^Hye Min szemszöge^

... Kint vagyok az udvaron és a padnál ülök! ... Várok és csak várok a csodára! ... Sajnos ennyire türelmes vagyok, hogy mindig csak várom, hogy minden jóra forduljon! ...

-Tubinak szerelemre akadt??-fordultam felé, de minek?? ...

NEM szóltam semmit, csak nézelődtem a virággal kidíszített kertet... Rám nézett és kuncogni kezdett...

-Szépek a virágok, bogaram! ...-mosolyogni kezdett...

-Ha ennyit szerettél volna mondani akkor, akár el is mehetsz! ...-mondtam mérgelődve...

...Kuncogott... Nem érdekelt, mit tesz! ... Csak hagyjon már békén! ... Nincs erőm hozzá, sőt kedvem se! ...

-Nagyon furcsán viselkedsz, tubicám! ...-mosolyogva nézett rám...

-Barátnőd ezt megengedi?? ...-kérdeztem...

-Féltékeny vagy?? ...-kérdezte...

-Nem izgatsz annyira! ...-válaszoltam...

-Majd mindjárt! ...-elkapta karomat és elhúzott a falig...

... A falnak nyomott és a csuklómat a mellkasomnál fogta le...

-Először is, nincs barátnőm, Jia meg végképp nem az! ... Másodjára pedig, nem kellene egy olyan lány, aki folyton hisztizik mindenért! ... De ezt te nagyon jól tudod! ...-suttogta...

-Bagoly mondja verébnek! ...-mondtam vissza...

-Szeretnél még valamit tudni???-kérdezte...

-Mikor fogsz lemondani tubicádról?? ...-kérdeztem...

-Soha, tubicám! ...-mondta már hirtelen...

... [...] ... Szeretném már végleg befejezni! ... Kirántottam jobb kezemet, mivel már zsibbadni kezdett...

-Elfáradtál?? ...-kérdezte gúnyosan...

-Jia már vár! ...-mondtam szemébe nézve...

-Miért zavar ez ennyire?? ...-kérdezte...

-Nem zavar! ...-feleltem rá...

... Lee és Hyeona jelentek meg hirtelen... Megijedtem, amikor megszólaltak...

-Örülnénk, ha nem szorítanád a falhoz! ...-mondta Hyeona...

-Ma a szabadban várlak!...-súgta, miközben a szemembe nézett...

Lelépett... Csak furcsán figyeltem menetét, ahogy belép az iskolába...

-Bántott??-kérdezte Hyeona...

-Neem! ... Csak beszélni akart...-félbeszakított Lee...

-Úgy, hogy a falhoz nyom??? ...-kérdezte idegesen Lee...

-Nem akartam vele beszélni, így lefogott! ...-meséltem...

-Mit mondott pontosan?? ...-kérdezte Hyeona...

-Ahw... Nem fontos! ...-megszólalt az iskola-rádió és az igazgatónő hangját lehetett kivenni! ...

FIGYELEM kedves diákok! ...
Tájékoztatjuk önöket, hogy ma a konzultáció miatt elmaradnak az utolsó tanítási órák! ... Pontosabban a 6. Óra után szíveskedjenek haza fáradni! ... Köszönöm! ...

... Pontosabban ennyit lehetett kiszűrni az egészből! ... Ma 6 óránk lesz és utánna mehetünk is a dolgunkra! ...

-------------------ÓRÁK UTÁN---------------

... [...] ... Hazaértem... A szobámba irányítottam magam és az ágyra dőltem... Lepihentem egy kicsit... A plafont vizslatom és a telefonom rezegni kezdett... Felkaptam és fel is vettem...

-Halló?? ...-szóltam bele...

-Ne feledd tubi! ... Ma a szabadidős parkban! ...-emlékeztetni akart...

-Mi lesz ott?? -kérdeztem...

-Az legyen az én dolgom! ...-felelte hallhatóan mosolyogva...

-... Hány órára?? ...-kérdezte unottan...

