirágszálam! ...-mosolygott orra alatt, amit letöröltem volna hamar...

Majd szobájába ment száraz holmikért és gyorsan átvette pólóját... Összeszorítottam szemem! ...

-Már elnézést! ...-kértem...

-El van nézve, cicám! ...-mondta, majd felvette pólóját...

-De előttem kellett levenned?? ...-kérdeztem...

-Nincs mit szégyelnem! ..-válaszolta egyszerűen...-Gyere bentebb! ...-leültetett a kanapéra...

... Mellém foglalt helyet...

-Miért keresed Hye Mint?? ...-kérdezte kicsit aggódóan...

-... Miért akarod tudni?? ...-kérdeztem...

-Mert ami veled történik, arra én felelek babám! ...-közel hajolva suttogta...

-Nem kértelek rá! ...-mondtam vissza...

-De arra kéztetsz! ...-mondta...-Ahogy erre is! ...-közelebb hajolt és én csak távolodtam tőle, míg le nem feküdtem hátamra a kanapéján és felettem nem helyezte magát! ...

-Meg... Ne... Próbáld! ...-mondtam mérgesen...

-Nem próbálok, ha elsőnek sikerül! ...-egyre halkabban beszélt és megcsókolt...

Ajkait mozgatni kezdte, amire én rá haraptam... Hamar elengedte ajkam...

-Harap a cica?? ... Akkor megszelídítjük! ...-felettem helyezkedett és simogatni kezdte oldalam, amitől megrezzentem...-Jó érzés?? ...-kérdezte egy mosoly kíséretében...

... Nem mondtam semmit! ... Elfordítottam fejemet, de nem számítottam rá, hogy a nyakamat kezdte apró puszikkal hinteni, miközben pólóm alá akar furakodni kezeivel, amit nem engedtem! ...

-Ahw.. Taehyung! ...-mérgelődtem tettén...

... Kezeit kihúzta pólóm alól és mindkét kezemet lefogva csókolt meg! ... Lassan mozgatta ajkait, amit nekem is követnem kellett... [..] ... Mélyítésként belenyögött csókunkba és nyelve az enyémmel mozgott... Elengedte ajkam és távolodott néhány centit... Szemembe nézett...

-Már szelídülsz! ...-mosolygott...

-Felejtsd el! ...-mondtam..

... Alsó ajkába harapott és megcsókolt! ... Most már viszonoztam lépését! ... [...] ... Felkapott és elindult szobájába, ahol minden tele volt félelmetes poszterekkel, amit gondolom imád! ... Rögvest az ágyra fektetett és pólóját nyomban leszedte magáról...

-Nee! ... Megfogsz fázni! ...-mondtam és elleneztem...

-Nem kell aggódnod cicám! ... Jól vagyok! ...-mosolyogva suttogott...

-Nem aggódok! ...-mondtam...

^Taehyung szemszöge^

... Érzem, hogy szelíd kismacskává változtatom! ... Annyira megőrít ez a lány! ... Gyönyörűségével elcsábít! ... Megcsókolom, ő viszonozza! ...

-Most pedig vegyük le a felesleget, cicám! ...-megfogtam pólójának alsó részét és lassú mozdulattal szedem le róla...

... Az érzéstől megremegett, amitől mosolyogtam... Nyakára nyomtam csókomat, majd egyre lejjebb indultam a kulcscsontja felé... Combjára rakom kezemet és egyre feljebb húzom rajta kezemet... A hasán megállva simítom meg gyengéden... Felsóhajtott...

-Fázol?? ...-kérdeztem, miközben nadrág szíjrészénél simogatom szívem választottját...

-Nem! ...-felelte nyögdécselve...

-Libabőrös vagy! ...-halkan válaszoltam, közben nem hagytam abba...

-Ez már kezd kínossá válni! ...-mondta nagyot nyelve...

-Semmi sem kínos, drágám! ...-suttogtam füléhez hajolva...

-Szerintedh! ...-felnyögött...

