- Én nem örülök, hogy elvisz az anyukád a Messziségbe - Mondta durcásan Japer és neki dőlt a lombház falának – te ide tartozol és nem Amerikába, mi lenne, ha velünk maradnál?

- Nem lehet Jay, anyunak szüksége van rám, most hogy apa meghalt – fésülte a babájának a haját Emily szomorúan – meg aztán legalább találkozom az unokatesóimmal.

- Legalább kicsit világot látsz, mi nem megyünk sehová. Pedig apa megígérte, hogy elvisz minket Erdélybe ahol ő született. Varrta el Nicolas az utolsó öltést és büszkén maga elé emelte a babaruhát – kész is lehet rá adhatott Rose-ra.

- Köszi, Nick – vette el a ruhácskát Emily és öltöztetni kezdte a babáját – és ti mit fogtok csinálni a nyár további részén?

- Jelek szerint unatkozni – húzta el a száját Japer – igazságtalan, hogy elmész miközben annyi mókát terveztem.

- Jay! Rivallt az öcsére Nicolas – Emi ne foglakoz, vele te csak érezd jól magad és írj gyakran és mi is azt fogjuk tenni. Képzeld anya azt mondta, hogy segíthetünk neki az állatoknál és a kísérleteinél.

- Na, persze addig, míg apa meg nem tudja és mehetünk tanulni - Forgatta a szemét Jay és kivett egy csokis sütit a tálból.

- Hagyd már abba a duzzogást Jay – ráncolta a szemöldökét Nicolas – Emi elmegy és kész, de írni fog nekünk.

- Ha úgy van, minden nap megírom mi történt velem, de fel is hívhatlak benneteket. Reg bácsikámnak van telefonja, mint nektek.

- De akkor tényleg hívj, mert ha nem irtóra megharagszom rád és akkor nem foglak elvenni, mikor felnőttek leszünk.

- Túlélném nem te vagy az egyetlen egy fiú a világon – igazgatta el a babája ruháját Emily és nem törődött a tátott szájú Japer-rel és a nevetését visszatartó Nicolas-al – meg aztán mire már nagyok leszünk, addigra más is szerethetünk, mint például anya. Ő Regulus bácsikám menyasszonya volt, de később apa felesége lett, majd Sebi apa felesége. Szóval, ahogyan a nagypapa szokta mondani semmi sincsen kőbe vésve.

- Pedig te a felségem leszel, meglásd – húzta ki magát Jay – szóval ne hogy nekem összeszedj egy amerikai fiút.

- Nyugalom Jay ti vagytok, a legjobb barátaim szóval ne féltékenykedj. Meg aztán fiatalabb vagy nálam és milyen lenne már, ha a férjem fiatalabb.

- Regulus bácsikád? Ő is csupán egy évvel volt fiatalabb az anyukádnál. Ráncolta a szemöldökét Jay.

- És nem is lett belőle semmi.

- Mi vámpírok...

- Nem vagytok tiszta vérűek.

- Ne szólj közbe – szólt rá dühösen Jay a lányra, míg a bátyja feladóan könyökölt az asztalkára és pohár tejébe mártogatta a süteményét és úgy hallgatta a vitát – te is tudod, hogy mi előbb fel fogunk nőni, mint például te, Szóval, amikor te felnőtt leszel, én már rég az leszek és akkor nem fogsz nemet mondani.

- Nicki ne enged apukád könyves polcához többet Jay-t. A romantika megártott neki. Fordult a tejel áztatott süteményét majszoló Nicolas felé.

- Igyekszem – felelte a fiú.

- Helyes. Most, hogy Rosa kész van, szerintem kezdhetjük a játékot. Ahogyan megbeszéltük, aki a rövidebbet húzza az lesz a gonosz tevő. Emelte fel a pálcikákat Emily a fiúk felé, akik egyszerre húztak.

- Valahogy éreztem – emelte fel Nicolas a picike pálcikát az orra elé – teljesen ellentétes a jellememmel a gonoszság – sóhajtott fel a fiú.

- Istenem mától nem engedem, hogy könyveket olvass, mert apa szokott ilyen nyaka tekerten beszélni. – Húzta el a száját Jay.

- Te inkább meg se szólalj jó – ráncolta a szemöldökét Emily.

- Hozzád öcsém jobban illik a gonosz szerep, még a szemed is rosszul áll.

- Nem vagyok kancsal.

- Nem is ezt mondta Jay – nevetett fel halkan Emily – csak arra utalt, hogy messziről látszik, hogy igazi rosszcsont vagy.

