Kim Jongdae szemszöge

Megint megálltak a tevékenységeikben és engem figyeltek. Nagyon zavarba jöttem. Ki az, aki nem tenné? Éppen feltártam a Minseokkal való szexuális életem egy boltban, ami tele van szexkiegészítőkkel.

- De csak szerettem. Már úgyse fog történni semmi.

Chanyeol összefont karokkal nézett rám és Baekhyun is megforgatta a szemeit.

- Tökéletes! Gyere ide, drágám! Próbáld föl!

- Egy, muszáj becézned? Kettő, nem fogom felvenni ezt. Biztos mások is felvették már és-...

- Le szoktam takarítani. Na, gyere. - húzott be egy kisebb szobába. - Vetkőzz le.

- Muszáj?

- Igen, mivel ruhára nem lehet felpróbálni.

Sóhajtottam egyet és elkezdtem vetkőzni. Igen, nem tiltakoztam. Igen, meztelenül álltam egy idegen előtt. De már hozzászoktam a megaláztatásokhoz. Sehunnál történt egy s más...

Az eladó feladta rám a bőrszíjakat és mindegyiket jól meghúzta. Rózsaszín cicafüleket is a fejemre helyezett, majd egy nyakörvet emelt fel. Elkaptam a kezét és úgy fordítottam, hogy eltudjam olvasni a feliratot.

- Mine? - olvastam fel.

- Azaz enyém. Értelmezhetitek bárhogy. Mint az én kiscicám, vagy mint az én babym. - tette fel mosolyogva a nyakamra.

- Neked nem fura ez a munka? - kérdeztem, hogy tereljem a témát, mert eléggé zavarba jöttem.

- Nem. Sőt! Néha olyan rohadt szexi pasik jönnek be! Múltkor például nekem esett az egyik, ezért be kellett zárnom. Olyanokat csinált, hogy...

- Nem! Nem vagyok kíváncsi rá, bocsi. - vágtam a szavába, mire felnevetett.

- Rendben. Kész vagy. Chanyeol! Bae-...

Barátomnak a nevét ki se kellett mondani, egyből berontott. Nemiszervem elé tettem a kezem és zavartan hajtottam le a fejemet. Ők mégis csak a barátaim...

- Tökéletes. Szerintem a tervnek pont megfelelő. - bólintott elismerően Baek.

- Nem lehetne, hogy te is felpróbálod? - fordult párjához Chanyeol.

- Te felizgultál Jongdaere?! - emelte fel a hangját barátom.

Chanyeol ágyékára néztem és kikerekedtek a szemeim. Tényleg volt ott egy dudor.

- Nem tehetek róla, hogy minden ilyen szart elképzelek rajtad! - háborodott fel a colos. - Különben is. Jongdaevel nem tudnék lefeküdni. Mintha egy láthatatlan fal lenne közöttünk. Hidd el, voltunk már olyan helyzetben, ahol két másik ember biztos szexre váltott volna. Mi mégse tettük.

- Mi? Mi történt? És én erről miért nem tudok?! - tette csípőre a kezét.

Számat harapdálva Chanyeolra néztem, aki vette a lapot és elmagyarázta. Közben az eladó levett rólam mindent.

- Még mielőtt összejöttünk volna, sokszor felizgattál. Egyik nap pont utánad jött be Jongdae. Nem tudta, hogy gondjaim vannak lent. Plusz mindig úgy viselkedett, mint egy kisgyerek, ha valami nagyon jó történt vele. Aznap is mondott valamit, amire már nem emlékszem.

- Jongin randira vitt és felvetette, hogy elutazhatnánk egy-két hétre. - ismételtem el, az akkor elhangzottakat.

- Mindegy. A lényeg, hogy az ölembe ugrott. Pont a merevedésemre.- rám nézett, mire zavartan felnevettem a ruhámat igazgatva.

- Felnyögtünk. Mindketten. És egy ideig figyeltük is egymást. Bevallom, kívántam akkor Chanyeolt, de nem tudtam úgy hozzáérni. Valami visszatartott.

- Hogy együtt voltál Jonginnal? - kérdezte Baek.

- Nem. Jongin még csak az eszembe se jutott. Szimplán úgy éreztem, hogy nem lenne helyes.

- És én se akartam Jongdaet. Ki akartam elégülni, de nem tőle. Ezért ültettem fel az asztalomra és utána megbeszéltük a dolgokat.

Baekhyun egy ideig összefont karokkal figyelt minket. Végül sóhajtott egyet és megölelte Chanyeolt.

- Hiszek nektek. Remélem, az igazat mondtátok és nem most hazudtatok a szemembe.

- Utálok neked hazudni. Ezért nem fordult elő még olyan és nem is fog. - puszilt a feje tetejére Chan.

- Milyen szerencse, hogy az ágyban nem ilyen édesek és nyálasak vagytok. - játszotta el az eladó, hogy öklendezik.

Figyelmen kívül hagyták őt és csókolozni kezdtek. Elfordultam és kisétáltam a kis szobából.

- Minseoknak még küldtem pár ajándékot is, ami ebben van a ruhád mellett. - adta át a táskát.

