Kifulladva estem be a próbaterembe. Már megint késtem. Tipikus. Desh féloldalasan rám mosolygott, szemében láttam az "ez is csak te lehetsz" pillantást. Nevetve megvontam a vállamat, majd ledobtam a táskámat a sarokba.

-Köszönjük Liza, hogy megtisztelsz minket a jelenleteddel!-mondta gúnyosan André, a csoportvezető.

-Le lehet nyugodni. Itt van nem?- karolta át Desh védelmezően a vállamat. Kínosan lesütöttem a szemem. Mióta egyszer egy buliban kavartunk, azóta azt hiszi, hogy lesz köztünk valami. Óvatosan lesöpörtem a kezét a vállamról.

-Nagy lány vagyok, meg tudom magam védeni.- néztem a szemébe komolyan. Nem arról volt szó, hogy nem kedvelem.

Egyszerűen csak nem az esetem.

Nem is igazán tudom ki lehetne az a srác, aki mellett el tudok képzelni egy párkapcsolatot. Nehezen adom magam, és Desh nem üti meg a szintem. De talán csak az én elvárásaim túl nagyok. Lehet, adnom kéne neki egy esélyt...

-Na a másik jómadár is megérkezett. Nem hittem volna, hogy lesz valaki, aki még Lizán is túl tesz...- morgott André, én pedig értetlenül fordultam körbe. Mi lehetne rosszabb annál, hogy folyton kések? Andrét az őrületbe kergetem vele.

-Bocsi.- tette fel a kezeit védekezően a belépő srác, mire mindenki hurrogni kezdett.

Gyönyörű mosollyal söpörte ki barnás tincseit az arca elől, majd megállt Desh mellett.

Uram atyám. Ez meg ki?

-Tudom, hogy fú de nagy sztár vagy, meg minden Ati, de azért jó lenne ha eljárnál a próbákra, mert ez kurvára nem lesz így jó.- csóvállta a fejét a tánctanár.

Ati? Milyen Ati?

Összezavarodva pillantottam Deshre. Mikor elhívott, hogy legyek táncos egy klipben, azt hittem ő lesz a sztár.

-Hát te ki vagy?- hajtotta oldalra a fejét kérdőn, majd mosolyogva végigfutatta rajtam a tekintetét.

Egy egyszerű melegítőnadrág és egy szűk fekete topp volt rajtam. Semmi extra, semmi smink, szőke hajam szoros kontyba volt fogva a fejem tetején.

-Ez fura, én is pont ezt akartam kérdezni tőled.- fúrtam bele jégkék tekintetem az övéibe. Valami megmagyarázhatatlan vibrálást éreztem a levegőben. Valami olyat, amit eddig még sosem.

-Nem tudod, hogy ki vagyok?- húzta sunyi vigyorra a száját. A kérdés akár beképzelten is hangozhatott volna, de annyira aranyosan nézett, hogy muszáj volt elnevetnem magam.

-Sajnálom.- biggyesztettem le a számat. Tényleg sajnáltam, hogy lemaradtam egy ilyen fiúról.

-Baszki, nem vagy semmi. A klippemben szerepelsz, de nem vágod ki vagyok.- bólogatott elgondolkozva, mire eltátottam a számat. Mi van?

-Ez nem Desh klippje?- néztem az említett irányába, aki éppen egy nehezebb tánclépést gyakorolt pár lánnyal.

-Nem szivi. Te egy original Azahriah zenében fogsz szerepelni.

-Hogy miben?- fintorogtam.

-Jézusom, te a holdról jöttél?- nevetett ki, és meglökte a vállamat.

Azahriah... ismerősen csengett, de nem nagyon foglalkozok ilyen dolgokkal.

-Akkor te vagy az a rétes csávó?- jutott eszembe hirtelen az egyetlen jelző, amit róla hallottam.

