8. Fejezet
Jungkook szemszöge.
Hosszúnak tűnt a reggel miután bejöttem, és Jimint otthon hagytam. Kár volt most már tudom, azóta a nap óta nem tudok róla semmit, minden szálat elvágott ami hozzá vezetne. Ez kétségbeejtő most már, azon a bizonyos reggelen ő is eltűnt és a házamból pár köteg pénz is. Eleinte csak a pénzemet akartam vissza kapni és jól megbüntetni amiért meglopott. Viszont pár napja már az is elég lenne nekem, ha ő itt lenne velem. Igen! Nagyon hiányzik nem csak a klubból hanem mellőlem is! És erre mikor is jöttem rá? Hát ez igen egyszerű, azóta az este óta több fiú is megfordult az ágyamba még Pufit is meghúztam, de a vörös szobába egyiket se vittem be, s azóta be se tettem oda a lábam. Minden egyes fiút egy elegáns hotelba vittem, és ott történt meg a dolog utána viszont azonnal haza is mentem. Nem bírtam velük maradni, nagyon hiányzik Jimin. A jobb kezem szerint beleestem, de szerintem erről szó sincs. Most pedig itt ülünk az irodában éppen haza készülök amikor kopogtattak a falapon.
-Gyere! - szóltam ki, és egyből nyílt az ajtó és Taemin lépett be rajta és közömbös fejét vágva.
-Na mar megint rá gondolsz? Ez már kóros komolyan. - ült le az egyik székbe, ami az asztalom előtt pihent.
-És ha igen? Szerintem kurvára nincs közöd hozzá. - jegyeztem meg neki epésen.
-Mind…-nem tudta befejezni ugyanis a telefonja kezdett eszeveszett csörgésbe. Intett nekem és gyorsan fel is kapta a készüléket.
-Szia napsugaram. Miért hívtál? - szólt bele és elég nyálasnak gondoltam ezt a becenevet így inkább hátat fordítottam neki és ki bámultam az ablakon.
-Most nem tudok menni. Majd legközelebb. Rendben? Igen megnézem ígérem!- kezdett mentegetőzni, amire enyhén elmosolyogtam.
-Jól van nyugi van. Rendben szia. - evvel le is tette a készüléket, s vissza fordultam felé.
-Na mi az! Csak nem bepasiztál? Az örök hetero a farkakra bukik! - kezdtem szívni a vérét, amitől és is vörösödött a feje.
-Ne… ne mondd ezt! Nekem nem kell más "farka"... - mutatott macska körmöt a levegőbe. -... csak az övé. - emelte a fejét a plafon felé egy nagy sóhajtás közepette.
-Ne is mondd… tudom miről beszélsz! - sóhajtottam egyet én is, majd komótosan felálltam a kényelmes székemből és az ajtó felé vettem az irányt. A falap előtt visszafordultam legjobb barátomhoz… -Gyere! Menjünk haza! - intettem neki, mire se szó, se beszéd mellettem termett és néma csendben indultunk a parkoló felé. A kocsiba ülve töprengeni kezdtem megint… Vajon hol lehet? Jól van? - majd mikor félkész éltem, hogy megint csak ő jár a fejemben enyhén megráztam azt és indultam is haza. Otthon gyorsan lezuhanyoztam és már bújtam is be az ágyba, de álom nem jött a szememre ugyanis egyből ő ugrott be. A kecses teste, a hangja, a mozdulatai, az a borzasztóan szexi sztriptíze, amivel belopta magát a szívembe, az egész valója. Miközben megint rá gondoltam el is nyomott az álom.
Nem tudom mennyi lehetett az idő, de telefonom idegesítő csörgésére ébredtem fel. Kómásan nyúltam a készülék után és vetem fel azt a szart.
-Halló oooo… - nyöszörögtem a készülékbe.
-Jó reggelt főnök! Ne haragudjon a zavarásért, de lehet van egy nyomunk. - szólt bele az egyik emberem a volnal másik végén, mire a szemből egyből kiment az álom és teljesen tiszta fejjel ültem fel az ágyon.
-Igen? Hol? Nyögd már ki… - kiabáltam bele a telefonba izgatottan.
-Szóval kaptam egy fülest, hogy Busanba van egy a magáéhoz hasonló bár, és egy srácot akkor vettek oda fel amikor eltűnt Jimin. Főnix a művész neve, de se egy kép, se egy videó nincs róla. - hadarta el gyorsan az információkat nekem.
-Akkor menj és derítsd ki! - szóltam bele kissé idegesen.
-Már próbáltam, de csak prémium tagok nézhetik meg az előadást, és előre kell utalni a belépő árát. Kaptam egy bankszámlaszámot is.
-Akkor küld át, és én magam fogom megnézni ezt a bizonyos Főnixet. - jegyeztem meg neki és le is csaptam a telefonomat. Mire csippant egyet a telefonom, ami azt jelezte, hogy átküldte a számot. Hamar meg is néztem és akkor láttam, hogy hány óra is van. Hajnali 5 óra volt, de nem bántam, hogy ilyen korán keltem. Így egyből kipantattam az ágyból és öltözni kezdtem. Miután megvoltam gyorsan dobtam egy üzenetet Tae-nek, hogy tartsa a frontot, és hívja be a többi táncost, mert nekem halaszthatatlan dolgom akadt. És már indultam is lefelé indulásra készen. Hamar elutaltam egy nagyobb összeget arra a számlaszámra és már a kocsiba is ültem. Egy percet sem gondolkodva indítottam be a járművet és indultam Busanba. Viszont az út felénél jött egy e mailem, s utána csippant is a telefonom. Gyorsan félre álltam és megnéztem őket.
