184 szösz
Harry figyelte Emily-t, aki Matt vállának dőlve aludt a vonat elindulása óta, olyan mélyen, hogy a fülkében zajló beszélgetésekre sem ébredt fel. Matt, aki átkarolta kedvesen cirógatta az arcát, miközben szabad kezével egy idegen író könyvét olvasott és mikor megkérdezték, mit ő csak annyit mondott, hogy Jókai Mór: Arany ember. Nem részletezte, mert még ő is az elején tartott. Harry úgy gondolta erről csak Hermione-val vagy Lizbethel tudna érdemlegesen beszélgetni és nem a fülkében ülőkkel. Neville ahogyan ő is kissé idegenkedett az olvasástól és Ginnyről is látszott, hogy nem keltette fel a figyelmét. És a fülkében lévő lány sem nézet fel az újságából, mikor Matt válaszolt a kérdésre mit is olvasott bár ő kedvesen üdvözölte a furcsa lányt, akiről kiderült, hogy Luna Lovegoodnak hívják és az évfolyamtársuk a hollóhátból.
Emily még akkor sem kelt fel, mikor Neville ajándékba kapott nővény, Mindenkit leköpött, pedig ő rá is sikerült jóformán, de még akkor sem mikor Hermione és Ron megérkeztek. csak aludt és aludt.
- Talán beteg? Kérdezte Ginny és rá tette a kezét Emily homlokára, majd elhúzta - nincsen lázza.
- Nincs semmi baja csak napok óta alig aludt. Folyton aggódott az anyukájáért.
- De Rorik folyton mondta nincs baj - döbbent meg Harry - vagy talán csak hazudót?
- Valóban nem kötöttek mindent az orrunkra, de Milly más miatt aggódott.
- Csak nem Szípák? Kérdezte Hermione és lopva Lunára nézet.
- Igen - bólintott - nem bízott abban, hogy a béke szent. Csapta össze a könyvet Matt pont akkor, mikor a kupé ajtaja kinyílt és belépet rajta Draco Malfoy a maga gonosz sötéten vigyorgó képében és elmaradhatatlan árnyékai Crak és Monstro.
- Nocsak, nocsak a kis társaság - fonta össze a karjait a fiú-
- Mi a fenét akarsz? Kérdezte élesen Harry, mire Draco cicegni kezdett.
- Csak udvariasabban Potter, különben büntetőfeladat lesz a vége. Prefektus vagyok és ezt azt jelenti, hogy bizony büntetést szabhatok ki.
- Ha van okod rá - szólalt meg Matt - és ahogyan én látom eddig nem volt erre okod. A hatalommal való visszaélés igen szánalmas viselkedés lenne egy aranyvérűtől... bár nem lenne új a te családodban.
- Milyen nagy a szád Rosenwood. Pedig nem igen kellene. A kis pártfogódat elzavarták a Minisztériumtól...
- Én a helyedben meggondolnám miképpen is folytatod az anyámról ezt a mondatot Draco - nézet fel Emily és a fiú még a kelleténél is jobban elsápadt, mikor észrevette a lány pálcáját, amit rá szegezett. Pedig mikor beléptek úgy látta mélyen alszik.
- Megátkoznál? Ahogyan apámtól hallottam ez nem állna távol a családodtól. Biztosan apáról lányára szál ez a dolog. Ne hidd azt, hogy félek tőled vagy Pottertől... most én vagyok itt a nagy kutya.
- Hord el magad! Csattant Hermione és Malfoy gonosz nevetés kíséretében elment. Emily kiegyenesedett ültében, majd rémülten Harryre nézet, akinek pontosan az járt a fejében, mint a sápadt Hermione-nak.
- Tudja - szólalt meg Matt rekedten kimondva a legnagyobb félelmüket.
- Mik ezek? Mik ezek a lószerűségek? Kérdezte Harry Rontól, aki döbbenten nézet a barátjára.