-Ez fájt.- kapott a szívéhez látszólag sértetten, de a szeménél összefutottak a nevetőráncok.

-És te tudod, hogy én ki vagyok?-tettem csípőre a kezem.

-Liza.

-Aha, de azon kívül?

-Egy jó csaj?- mosolygott rám, mire éreztem, hogy lángba borul az arcom.

-A dancing with the stars portugál nyertese.- mondtam ki és vigyorogva kihúztam magam.

-Azta!- nézett rám elismerően. Hirtelen Desh lépett mellénk, és megint rárakta a kezét a vállamra. Le kéne szoktatni őt erről.

-Jót dumálsz a csajommal?- mondta, hangjában egy apró éllel.

Hogy tessék? Felháborodottságomban egy szó sem jött ki a számon. Ez mit képzel?

-Jaj bocs haver, nem tudtam.- húzta el kínosan a száját Ati, majd inkább arrébb is ment.

-Mi a franc?- kaptam Deshre a pillantásomat.

-Most mi van? Gondoltam zavar. Meg van az a rossz szokása, hogy azt hiszi mindenki odavan érte.- magyarázta ártatlan tekintettel.

Szinte köpni nyelni nem tudtam. Ahogy Ati fele pillantottam, láttam az enyhe gúnyt a tekintetében. Jesszusom mekkora kurvának gondolhat, hogy a "pasim" előtt vihorászok vele.

Idegesen pillantottam a drága szerelmemre, akit szinte allig ismerek, és ezek után talán annyira nem is akarom.

-Beszélnünk kell!- ragadtam meg a karját, majd kirángattam őt a stúdió elé.

-Nyugi Liza, kapjál már levegőt.- húzta el a karját, majd megállt velem szemben.

Nem tudtam, hogy kezdjek bele. Bármit mondok, mindenképpen én leszek a szar.

De az igazság fáj.

-Nem tudom, hogy neked mik vannak a fejedben, de nem vagyok a csajod.- mondtam ki egy szuszra.

-De még lehetsz.- kacsintott rám. Ez az ember de értetlen.

-Ezt miből gondolod?

-Ugyan már, Liza. Tudom, hogy bejövök neked.- jött egyre közelebb, mire én hátrálni kezdtem.

-Nagyon el vagy tévedve.- ráztam meg a fejem. Kezdtem kellemetlenül érezni magam.

-Mi?- állt meg, és láttam rajta, hogy nem érti. Én meg azt nem értettem, hogy mit nem ért.

-Nem jössz be nekem. Nagyon nem.- valahogy egyből Ati jutott eszembe... ő lehet, hogy bejönne.

Talán. Van rá esély.

-Ez biztos?- vakarta a tarkóját.

-Teljesen.

-Bazzeg én meg azt hittem. Így már más.- nevette el magát.

-Mivan?!

-Figyi én bírlak, én azt hittem bejövök neked, meg minden, mondom nem leszek fasz próbáljuk meg meg ilyenek. Basszus, most nyomulós fasznak tartasz mi? Felejtsd el amit mondtam.- makogott össze vissza, mire elnevettem magam.

Ez ha úgy vesszük, még aranyos is lehet.

-De hülye vagy istenem.- temettem az arcomat a kezeim közé.

-Akkor nincs harag? Haverok lehetünk meg ilyenek.- nevetett fel, mire szórakozottan meglöktem a vállát.

-Persze.

-Huh oké. Már megijedtem, hogy elbasztam.- nyitta ki előttem az ajtót.

-Amúgy...- pillantottam Ati irányába, mikor beléptünk.

Veszettül jól nézett ki. Csak mondom.

-Amúgy igen. Szingli. Csak mond meg neki, hogy nem vagy a csajom.- pillantott ő is Ati irányába, mire akkorát röhögtem, hogy mindenki felénk kapta a fejét.

-Na mi van fiatalok?- nevetett ránk Ati, én pedig elvesztem a barna szemeiben.