... Mosolyogtam! ... Tetszik mindene! ... Kezemet feljebb csúsztattam csinos testén...

-Meddig kínzol?? ...-kérdezte..

-Ameddig, nem látok változást a javulásnak! ...-csókoltam meg nyakát...

Hallottam mély lélegzetének vételét, ahogy szíve hevesebben ver! ... Hasonlóképpen érez most, mint én?? ... Ha igen, akkor ez a sors akarja, ahogy én még jobban! ... Hirtelen az ablakra figyel...

-Elállt az eső! ...-felült, de nem engedtem...

-Még nincs vége aranyom! ...-fogtam meg kezét...

-Számomra rég vége!...-mondta...

-A szíved mást mond! ...-mosolyogtam...-Én pedig teljesítem a feladatom! ... Ami nem más, mint elkényesztessem szívem hölgyét! ...-megpusziltam mellkasát...

... Majd mosolyogva ránéztem... Már nyúltam is a nadrágjának gombjáért... Kigomboltam és leszedtem róla... Eldobtam a ruhadarabot és lábait derekamra helyeztem és fontam össze... Erőteljes csókot nyomok ajkára és hajamba túr... Végig masszírozza fejbőrömet... Felsóhajtok és kezemmel lábaiért nyúlok! ...

-Nyugalom! ... Nem lesz még több! ... Egyenlőre kivárjuk az idejét, hogy felkészülj! ...-suttogtam a végét...

... Felültetem és homlokára nyomok egy puszit, majd magamhoz ölelve simogatom végig hátát, amitől felsóhajt...

-Gyönyörű vagy, mondtam már?? ...-puszilok vállába...

-Most először! ... De ennek az ellentetjét mondanám! ...-halkult el a hangja...

-Igazán??-ujjammal végig simítok érzékeny bőrén és megcsókolom puha, édes ajkait! ...

-Ne hízelegj, mert úgy sem veszem be! ...-mondta félrehúzott mosollyal...

-Nem kell hízelegnem ahhoz, hogy magamévá tegyelek! ...-suttogtam...

... Nem szólt semmit... Én sem! ... Csak dolgoztam rajta! ... Még nem akarom mélyebb részletekbe belerángatni! ... Azóta tetszik, amióta először megláttam a bulin! ... Azóta kívánom! ... És kívánni is fogom, amíg csak élek! ... Éreztetni akarom, hogy igenis őrűlten szeretem! ... Ő az enyém és én az övé! ... Közelebb hajolok és megcsókolom, amit egyből mélyítek! ... Ajkát megnyalom! ... Majd ajkamra harap és nem engedi el... Elválik tőlem, de magával húzza alsó ajkam... Teljesen szívembe furakodott, amitől nagyon fel is izgatott... De uralkodok magamon és nem kényszerítem ilyenekre! ... Arcát kezem közé veszem és homlokára nyomok egy puszit...
Majd újra ajkára tapadtam és közben oldalát kezdtem gyengéden érinteni... [...] ... Kb... 10 percig még így maradtunk, majd eltávolodott hirtelen...

-Jézusom, mennyi az idő?? ...-kérdezte megijedve...

-14:23... Miért?? ...-kérdeztem vissza...

... Felállt és ruháit keresgélte a földön... Felkaptam én is göncőmet és megigazítottam a nyakrészét...

-Mennem kell! ... Már így is sokáig itt loholtam! ...-rohant le a lépcsőn...

Értetlenül néztem, ahogy elmegy! ... Majd mosolyogva kuncogtam és az ágyamra dőlve gondoltam vissza a remek érzésekre, amiket együtt csináltunk! ... Akkor is mosolyogtam... Próbáltam nyugton maradni, de nem igazán ment! ...

-Mostantól enyém vagy, cicám! ...-...a végén sikerült elaludnom...