- Hogy mik?
- Amik a kocsit húzzák.
- Miről beszélsz te? Jól vagy? Kérdezte aggódva Ron - szerintem majd vacsora után mindjárt menj aludni. Ingatta a fejét Ron és beszállt Hermione mellé.
- Nyugi most fedezted fel, hogy a kocsik nem maguktól mennek, ha nem thesztrálok húzzák. Nem kell parázni nem bántanak senkit. Lépet Harry mellé Emily - nem esznek embert.
- Te látod? Kérdezte a fiú.
- Persze úgy ahogyan Matt és Luna is. Elsős korunk óta nem? Nézet Lunára Emily.
- Igen - biccentett a lány és beletemetkezett az újságába úgy ment be a fiákerbe.
- De én eddig még nem láttam - hüledezett Harry.
- Tavaly láttad Cedricet meglátni éppen ezért most már te is egyike vagy azon kevesek közül, akik látják. Ezek a lényeket csak olyan emberek láthatják, akik maguk is találkoztak a halállal valamilyen formában.
- Te hogyan? Fordult Matt felé Harry.
- A nagymamám a kezeim között halt meg.
- Ott voltam, mikor Sebi apu elment - válaszolt Emily - ne aggódj Harry ez nem ördögtől való. Anya is látta, bár apádék már nem azt hiszem. Éppen ugyan olyan normális vagy mint mi.
- Ugye tudod, hogy ezzel nem nyugtatál meg?! Mondta kétségbe esetten Harry és Emily felnevetett - Hallod? Szállt be a lány után a fiákerbe.
- Vajon, miért nem Hagrid kísérte az elsősöket? Kérdezte fennhangon Emily - talán nem ment el Hagrid?
- Én örülnék - szólalt meg Luna.
- Téged nem kérdeztünk, és ha itt tartunk az egész hollóhátat sem. Tudom, hogy nem kedvelitek Hagrid zsenialitását. Nem tudjátok értékelni sem őt sem a cuki állatait - ráncolta a szemöldökét Emily és Luna vállat vonva bele temetkezett az újságába - Ti is igy gondoljátok nem? Kérdezte élesen a lány, mire a kocsiba ülő, Ginny, Hermione, Ron és Harry hevesen bólogatni kezdtek megtartva a véleményüket arról mi is a cuki.
- Hagridról csak is pozitív véleményem van és a tudását is elismerem, de az, hogy a tananyag részei nem követik a tantervet azt sajnos hagy kivetni valót. Mondta Matt és Emily elhúzta a száját - ám a stílusát elismerem. Tavaly előtt szépen helyben hagyta szegény Csikócsőr Malfoyt - mosolyodott el a fiú.
- Nem annyira mint, mikor Hermione behúzott neki. Komolyan azt látnod kellett volna - lelkendezett Ron és Hermione látványosan elpirult.
- Hallottam a hírét - mosolyodott el Matt - Millytől rengetegszer.
-De hisz ő nem is volt ott - hökkent meg Ron.
- De annyiszor mesélted, hogy imádom tovább adni lehetőleg jó sokszor. Vigyorgott Emily - amúgy ha már itt tartunk, ki mit mesél. Ti hallottatok valamit arról ki lesz az új SVK tanárunk?
- Semmit pedig Fredék igyekeztek valamit megtudni. Biggyedt le Ron szája.
- Bár szerintem anyukád tudhat valamit, mert reggel kapott a Minisztériumból egy levelet és nagyon sápadt lett.
- Miért nem mondtad előbb? Csattant Emily Ginnyire - talán valami fontosról maradtam le és nem volt alkalmam kideríteni mi az.
- Talán csak a munkája miatt - csitítgatta Hermione a lányt.
- De hiszen kirúgták nem? Nézet fel Luna az újságból és akkor tudatosult mindenkiben, hogy ő is jelen van.