- Akkor miért nem ezt mondta? Fortyant fel Jay – de most hagyjuk. Én vagyok a jó fiú és Nick a rossz. Te meg Emily az én társam. Figyelj, mit szólnál, ha legyőztem Nicket és megmentettük Roset megcsókolhatnálak, mint jutalom. Tudod, úgy ahogyan anyukám és apukám szokott.

- Felejtsd el – mondta bosszúsan egyszerre Nick és Emily.

- Komolyan már játszani sem lehet komolyan veletek.

- Mit szólt Reg, mikor megkérted, hogy adjon menedékjogot? Kérdezte Ichabod neki dőlve a szekrénynek és onnan figyelte, ahogyan a nő pakol.

- Azt mondta bármikor mehetünk. Örömmel várnak és addig maradhatunk, ameddig akarunk.

- Meddig tervezel ott maradni? Tudod, csak azért mert Jay így is kiakadt, hogy elviszed az ő kis menyasszonyát – forgatta a szemét a férfi – jó lenne, ha tudnák egy időt mondani neki, mert az agyamra fog menni a saját fiam.

- Valld be, hogy élvezed.

- Mindig is imádtam apa lenni, de most, hogy újra az lettem még jobban szerettem – mosolyodott el a férfi – de bevallom, örülnék, ha lenne egy lányom is, de Lotte hallani sem akar róla.

- Meg fog enyhülni főleg akkor, mikor a fiúk elmennek az iskolába.

- Remélem igazad lesz, mert ha ezek elmennek túl csendes lesz a ház. Nem lesz Jay, aki valami vásottságon törné a kobakját és nem lesz Nick, aki azon legyen, hogyan söpörje a szőnyeg alá a romokat.

- Jó politikus lenne Nicholasból jó a beszélőkéje. A múltkor is majd nem megvett engem.

- Előbb lesz belőle valami tudós vagy lelkész, mint politikus. Jay meg nem tudom – vont vállat a férfi – auror vagy világjáró kalandort néznék ki belőle. De nincs konkrét céljuk. Tekintve Jay-t, aki el akarja venni a lányodat. Mosolyodott a férfi.

- Emily sárkánykutató akar lenni és Jay-t nem hiszem, hogy úgy szereti. De hát még csak hét éves.

- Igaz, de már most nagyon komoly is tudd lenni. Persze mikor nem töri a kis fejecskéjét valami tréfán – mosolyodott el a férfi – mond te ennyi idősen mi akartál lenni?

- Igazából nagyon reálisan láttam már akkor a világot – húzta ki magát Liz nevetve, majd Ichabod elé sétált és suttogva válaszolt – hercegnő akartam lenni. A férfi hangosan felnevetett tisztán csilingelően és öt követte Liz is.

- Hát akkor Emily nagyon komolyan vette a terveit hozzád képest.

- Siriushoz is. Ő kalóz akart lenni legalábbis elmondása szerint, mert azok olyan menők voltak.

- Úgy gondolom a mi gyerekeink érettebbek nálunk.

- Úgy tűnik, de nem szabad erről tudniuk, mert vissza élnek vele – nevetett fel halkan a nő és a bőröndbe tette a fénykép albumát – vigyáztok, akkor Zorrora és Kapitányra is? Kérdezte Liz, mikor meglátta besétálni az öreg kandúrt a hátán az egérrel.

- Persze. Nick vállalta. Hidd el, hogy nála lesznek a legjobb helyen, mert Jay egy halat sem tudod eddig életben tartani, sőt egy nyamvadt kaktuszt sem.

- Lotte-ra meg nem bízom, ha nem sértődsz meg, de én úgy akarom őket vissza kapni, ahogyan itthon hagytam őket. Ugye jó cica leszel Zorro – guggolt le a macskához Liz és megsimogatta – és te is jó egére legyél ám - dobot, egy csókot Kapitánynak a nő.

- Nem lesz bajuk.

- És ha nem baj rá néznétek gyakran Lyall-ra? Remus elutazott Észak Angliába, mert ott kapott állás, mint házi tanító és örülnék, ha valaki rá nézne Lyall körmére, hogy betartsa a diétáját.

- Nyugalom minden rendben lesz. Jó? Fogta két keze közé a nő arcát, majd homlokon csókolta – de te meg pihenj amennyit csak tudsz.

- Igen is apa – mosolyodott a nő a férfira, aki a fejét ingatva halkan felnevetett és magához ölelte a nőt.

Ez egy cuki szösz volt legalább is szerintem. Remélem tetszett nektek ez a rész  és igyekszem a következővel :)