Jungkook szemszög:

A karomat szorosan Jimin dereka köré fontam, aki egy kis ficánkolás után, kényelmesen elhelyezkedett a mellkasomon és onnan nézte a tévét. Nagyon örültem neki, hogy sikerült rábeszélnem, hogy a pénteki randink utána töltse nálam a teljes hétvégét, hiszen a szüleim ismét elutaztak, így egyedül voltunk a lakásban, megint.

Nem voltam benne biztosa, hogy most pontosan milyen kapcsolat van közöttünk, hiszen vasárnap délelőtt volt és mindketten még pizsamában, összebújva sorozatoztunk. Ha csak barátok lennénk, nem feküdne a karom között. Ha csak dugnánk, nem lenne itt egyáltalán. Jimin teljesen megzavarta az érzéseimet, és nem értettem miért önt el a megkönnyebbülés a tudattól, hogy feje a mellkasomon pihen, ujjai az enyémekre írnak le apró köröket. Csak élveztem, hogy velem van és még az sem zavart, hogy csend telepedett a nappalira, csupán a tévéből kiszűrődő hangok adták meg a kellő mennyiségű zajt.

- Jó így? – leheltem a hajába egy puszit, amitől hümmögött egy sort, ezzel mosolygásra késztetve engem.

- Tökéletes. – motyogta és úgy fordult, hogy rám tudjon nézni. – Még fejjel lefelé is rohadt helyes vagy!

Válaszadás helyett csak kuncogva lehajoltam és lágyan megcsókoltam, amit egyből viszonzott is. Nem tudom, hogy létezik, hogy egyik pillanatban rongyosra dugnám ezt a csávót, a következőben meg babusgatnám, és soha nem engedném el a kezeim közül.

- Te sem panaszkodhatsz. – jegyeztem meg, ahogy elhúzódtam telt ajakitól, amik még jobban felduzzadtak a kis csókcsatánktól. Végig húztam ujjaimat az arcán és valóban csak ámuldoztam rajta, hogy mennyire jól néz ki.

- Miért bámulsz? – csücsörítette össze a száját és kinyúlva az egyik ujjával megbökte az orromat. – Megint valami perverz dolgot akarsz mondani, igaz?

- Most nem. – ingattam a fejemet. – Csak gyönyörködtem benned.

Jimin mindkét orcáján piros foltok jelentek meg és hitetlenül elnevette magát.

- Nem ismerek rád! El tudunk tölteni egy nyugodt délelőttöt úgy, hogy nem a dugáson jár az eszed állandóan? – Jimin kimászott a karjaim közül és velem szemben elhelyezkedett. – Ki vagy te és hova tetted Jeon Jungkookot, azt a mocskos szájú dögöt, akit megismertem az elmúlt hetekben?

Megforgattam a szememet, majd egy másodperc alatt magam alá gyűrtem Jimint és két kezét a feje mellé szorítva hajoltam fölé. Megszeppenve bámult ugyan a szemeivel, de száján ott ült a sumák mosolya és mire észbe kaphattam volna már a derekam köré is fonta a lábát.

- Nem is tudom, kettőnk közül ki gondol mostanában állandóan a dugásra... - engedtem ki hosszan a levegőt és egyik kezemmel benyúltam a pólója alá, hogy a bőrére simítsak.

- Ragadozót csináltál belőlem. – nyúlt a tarkóm felé, hogy lehúzzon magához, de mielőtt megcsókolhatott volna elhúztam a fejemet és rákacsintottam.

- Büszke is vagyok magamra. – nyomtam egy gyors puszit a szájára. – És rád is.

Elakartam hajolni tőle, hogy kiegyenesedhessek, de Jimin mohón húzott magához és erőszakosan tapadt az ajkaimra, amivel, annyira meglepett, hogy akaratlanul nyögtem fel. Basszus, én tényleg kihoztam belőle az állatot! És kibaszottul tetszik! Alakul a káosz, pontosan úgy, ahogy én szeretem!

- Hozok egy kis fagyit. – adott egy utolsó csókot a számra, majd lerugdosott magáról és elindult a konyhafelé. Hüvelykujjammal rásimítottam lüktető alsó ajkamra és a szemöldökömet ráncolva bámultam utána, nem értve, hogy miért akar hozni hirtelen fagyit. Mit tervezhet?

Alig pár perccel később, Jimin kezében egy kisebb doboz vanília fagyival tért vissza, amit letett a dohányzóasztalra. Megállt előttem és egy gyors csókra hajolt, ami két másodpercnél nem tartott tovább.

- Mit csinálsz, Jimin? – nevettem el magam, de nem kaptam választ. Benyúlt a felsőm alá és egy másodperc alatt megszabadított tőle. Ajkait eközben a nyakamra vezette és ott kezdett el csókokkal jutalmazni. Meglepetten sóhajtoztam, mert legtöbbször én szoktam neki örömet okozni, nem fordítva. De tetszett. Kimondottan tetszett. – Oké, ne hagyd abba...

Egy pimasz mosolyt kaptam válaszul. Jimin leszedte a fagyis doboz tetejét, belemártotta a kanalat és egy kisebb adagot helyezett a szájába. Lassan végig húzta ajkait a kanálon, amitől éreztem, hogy Jeon tizedes neki látott a szolgálatnak. És látszólag ez Jimin figyelmét sem kerülte el, hiszen a következő pillanatban az ölembe ült. Kivett egy újabb adagot a tégelyből, de ezt most nem a szájába helyezte, hanem lassan végig csorgatta a mellkasomon. A hidegtől megremegtem, de, ahogy megéreztem a fiú ajkait, ami lecsókolta rólam a nedvességet, már újból sóhajtozni kezdtem miatta.