Tisztelt Ügyfelünk.
Sajnálattal értesítjük, hogy a mai prémium előadás elmaradt. Beláthatatlan ideig szünetel, az utalást hamarosan visszakapja. - ekkor gyorsan megnéztem az SMS-t is és valóban vissza kaptam a pénzem.
-BAZD MEG!!! - ordítottam fel és csak az ablakon bámult a kifelé. Merengésemből a telefonom csörgése rántott vissza, amit egyből felkaptam.
-Mi van? - szóltam bele kicsit se kedvesen.
-Bocs főnök. Csak kaptam egy fülledt, hogy láttak egy srácot Ulsanban, aki úgy nézett ki mint Jimin.
-Mikor? - lettem egyből izgatott és a dühöm kezdett el párologni.
-Ma. Azt mondta, hogy egy boltba ment be aztán amikor kijött onnan gyalog indult tovább. - válaszolt nekem, és újra reménykedni kezdtem.
-Szólj neki, figyelje őt. Hamarosan ott leszek. - a mondandóm után egyből lecsaptam a telefont egy indultam Ulsanban. A városból viszonylag hamar ki értem és padlógázzal vezettem Ulsanig. Kb két és fél óra alatt ott voltam. Leparkoltam egy forgalmas útszakasz mellett és tárcsázni kezdtem az emberem számát, mire két csengés után felvette.
-Hol vagy? - tértem egyből a lényegre.
-Egy kávézó előtt állok a Tutu* utcában. Ide ment be, de azóta nem jött ki. - válaszolt nekem.
-Jó oda megyek el ne mozdulj onnan. - evvel rávágtam a telefont és a GPS-ben beütöttem az utca nevét. Nagy megkönnyebbülés volt amikor csak három utcára mutatta a keresett helyet. Azonnal indultam is, s alig 10 perc alatt ott is voltam. Még pont volt egy parkolóhely az utcában, ahova le is álltam és az előttem álló kocsihoz sétáltam.
-Na!? - könyököltem az ajtóra és bámultam befelé.
-Abba ott. - mutatott egy kávézó felé. Mire egy kis mosolyra húzódott a szám, és teljes vall szélességel indultam a célom felé. Amikor benyitottam orromba kuszot a frissen őrölt kávészemek illata, és nagy léptekkel indultam a pult felé. Egy fekete hajú lány állt a kassza mögött hatalmas mosollyal az arcán.
-Jo napot. Mit adhatok?- köszöntött lelkesen.
-Információt! - tértem a lényegre, ugyanis nem kávézni jöttem ide. Mire kérdőn nézett rám.
-Tessék??? - kérdezett vissza értetlenül.
-Egy srácot keresek kb. 169 cm, szőke hajú, vékony testalkatú. - gyorsan kikaptam még a telefonomat is és megmutatta róla az egyetlen képemet.
-Elnézést. De nem tudom ki ez. És látni sem láttam én úgy fél órája állt a be dolgozni. - válaszolt nekem kedvesen. -De talán még itt vannak a reggeli műszakból, ők lehet többet tudnak segíteni. Szólok nekik. - ezzel el is viharzott előlem én pedig háttal a pultnak dőlve néztem körbe a hangulatos helyen. De egyik bent tartózkodó sem hasonlított rá. Mire nagyot sóhajtva masszírozztam meg a halántékomat. - Parancsoljon! - hallottam meg a hangot mögülem, mire vissza is fordultam.
-Jó napot. - hajolt meg előttem három srác. - Miben segíthetünk?-pislogtak rám nagyokat.
-Egy srácot keresek 169 cm, szőke vékony testalkat. Így néz ki. - fordítottam feléjük a készülékem. Mire gondolkodóba estek és a szélső fiú tekintete megváltozott, majd enyhén dadogva szólalt meg.
-É...én láttam. - szólalt meg. - Ké...kért egy kávét és kissé idegesen kérdezte van-e hátsó kijárat. - mesélte el a dolgot. - Én meg megmutatta neki és miután kiért el is szaladt, itt hagyva a kávéját. - tördelte az ujjait idegességében.
-Rohadt életbe! - csaptam a pultra, és magamban szidni kezdtem azt a mamlaszt odakint. Biztos észrevette, hogy követi valaki és megijedt. Avval a lendülettel sarkon fordultam, s ki is viharzottam onnan. Nagy léptekkel indultam a faszfej kocsija felé és ki rángattam a volán mögül.
-Te hülye fasz! Mondtam, hogy óvatos legyél. Erre lebuktatod magad?? - húztam be neki egyet jobbról majd balról. - Bazd meg!!! - álltam fel róla és az öltönyömet néztem. - Te hülye fasz összevérezted a legjobb ruhám. - morogtam el és vissza ültem a kocsimba. A kormányra ütöttem és csak kifelé tudtam bámulni.
-Hol?? Hol lehetsz? Faszom ki van, megint zsákutca. - zsörtölődtem hangosan, majd be indítottam a kocsit és elhajtottam.
Meg foglak találni!! És újra mellettem leszel. Az enyém vagy!!!
Sziasztok.
Szóval itt volna az utolsó draftos rész. És innentől kezdve indulnak be igazán az események. 😁
Pihenjetek sokat imádlak titeket. ❤️
FOREVER ARMY. ❤️ ❤️ ❤️
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top