- És fizetni? - csodálkoztam.

- Nem kell. Annak örülök, hogy végre megismerhettem a híres Kim Jongdaet. - fogta meg a kezem, majd kilencven fokban meghajolt és rápuszilt a kézfejemre.

- Téged hogy hívnak? - érdeklődtem zavartan. Ha már ennyiszer becézett és puszit is kaptam tőle, jó lenne tudni a nevét is...

- A szakmában Lay, de nektek Yixing. Zhang Yixing. - mosolygott rám.

- Mehetünk? Ruhát szeretnék venni! Induljunk! - jelent meg Baek és húzni kezdett kifelé.

Miután elköszöntünk, célba vettük a nagy bevásárlóközpontot. Éhes voltam, de nem volt nálam pénz. Baekhyunéket pedig nem akartam lehúzni, ezért csendben követtem őket.

- Két óra múlva találkozunk itt. - mondta Chan és Baekhyunnel eltűntek az egyik ruhaboltban.

Tétlenül ácsorogtam, viszont rájöttem, hogy náluk a két óra, az lehet, hogy több lesz. Fél órán át bóklásztam össze-vissza, mikor megláttam egy virágüzletet. Kicsi volt, de annál gyönyörűbb színek és fajták voltak bent. Egy hangos köszönéssel beléptem és mindegyiket megvizsgáltam.

Mikor kiléptem onnan, még volt háromnegyed órám. Tovább sétáltam és a kisállat boltba léptem be. A papagájjal szórakoztam, amikor hirtelen valaki átkarolta a derekamat.

- Egyedül? Ilyen helyen? És Minseok hol van? Otthon hagytad. Egyedül. Szegény. - tettete, hogy szipog, azonban én jobban lesokkoltam a látványától.

- T-te...te...te... Téged kilöktelek az ablakon! - emeltem fel a hangom.

- Sh! Halkan, még hülyének néznek.

Körbe pillantottam és valóban. Rengetegen figyeltek. Elhúzott onnan, egyenesen a mosdókba és megállított az egyik piszoár mellett.

- H-hogyan? É-és mit akarsz tőlem? - remegtem. Egyedül vagyok és ha megpróbálnék elfutni, elkap.

- Úgy drágám, hogy az ikertestvéremet lökted ki. Jaj, istenem! Utólag is köszönöm, hogy megölted. Borzalmasan idegesítő volt. - dramatizálta túl.

Megöltem egy ártatlant. Ezt soha nem fogom megbocsájtani magamnak.

Ő elvégezte a dolgát és a mosdókhoz ment kezet mosni.

- Mit akarsz tőlem? - követtem.

- Olyan édes vagy. - simított az arcomra, de elléptem. - Még mindig egy kis kurva vagy. Követsz. Pedig most elszökhettél volna. - lépett közelebb.

- Nem lett volna esélyem.

- Valóban? - fogta meg az arcomat. - Szerintem pedig velem akarsz lenni. És ezt meg is oldhatjuk. - puszilt a szám szélére.

Összeszorítottam az ajkaimat, nehogy megcsókoljon. Így viszont nem tudtam tagadni se mondandóját.

- Kíváncsi vagy?

Megráztam a fejem.

- Nem baj, akkor is elmondom. Holnap. Holnap kellene kicsalnod őt erre a területre. - csúsztatta kezét a farzsebembe a papírfecnivel együtt. - Ott megölöm Minseokot és neked többé nem kell szenvedned. - markolt bele fenekembe.

Alsó ajkamra haraptam, nehogy elengedjek egy halk nyögést.

- Nem szenvedekh.

- De. Láttalak titeket. Egyik pillanatban te, a másikban ő utált téged. Mikor csinált utoljára ilyet? - kérdezte és számra hajolt.

El akartam lökni, de olyan gyengéden csinálta. Ez hiányzott nekem már régóta. Minseok is nagyon rég tette már ezt, ezért követtem el azt a hibát, hogy visszacsókoltam. Nyakára csúsztattam a kezeimet és úgy viszonoztam. Sehun felemelt és a mosdó mellé tett. Elvált tőlem és két oldalt, mellettem megtámaszkodott.

- Kérsz még? - mosolygott rám kedvesen.

Magamat is meglepve, hevesen bólogattam, mire megint odahajolt hozzám és megcsókolt. Imádtam azt a pillanatot. Sehun derekamra simított, pólóm alatt és apró köröket írt le a bőrömre. Teljesen ellazultam karjai között, pedig tudtam, ez nem helyes. Apró puszikkal vált el tőlem és ellépett a mosdóktól.

- Ilyen is lehetek veled. Csupán annyit kérek, hogy holnap délután ötre, csald a megadott címre Minseokot. Én ott leszek és egyből adhatok neked egy ilyen, lágy csókot. Ha szeretnél. - simított az arcomra, amihez készségesen odabújtam.

- Uram? - nyitott be egy fekete ruhás.

- Végeztem. Mehetünk. - mondta neki, de még hozzám lépett egy rövid csókra.