-Hmm... Legyen délután 5 óra! ...-válaszolta...

... Semmi kedvem sincs vele lenni! ... De nem is kívánkozom az újabb sértéseit hallgatni! ... [...] ... Csak azért is elmegyek! ... [...] ... Leraktam a mobilt és csak gondolkodtam, mit is fogok pontosan probukálni! ... Közben a figyelmem a szekrényre szegeződött... Már eltelt egy teljes óra! ... Lassan készülni kezdtem! ... Kiszedtem holmimat és már a hozzávaló hajon gondolkodtam... Felöltöztem, magamra fújtam kedvenc parfümömből egy keveset és már készítettem a hajamat... Rendesen kifésültem és a hajráfomat helyeztem el rajta... Mondhatni szupernek, de... Nem is azért csinálom, hogy megtetszedjek számára! ...

-Csak legyen vége! ...-kérleltem nyavalyogva és már indultam is az ajtóhoz...

... Felkaptam cipőmet és indultam is a megbeszélt hely felé... Kellemes szellő fújt, nem is annyira vad, de nem is annyira szelíd! ... Mondhatni köztesnek is! ... [...] ... Ismételten a kisállat-kereskedés előtt mentem el! ... Nagyon hiányzik a régebbi kutyus, de remélem boldogul a gazdájával! ...

-Pedig mennyire tökéletesen aranyos kiskutyus volt! ...-fújtam ki magam...

Sietni kezdtem a helyre... [...] ... Meg is érkeztem... Remek hely, mondhatom! ... Telhesen hasonlít a rétre, a mellkasig érő fűszálak között el lehetne veszni! ...

-Azt hittem nem jössz, bogaram! ...-közeledett felém...

-Miért itt kellett találkoznunk?? ...-kérdeztem....

-Megtudod, tubicám! ...-válaszolta...

-Hmm... Nem nekem kellene itt lennem, hanem Jia-nak! ...-magyaráztam...

-Nem! ...-vágta rá hirtelen...-Foglalj helyet! ...-ültetett le a pokrócra! ...

... [...] ... Beszélgetni kezdtünk, ahogy szoktunk! ... A Nap is lemenőben volt... Az eget narancssárgára színezte...

-Gyönyörű ilyenkor a táj! ...-mondtam alig hallhatóan...

-Igen! ... Khm... Nos... Van egy meglepetésem a számodra! ...-mondta szelíden...

Nagy szemekkel figyeltem, ahogy előveszi "ajándékát"! ...

-Ohh, istenem! ... El sem hiszem, hogy újra láthatlak drágám! ...-olvadtam a kutyuliért...-De...

-Gondoltam rá, hogy így fogsz reagálni! ...-mosolyra húzta a száját...

A kutyuli nyüszíteni kezdett...

-Mi a baj?? ...-kérdeztem aggódva....

-Nem tud beszélni! ...-mondta Jin...

-Honnan veszed?? ... Mondenki tud beszélni, csak nem értjük a nyelvüket! ...-nyugtattam a kiskutyát....-De, miért kapom?? ...-kérdeztem...

-Erre a válaszom! ...-közelebb hajolt hozzám és megcsókolt...

Derekamra vezette kezét és szorosan magához húzott... Tiltakozni se engedett... Már a mellkasára helyeztem kezemet és távolítani akartam magamtól, de egyre jobban magához rántott... Elvált tőlem! ...

-Elárulnád mégis mit csinálsz?? ...-kérdeztem mérgelődve...

-Szeretnélek magam mellett tudni, bogaram! ...-válaszolt...

-Felejtsd el! .... Melletted Jiát tudd! ...

-Úgy látszik nem érted! ... Nem szeretem Jiát! ...-mondta Jin...

-Akkor miért csókoltad meg?? ...

-Elmagyaráznám, de nem igen hinném, hogy elhiszed, amit elmondok! ... A srácokkal fogadtam, amit elvesztettem és Jiával kellett összejönnöm, illetve kell egy teljes hónapig! ...

