Au - Egy kevés dráma ...

Előző rész:

- Stella ? - a lány alig reagált . Adtam neki vizet , majd egy maradék Churost is , amit a helyiektől kunyeráltunk el ...

- Köszönöm! - mondta a lány. 

- Jól vagy ?
_____________________________________
- Nem ittam , nem ettem ... de hála neked , már jobban vagyok. - mondta , majd újból elaludt .
Hírtelen a vállamra hajtotta a fejét , de nem akartam felébreszteni , inkább hagytam , szüksége van a pihenésre .

Stella szemszögéből *

- Stella!- keltegettek . Valószínűleg elaludhattam a stábautóban...

- Ho-hol vagyok ? - nyitottam ki a szememet .

- Nyugi , már egy biztonságos helyen . Viszont...ez egy verseny , innen még szállast kell keresned !- mondta Alekosz.

- Uh ... csodálatos! De annyira jobb , hogy egyedül vagyok ... jó ezt ironikusan mondom . De gondoljátok bele , csak egy ágy kell , nem kettő !- erőltettem hamis mosolyt az arcomra , miközben hol őket , hol inkább magamat próbáltam meggyőzni , hogy szerencsés helyzetben vagyok...

- Nem ! Nem mész sehova egyedül, inkább gyere velünk !- ajánlotta fel Réka. 

- Nem , én...nem akarok aggatni nektek !- mondtam

- Igen ! Nem akar aggatni ,... meg ki venne már fel 3 turistát meg egy operatőrt a hálószobába?!- akadt ki Alekosz, mire Réka erősen oldalba vágta . - Auuu , most mi bajod van már?!
- Fogd már be,... kérlek szépen!- vitatkoztak .
- Jössz velünk és kész , majd valahogy csak megoldjuk, nem ? - mondta végül. 

- Hát...jó ...oké - egyeztem bele nehezen . Tényleg nem akartam útban lenni ... egyrészt mert ez egy verseny és így csak bajt okozok ... másrészt meg azt hiszem értitek mire gondolok ezalatt...

A stáb egy mexikói tagja már igen erősen jelezte , hogy távozni kéne ... úgyhogy kiszálltunk az utcára , és kissé tanácstalanul körbefordultunk , hogy mégis merte induljunk el egyáltalán...

Végül sikerült megállapodnunk , hogy egy egészen jó állapotú sárga lakásnál érdeklődünk...

- Na menj és kérdezd meg !
- Miért én ?
- Te tudsz angolul !
- És ha nem értik? Mindig nekem kell csinálni ?
- Na menj már !
- Csináld te inkább! - veszekedtek már megint .
Ez ...egy hosszú éjszakának ígérkezik így ! Majdnem megsüketültem mellettük... utáltam , de tényleg utáltam másoktól idegennyelven segítséget kérni ... de feladtam és végül "most vagy soha?" alapon megkérdeztem inkább én ...míg ezalatt mondhatni Alekosz Réka haját húzogatta , Réka meg Alekosz lábát rugdosta ...
Nem , nem viccelek . Nem folyt vér, de rleg hangosan üvöltötte egymással... Ezek hogy képesek együtt versenyezni ?!

Odamentem a kapuhoz ahol egy mexikói úr állt, majd megszólaltam :
- Hola ! Buona notte! It's a reality show competition!Can we stay here ... solo una notte, per favore ? I mean Me , mi chiamo Stella e he , he is our cameraman and ... and... that two huge child! - forgattam meg a szememet - Do you have a room for us ? Per favore!- próbáltam minden nyelven összetenni , hogy mit szeretnék , általában ez történik ha ideges vagy fáradt vagyok .

A mexikói nevetni kezdett , amikor a meg mindig egymással harcoló Alekoszra és Rékára mutattam . Majd azt mondta , hogy nincs sok helyük , de persze maradhatunk itt estére .

- Hé , nagyra nőtt gyerekek ! Van szállasunk éjszakára . Grazie mille  per me e Figurati per me  , amíg ti csak egymást gyilkoljátok! Legalább egy köszönömöt...

- Uhh ... Thank you so much!- mondta Réka amikor végre abbahagyták az egymással üvöltözést .

- Heló... Na szóval köszi, még minden , de az van hogy éhes vagyok ! Van zsíroskenyér ?- kérdezte meg Alekosz a Mexikó lakost.

- Idióta...- nevetett Réka .

- Figyu..., szerintem ezzel nem segítesz , csak mondom !- szóltam neki .

Végül a mexikói ,bár nem értette , elnevette magát és beengedett minket egy kék szobába, ahol volt egy francia ágy ,az operatőrt pedig a nappaliba .

Lepakoltuk a cuccainkat .
- Akkor én alszok a földön.- mondtam .

- Akkor öltözzünk át, majd kérjünk vacsorát, hátha szolgálhatnak valamivel. Viszont fürdő az nincs ... - mondta Réka. 

