Emily dermedten figyelte a felszabdalt festményt és nem is vette észre, hogy Percy arrébb tolja. Hosszú vágások voltak, amit dühtől vezérelt volt. Szemeivel a döbbent festményeket nézte de sehol sem látta a Dámát. Minden bizonnyal elmenekült.

- Szerinted mi történt? Kérdezte suttogva Ginny.

- Valaki késsel neki ment a festménynek és a nyanya elszelelt.

- Ki tehette ezt? Diák biztosan nem.

- Szerintem sem - ingatta a fejét Emily és valami megmagyarázhatatlan izgalom járta körbe mikor a festményhez közelebb lépet. Érezte minden porcikájában, hogy aki ezt tette az lehetett, akit ő maga is vágyakozott.

- Persze, hogy elmondta ki tette - mondta Hóborc és Emily azonnal oda fordult a felettük lebegő kísértett.

- és ki? Kérdezte Dumbledore.

- Hát tudja főprofesszor úr a Dáma nem akarta beengedni, mert nem tudta a jelszót és hát - nézet a festményre minden sajnálat nélkül a kísértett, majd gonoszul elvigyorgott - nagyon hirtelen haragú fickó az a Sirius Black.

- Hát bejutott - suttogta Emily és felcsillantak a szemei, ami nem kerülte el Hermione pillantását, aki pont oda nézet.

Liz döbbenten a mellkasára tett kézzel meredt a levél maradványra, ami az asztalán volt és hitetlenkedve meredt a teáját szorongató Ichabod-ra.

- Szerinted dühös? Kérdezte Liz a nyilvánvalót a férfitól, aki felhorkantott.

- Rivallót küldött neked Lizi! Csattant fel a vámpír - egy kibaszott rivallót küldött neked! A rosebb nézte ki volna belőle, hogy üvölteni is tudd. Ijesztő volt - kortyolt a teájába a férfi és még mindig remegett - soha sem bosszantom fel az is biztos.

- Igazán meglepett, hogy képes nekem rivallót küldeni, mint valami csintalan gyereknek az apja. Ezt kulturáltan is közölhette volna.

- Emilyről van szó és akkor Remus hülye. Én is az lennék, ha az apja lennék sőt mint fogadott nagybácsi engem is bosszant a szertelensége.

- Remus nem az apja csak a keresztapja - ingatta a fejét Liz.

- Oh, mindig fen, akadsz az apró részleteken Lizi. Ennek a lánynak annyi apja van, hogy már számon sem tudom tartani.

- Egy van az pedig Sirius,

- Igen és ott volt Sebastian.

- A mostohája volt. Ha Remust is beleszámoljuk, három férfit nevezhetünk, apaképnek ezt még számon lehet tartani te igen marha.

- TonTon?

- Úgy, mint te a fogadott nagybátyja.

- Aha.

- Ne képzelegj Icha. Nem feküdtem neki hanyatt még is olyan nekem, mintha a bátyám lenne. Egy idegesítő testvér és nem szerető. Komolyan szakadj le azokról a ponyvákról és olvas valami értelmesebbet. Ingatta a fejét a nő és felállt az asztala mellől.

- Ha nem az lenne, aminek mondod, akkor tetszene? Figyelj Lizi egyedül vagy jó pár éve egyetlen pasas sincs az életedben és nem szeretném ha besavanyodott vén lány lennél. Sirius úgy is elkapják és megy vissza ezt mindenki tudja. De te még nagyon fiatal vagy...

- Ne kezd megint - intette le a férfit Liz - az első férjemet nagyon szerettem és hiszem a mai napig marnánk egymást, ha nem kerül ártatlanul börtönbe. A második meghalt a kezeim között és hidd el nem áll szándékomban még egyszer megégetni magam... persze, ha nem kapom vissza az elsőt. Icha ezt értsd meg.

- És ha Sirius-t nem kapod, vissza mit teszel?

- Élem tovább úgy azt az életemet, mint most.

- Egyedül?

- Nem - felelte a nő - van immáron három kölyköm, egy rakás idegesítő testvér jelölt, egy cukorbeteg apám, akire ügyelnem kell és egy a munkám, amit végeznem kell. Amit megjegyzem, egészen jól csinálok.

- Sok ellenséget szereztél vele.

- Ezt jelenti azt, hogy jól csinálom - veregette meg a férfi mellkasát Liz.

- Az alvilági körökben is?

- Persze hiszen jól jövedelmez, és ha jól emlékszem e te is jól megtollasodtál.

- Ne beszélj ilyen közönségesen - forgatta a szemét Ichabod - veszélyes játékot űzöl.

- Évek óta és ezért élek.

- De te élvezed a hatalmat.

- Ha le tagadom, elhiszed, hogy nem?

- Nem - húzta el a száját a férfi.

- Hát akkor miről beszélünk? Icha feladatot adtam neked, a nejednek és Ray-nek. Örülnék, ha arra koncentrálnátok.

- Ha így folytatod, olyan leszek, mint dédapád.

- Ez bók vagy sértés?

- Ez bizony sértésnek szántam. Elizabeth aki a sötétben jár elveszhet és soha nem talál ki.

- Jó, hogy van nálam mindig pálca - mosolyodott el Liz.

- Asszonyom - kopogott be Joseph a dolgozó szoba ajtaján, majd bedugta a fejét.

- Valami baj van a Minisztériumban, hogy ide jöttél?

- Ott nem. A Roxfortban.

- Még is mi? Kérdezte Ichabod és Liz egyszerre.

- Sirius Black betört az iskolába és a Griffendél klubhelyiségébe akart be jutni, de nem sikerült neki így felszabdalta az egész festményt. Mondta Joseph halkan. Liz bólintott és intett a férfinek, aki bólintva távozott. Ichabod aggódva nézte a bárszekrény felé tartó nőt, de Liz csak az üvegnek döntötte a fejét.

- Lizi...

- Még mindig felelőtlenül gondolkodik. Egek Mancs - suttogta a nő.

Hát ez most Liz központú lett, de remélem nem gond és azért tetszett nektek :) Igyekszem a folytatással.

Van ötletek mit rajzoljak?