^Hyeona szemszöge^

... Miért is gondoltam rosszat róla, amikor félre ismertem?? ... Nagyon aranyos és remek érzéke van a lányokhoz! ... [...] ... Holnap majd elválik minden dolgozatok eredményei, amire igen kíváncsi vagyok! ... Most is próbálom hívni Hye Mint, de semmi! ... Mérgelődve bújtatom buksimat a párnába és elkiáltom magam... Nem szoktam így tenni, de ha nagyon aggódok Hye Minért, és nem válaszol, akkor feltudnék robbanni! ... Na jó, nem pont szó szerint, de ez idegesít a legjobban! ... [...] ... Közben beesteledett az idő is és már csak a cirip hangokat lehetett hallani, ami kissé nyugtató, de... Tökéletesen hangsúlyozza az éjszakát! ... Már a pizsamámba fekszek ágyamon és oldalra fordulva hunytam le fáradt szemeim, már el is nyomott az álom! ... [...] ... Másnap reggel keltem ki megszokott helyemről és indultam útnak a fürdőbe! ... [...] ... Kb. 5 perc alatt végeztem! ... Nem szokásom a kora reggeli nagy mosakodás, ami 20-30 percet vesz igénybe! ... Gyorsan lerendezem magam és már készen is állok arra várva, hogy a felkívánt ruhát kapjam magamra és induljak reggelizni! ... [...] ... Így is tettem! ... Lementem reggelizni és felkapva a táskámat indultam a suliba! ... Kiléptem a házból és már útnak is indultam... Félúton megszólalt a mobilom, amit megijedve veszem elő! ... Felvettem...

-Hallo?! ...-szólok bele...

-Hyeona! ...-mondta ki nevem...

-Hye Min?? ... Mi történt veled?? ... Hol vagy?? ... Nagyon aggódom érted!! ...-válaszoltam...

-Ne aggódj miattam! ...-nevetett...

-De aggódom! ... Miről hívsz?? ...-kérdeztem...

-Egy utcai fülkéből! ...-válaszolta...

-Mi?? ... Miért?? ...-kérdeztem...

-Hosszú! ...-válaszolta egyszerűen...

-Ráérek! ...-mondtam...

-Elhiszem! ...-nevetett...

-Ha tudnád hányszor hívtalak! ...-sóhajtottam...

-Huhh, tényleg?? ...-furcsán reagált...-Bocsi, de... Nem találom a mobilom! ...

-Ennyire szétszórt vagy?? ...-kérdeztem...

-Lehetséges! ... Én sem tudom, mi vagyok! ...-mosolyogva mondta...

-Találkozunk az iskolában! ...-mondtam és leraktam készülékemet...

... Lassan beértem az iskolába és rögves a holmijaimért indultam... Kinyitottam szekrényemet és kutatni kezdtem füzeteim közül, majd arra leszek hirtelen figyelmes, hogy előttem bezárul a szekrényem ajtaja...

-Megérkezett a világ legcsinosabb csaja! ...-egy mosollyal kísérve néz felém...

-Ezt gyorsan verd ki ezt a szót! ...-nyitottam vissza ki ajtómat...

-Hmm... Miért is?? ...-kérdezte, amit ismét bezárt ajtóval közeledett felém...

-Mert nem igazán szeretném ezt hallani! ...-megpöccintve az orrát, indulok a tanterem felé...

... Már mindenki bent van, kivéve én! ... Már igyekezek, amikor megáll előttem, kezét az ajtófélfának támasztja előttem...

-Légyszíves engedj be! ...-kezdtem mérgelődni, de nem tette...

-Egy csókért megteszem! ...-nyújtja felém ajkát és annyit teszek, hogy az arcára csapok mosolyogva, de nem is fájdalmat okozva neki, arcára kap! ...

-Köszönöm! ...-mondtam mosolyogva...

-Ezért büntetés fog járni, kiscicám! ...-meglepődve lépünk be a termebe és foglalok helyet...

... Az óra is elkezdődött... A tanár is később érkezett meg! ... Majd elkezdődött a tanóra és itt ültünk, az óra végéig! ...