- Nem baj , akkor majd itt öltözünk , jobb ötlet nincs .- mondta Alekosz .

- Öööhmmm.... és velem addig mi legyen ? - szóltam közbe .

- Majd becsukod a szemedet és szólunk ha kész vagyunk . -  mondta

- Oké .- mondtam majd becsuktam a szememet , így már csak hallottam a környezetemet .

"Mesélő":

- Te nem mennél ki vagy valami ?- kérdezte Alekosz. 

- Ja hát...kéne ? Úgyis pár perc és  kész vagy , nem ?... - mondta Réka miközben a tévét nézte és a haját fésülte .
Eközben Stella a megbeszéltek szerint csukott szemmel várta a jelzést , de valójában már alig figyelt a környezetére , majdhogynem félálomban volt .

- Jó , tökmindegy . Odaadod a fésűdet ?

Réka felnézett a tévéből Alekoszra és mélyen a szemébe nézett, majd átnyújtotta neki a fesűt , miközben ő készülődött az alváshoz . - A-ahaaa... i-itt van te-tessék ...

- Minden rendben? -kérdezte mélyen a lány szemèbe nézve, majd elvette a fésűt.

- Ho-hogyne ...ni-nics seeeemmiii! Mi lenne ?!- vörösödött el a lány, majd leült a szőnyegre Stella mellé és csak maga elé bámult .

Ekkor kopogott a ház tulajdonosa .

- Come in

- Sorry I just made you a dinn- wait ... why is she watch tv with closed eyes ?! - kérdezte Stellára mutatva , majd az ágyra helyezte a vacsorát.

- Ja ...hát mondtam neki hogy csukja be és...

- Oh we -we forgot her ! Stella, rólad megfeledkeztünk!

* Stella szemszögéből

Ohhh... elaludtam ...- nyitottam ki a szememet .

- Látom!- mondták egyszerre.

Megdörzsöltem a szememet , majd láttam hogy kaptunk vacsorát .
-Thank you!- mondtam .

Mellettem Réka ült, kissé lefagyva és elvörösödve. A szőnyegre bámult és nem reagált amikor beszéltem hozzá...Úgy döntöttem leülök enni , eléggé éhes voltam már.

-És Réka? Ő nem eszik ?- kérdeztem inkább Alekoszt,mert Réka vagy félig aludt , vagy fogalmam sincs de nem válaszolt nekem.

-Nem tudom ...- mondta Alekosz. - Azt mondta jól van ,de most így...

-Mi lett vele így hirtelen ?

- Fogalmam sincs !

Réka ? Réka! - löktem meg óvatosan , mire végre rámnézett.

- Jajj ,i-igen ?- kérdezte zavartan.

- Mi olyan érdekes azon a szőnyegen ? - kèrdeztem .

- Szö-szőnyeg...? Ja ...se-semmi!

- Te jól vagy ? - kérdeztem én is , de nem válaszolt , csak mosolygott.

- Your face is...red - suttogtam angolul.

- Miiiiiii? - akadt ki hírtelen.

- Mit mondtál neki az előbb? - érdeklődött Alekosz.

- Ja csak ...hogy kaptunk vacsorát...- hazudtam.

-Őt elvesztettük szerintem- mondtam viccből

-Miért?- kérdezte Alekosz, tényleg nem értette mire gondolok.

-Őt kérdezd!- mondtam cèlozgatva valamire , de nem értette.
- Na... én szerintem lassan már alszom . -mondtam majd legeküdtem a földön .

- De-de csak 1 ágy van ...- mondta Réka .

- Gyere ide , elférünk .- mondta Alekosz, mire Réka mégvörösebb lett .

- I-izé é-én...

- Na gyere már , nem fogsz lesni!- fogta meg Alekosz Réka kezét és odarántotta az ágyhoz .

A háttérben szólt valami szappanopera a tévèből, de nem is néztem . Inkább egy magyar élő dráma showt néztem helyette , ha értitek mire gondolok...

* timeskipp*

Réka szemszögéből *

Stella egy idő után elaludt a földön . Ráterítettem egy takarót , hogy ne fázzon , majd az ágy szélére ültem .

- Mit csinálsz?- kèrdezte Alekosz

- Tudod , hogy nem fàzzon . - mondtam

- Aranyos vagy .- mondta , mire elmosolyodtam . - Gyere , üljünk mostmár , mert holnap hamar kell indulnunk .

Nem sokkal ezután elaludtam , de éreztem , hogy (az egyetlen takaróval ami maradt) Alekosz betakart és megosztottuk azt .
Reggelre úgy ébredtem fel , amikor ő még aludt , hogy nem is az ágy kèt végén aludtunk , hanem szorosan egymás mellett...majd visszaaludtam , tettétek hogy nem vettem észre és véletlenül volt...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top