Lekerült rólam az alsónadrágom és vészesen közeledett a fagyi vonala a farkam közelébe. A legkevésbé sem volt a dolog ellenemre, sőt! Már azon gondolkodtam, hogy egy óvatlan pillanatban betolom Jimin szájába a péniszem, mert már, annyira lüktetett, hogy féltem magától felrobban, mint valami atombomba.

Szerencsére erre nem került sor, mert Jimin félre tette a dobozt és kanalat, majd egy gyakorlott mozdulattal majdnem tövig bekapta a farkam.

- Basszameg! – nyögtem fel az élvezettől, mert közben a golyóimat kezdte el masszírozni, miközben nyelvével megállás nélkül kényeztette Jeon tizedest. – Imádom, hogy ezt tettem veled! – sziszegtem elhaló hangon, kezeimet belevezetve Jimin tincseibe.

Legnagyobb döbbenetemre Jimin mielőtt elélvezhettem volna, leállt és felmászott a földről.

- Tetszik, hogyha én dominálok? – vonta fel az egyik szemöldökét. Ledobta magáról a felsőjét, amit követett az alsója is, így teljesen meztelenül állt előttem.

- Kurvára bejön! – nyúltam a csípője után. Jimin elégedetten elvigyorodott és szinte gondolkodás nélkül ült rá a farkamra, ezzel újabb meglepetést okozva. Mennyi minden lakozhat még benne, amiről nem tudok?

Mindketten hangosan nyögdöstünk, ahogy egyesülve mozgattuk a csípőnket, egymást hajszolva az élvezet felé. Közben a szánk is megtalálta a másikat és olyan szenvedélyes, forró, latin táncot lejtettek, hogy az egész testem lángolt, mintha csak lázas lennék.

Nem tagadom, életem talán legjobb orgazmusában volt részem, amikor tökéletes szinkronban egymással áldoztunk le az öröm oltárán. Nem engedtem, hogy lemásszon rólam, az élvezet okozta csodában fürödve húztam őt magamhoz, hogy jól megcsókolhassam, mert nem szerettem volna még kilépni a való világba.

- Azt hiszem most szerettem beléd teljesen. – mondtam ki meggondolatlanul két csók között és, amíg Jimin kikerekedett szemeivel nem találtam szembe magam, fel sem fogtam szavaim jelentősségét.

- Mi van? – húzódott el tőlem és már mászott is ki az ölemből. – Mi van?

- Én... - kaptam én is észbe, ahogy leesett milyen mondat is hagyta el a számat az imént. – Én csak...

- Mondd, hogy nem gondoltad komolyan, amit mondtál! – nyúlt az alsójához, amibe perceken belül bele is ugrott. – Jungkook, mondd, hogy nem vagy belém szerelmes és ez csak egy kurva nagy kamu!

- Nem tudom, Jimin... - túrtam nyírkos hajamba, közben én is belemászva az alsógatyámba. – Nem mondhatom, mert én...

- Ki ne mondd, mert esküszöm, megütlek! – legyintette meg felém az ujját fenyegetően. – Köztünk nincs szerelem, se romantika, se semmi, világos? Az oké, hogy dugunk, meg ilyenek, de mi sosem leszünk egy pár!

- Miért nem? – tártam szét a karomat és egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy az előbbi csodás szex után képesek voltunk alig két perc alatt veszekedésbe keveredni. – Miért nem, Jimin? Te is pontosan tudod, hogy csak én adhatom meg neked, amire vágysz! Minden kibaszott téren!

- Kurvára leszarom, Jungkook! – húzta magára a pólóját és a szobám felé indult, felteszem, hogy a többi ruháját is összeszedje. – Én nem járhatok együtt egy velem, azonos neművel!

Mire utána értem a szobába, már rajta volt a nadrágja és a táskáját cipzározta be, amiben áthozta a holmiját a hétvégére. Nem tudtam mit kellene, neki mondjak, hiszen nem voltam túl jó az érzelmeim kinyilvánításában. Még magam sem tudom, hogyan mondhattam neki, hogy szeretem, amikor még én sem jöttem rá, hogy ezt érzem.

- Várj már. – sóhajtottam, amikor az előszobába utol értem, míg a cipőjét húzta magára. – Csak egy valamit mondj, el kérlek...

- Igen? – pislogott fel rám, félbehagyva a cipőfűzőjének bekötését.

- Aztért menekülsz el, mert félsz a meleg kapcsolatunktól, vagy... - álltam meg egy pillanatra és leguggoltam elé, hogy arcunk egyvonalba kerüljön. Kezeimet az álla alá vezettem és így követeltem, hogy rám nézzen. – Vagy azért, akarsz itt hagyni, mert te is szerelmes vagy belém.

Jimin szemei a kétszeresére tágultak, amiből pontosan tudtam szavak nélkül is, hogy ugyanúgy érez irántam, ahogy én iránta. Nem is tétováztam, azonnal az ajkaira csókoltam és nem foglalkoztam vele, hogy gyakorlatilag már egymás előtt térdeltünk. Csak csókolni akartam őt, lehetőleg örökké.

- Mennem kell. – húzódott el tőlem és nem nézett a szemembe. – Nekem, most el kell mennem.

Bólintottam egyet és hagytam neki, hogy felálljon, majd én is követtem a példáját.

- Hívj, ha készen állsz, Jimin. – nyitottam ki neki az ajtót, szó szerint és képletesen is. – Várni fogom.

Aprót biccentett felém és elfordulva elindult alépcsők felé. Tudtam, hogy ez nem a vége. Nem lehet még vége! Hiszen minden mégcsak most kezdődik...