Hosszú perceken keresztül ültem a mosdók közötti kis pultrészen. Többen is dühösen pillantgattak rám, amiért ott voltam. Azonban én a gondolataimba voltam mélyedve. Mit tegyek? Sehun most olyan kedves volt. Ez hiányzott nekem hetek óta. Minseok is valami hasonlót csinált, mégis... Mintha Sehun jobban elbódított volna. Kiszerettem Minseokból? Véglegesen?

- Jongdae! Istenem! Végre megtaláltunk! - szaladt hozzám Baekhyun és lehúzott onnan.

- Végre. Valaki elviszi ezt a nyomit innen. - morgolódott valamelyik férfi.

- Most fogja be, amíg nem késő! - szólt rá erélyesen Chanyeol, mire nem csak ő, hanem a wcben mindenki csendben maradt. Hm. Tekintély? Az van.

Semmit nem fogtam fel abból, amit nekem mondtak az autóig és abban ülve.

- Baek, elég. Jongdae. - fordult hátra Chan.

Most vettem észre, hogy félre álltunk az úton... Mióta is tartunk hazafelé?

- Igen? - néztem rá.

- Kivel futottál össze?

Nyeltem egyet és lenéztem a kezeimre. Ha elmondom hinni fog nekem? Egyáltalán elmondhatom? Nem lehet, hogy Sehun figyel engem? Vagy figyeltet?

- Senkivel.

- Rosszul hazudsz. - szállt be a beszélgetésbe Baekhyun is.

- De tényleg senkivel! - tártam szét a karom tehetetlenül.

Chanyeol előre fordult és dobolni kezdett a kormányon, de nem indult el. Ideges volt. Ahogy én is. Viszont mindketten más miatt. Ő azért, mert én nem mondok igazat. Én pedig azért, mert nem akarom elmondani az igazat.

- Ha nem mo-... - kezdett bele Chan, de én is egyidőben beszéltem vele.

- Szerintete-... Mondjad. - tereltem egyből rá a szót.

- Nem, te mond. Vagy nem megyünk haza. - fonta össze karjait Baekhyun.

- Szerintetek én tényleg szeretem Minseokot?

- Az csak te tudhatod. - válaszolt Chanyeol.

- Akkor máshogy kérdezem. Kívülről tényleg úgy tűnik, hogy szeretem? - tettem fel a kérdésemet idegesen.

- Tűnik? Mert színészkedsz? - fordult ismét hátra.

- Nem. Önmagam vagyok. - hajtottam le a fejemet.

- Kivel csókolóztál?! - emelte fel a hangját ijedtében Baekhyun. - Megmondtam, hogy ne hagyjuk magára!

- Te akartál egy próbafülkében dugni!

- Szexelni könyörgöm! Vagy szeretkezni! Szebb szóval nem tudod kifejezni magad?!

Egymásnak estek. Nem akartam, hogy veszekedjenek... Mégis én kezdeményeztem ezt az egészet.

- Sehunnal! - mondtam hangosan, hogy befejezzék.

Egy ideig csendben voltak, aztán Chanyeol felnevetett.

- Drogériába voltál, igaz? Valamit szívtál! Baromságokról beszélsz. Sehun halott.

- Csak az ikertestvére. Ő mondta nekem. És ő csókolt meg. Miatta-...

- Szereted Sehunt?

Baekhyun hangja nyugodt volt, szemeiben mégis láttam a csalódottságot tükröződni.

- N-nem! Nem... Nem tudom. - motyogtam. - Ezt ti nem érthetitek!

- Akkor magyarázd meg. - csillant fel egy könnycsepp barátom szemében, de azonnal letörölte.

- Ti nulla-huszonnégyben romantikáztok vagy bármit csináltok. Ha nem végig, akkor a nap többségében együtt vagytok, boldogan.

- Jongdae. Te cseszted el a kapcsolatotokat. - vágott a szavamba Chanyeol.

- Tudom! Tudom és próbáltam javítani a helyzeten, de mintha Minseok falat épített volna maga köré.

- Te tehetsz róla.

- Muszáj?! Tudom! TUDOM! Tudom, hogy én tehetek erről az egész szarról, de most még csak rám se hederít! Hiányzik az, hogy valaki törődjön velem! Nincs. Senkim.

- Mi itt vagyunk. De, ha Sehunt választod... - kezdett bele Baekhyun.

- Nem akarom őt! Viszont minden és mindenki más azt szeretné, ha azt tenném! Tudod mi kellene? Olyan lágy csók Minseoktól, amit Sehuntól kaptam. De nem fogom megkapni. És igen, tudom. Miattam van, nem kell mondani. - néztem Chanyeolra. - Lehet. Lehet, hogy Sehunt választom. Mindezt azért, mert ő törődne velem. Az is lehet, hogy ezentúl sokkal kedvesebb lenne velem.

- Bele estél Sehun csapdájába. - ingatta a fejét Chanyeol.

- Meglehet. Viszont az ezer százalék, hogy én már kurvának számítok. Olyannak, amilyen Minseoknak nem kell. Sehunnak azonban igen.

[Hehehe... Most kellene megkérdeznem, hogy akkor szerintetek kit szeret jobban Jongdae? 😅😅Hehehe... *elvonul*]