-És most kihasználsz mindent, hogy veled maradjak?? ...-kérdeztem...

-... Lemerem fogadni, hogy élveznéd! ...-mosolyra húzta a száját...

-Nem fogadok ilyenekkel! ...-mondtam...-Egyébként köszönöm a kutyát! ... Sokat jelent nekem! ...-mondtam meggyengülve...

... A kutyára néztem és észre sem vettem, hogy már közel hajolt hozzám... Nyakamon megéreztem meleg lehelletét.... Rögtön felállt a szőr a hátamon és végigfutott rajtam a libabőr...

-Khm... Nem szabadna ezt....-szakított félbe...

-Te vagy az első, akivel itt ülök és a csillagokat lesem! ...-suttogta...

-Nem igen hiszem én azt! ... Mivel te vagy az iskolában a "rosszfiú", így könnyen rád lelnek az olyan lányok, mint Jia! ...

-Hallgass és élvezd! ...-ajkait enyéimre tapasztotta és együtt mozogtak! ...

.... Nem tudom mi, de jólesik minden, amit tőle kapok! ... Az utóbbi időben kezdtem belezúgni, hogy miért??! Erre nem igazán tudom a választ! ... Kezét combomra helyezte és egyre feljebb csúsztatta, amitől megborzongtam... Kezét lekaptam lábamról és eljöttem tőle... [...] ... Lassan hazasétálgattam... Meg is érkeztem, velem együtt Jin is...

-Csak nem gondoltad, hogy ott hagyhatsz, bogaram! ...-kérdezte és kezemnél fogva a szobámba vezetett...

-Hagyd abba! ... Nem jó vicc, amit most leművelsz! ...-mondtam kicsit ijedten...

-Nyugodj meg! ... Nem esik bajod, mivel megvédlek mindentől! ... Neked csak annyi a dolgod, hogy engedelmes leszel! ... Ebbe beleértve, hogy most lefekszel és alszol reggelig! ...-utasította...

-Jajj, nekem! ...-mellém feküdt be az ágyba és aludtam...

... Illetve aludtam volna, de... Kényelmetlennek éreztem a társaságát és nem is igen szólhattam erről neki, akkor is élvezte, amit én nem! ... Derekamra helyezte kezét és magához szorított... Ficánkolni kezdtem, jobbra meg balra és lassan lejjebb ereszkedtem, hogy kiszedjem magam karja közül...

-Ahw... Tubi! ...-sóhajtott...-Szólj, ha szeretnél valami jobbat az alváson kívül! ...-mormogta...

-Nem hiszem, hogy tudnám, mire is akarsz célozni!? ...-feleltem rá furcsán nézve...

Felém fordult és már teljesen felettem volt... Meglepődve néztem szemébe, ahogy ő kuncogva nézett az enyéimbe...

-Akarattal is megtudlak győzni, tubicám! ...-mosolygott...

-Leszállnál már rólam?? ... Kezd idegesíteni az egész tetted! ...-mérgelődtem...

-Engedd el magad! ... Nincs miért izgulnod! ...-állam alá helyezte mutatóujját és egy pár mm-rel megemelte a fejem és megcsókolt...

Most se igazán tartott volna vissza valami, inkább engedtem, hogy megtörténjen!! ...  Ruhám széléért nyúlt, majd lassan feljebb húzta... Libabőrös lettem, de nem érdekelte... Egyre jobban falta ajkaim... Pár perc csók után már a nyakamra tért át és ott is nedves ajkával csókolta, amitől csiklandó érzésem támadt és nevetni kezdtem... Torkán csak a morgás távozott... Elvált pár pillanatra és a szemembe nézett...

-Tudom, hogy hülyén viselkedtem veled, de szeretném, ha több lenne közöttünk, mint... Padtársak! ...-suttogta...

Megráztam a fejem... Nem bírtam kinyögni egyetlen egy szót sem... Nagyot nyeltem és ismételten ajkamnak esett...