- Szülési szabadságra küldték. Pontosított Harry.
- Pedig apám szerint Ms. Arrow az angliai keresztanya. Mondta nyugodtan Luna, mire kitört a nevetés.
- Az én anyám nem vezeti, az alvilágot hidd el. Ő becsületes és törvénytisztelő - pislogott ártatlanul Emily és remélte mindenki elhiszi köztük Luna.
- Apám szerint nem. De ő ennek ellenére kedveli. Kedves nő az anyukád.
- Oh, hát... öhm, köszi - mondta bizonytalanul Emily és hátra dőlt, majd lopva Mattre nézet „találj ki már valami témát" gondolta erősen remélve, hogy a fiú kivételesen oda figyel.
- Amúgy kinek, hogy telt a nyara? Vette fel a témát Matt.
- Nekem jól egy különös házba mentem a nyár végén. Csillant fel Hermione szeme.
- Nekem szarul egész nyáron szinte takarítottam - sóhajtott fel Ron.
- Harry? Nézet Luna a fiúra.
- Kis híján kirúgattam magam... szóval nem unatkoztam.
- Nektek?
- Elvoltunk - legyintett Emily - családi találkozóra mentünk. Régi rokonok bukkantak fel Amerikából és anya ismerőse is felbukkant, akit akkor láttunk utoljára, mikor én még picike voltam. Neked? Kérdezte a lány és Harry csodálta, hogy ilyen ügyesen körül írta Sirius és Matt szüleinek felbukkanását.
- Nem történt semmi különös - mondta ábrándosan Luna és Harry hálát adott az égnek, hogy a lány nem kért részleteket a családi látogatókról és ahogyan Emilyre nézet ő is örült ennek.
- Harry, látod azt a masnis varangyot? - suttogta Emily mikor a süveg dala befejeződött és fejével a tanári asztal felé bökött.
- Dolores Umbridge az a nő is ott volt a tárgyalásomon és mindent megtett, hogy elítéljenek. Suttogta vissza Harry - mit kereshet itt?
- Van egy ötletem és remélem, hogy tévedek. Nem elég most ez a figyelmeztető dal a poros süvegtől erre ez a nő is ide pofátlankodik - húzta el a száját Emily és Hermione felé nézett - neked is az a sejtésed mint nekem?
- Igen és ehhez nem is kell sokat gondolkodnunk mit is keres itt - bólogatott a lány.
- Mi? Kérdezte Ron és Harry egyszerre.
- Majd megtudjátok - legyintett a két lány és figyelték, ahogyan az igazgató fel emelkedik a székéből és csendre inti a diákokat.
- A tanári karban két személyi változásról számolhatok be. Újra körünkben Suette-Pollts professzort, aki a legendás lények gondozása órákat tartja...
- Neee - hördült fel Emily hangosan és Harry látta ahogyan az igazgató szája széle mosolyra húzódott egy kicsit és McGalagony szikrázó szemmel nézet a lányra, aki duzzogva összefonta a karjait.
- És hasonló örömmel mutatom be nektek Umbridge professzort, iskolánk új sötét varázslatok kivédése tanárát.
- Ne, már jobb nem volt? Kommentálta félhangosan Emily, mire Ginny oldalba bökte.
- Emi halkabban.
- Nézd a vén banya közben krehácsolt Dumbledore beszédébe. Nem is tetszik senkinek, de az öreg úgy csüng a szaván, mintha leghőbb vágya lenne meghallgatni mit, mond,
- Köszönöm a kedves szavait igazgató úr - mosolyodott el a nő és Emily megrázódott.
- El is felejtettem milyen vékony sípoló hangja van. Borzalom.
- Maradj csendben Emi nem hallom mit akar a nő - szólt rá Hermione a lányra, aki duzzogva könyökölt az asztalra.
- Boldog és felemelő érzés visszatérni az alma máterembe és alig várom. hogy megismerjelek benneteket. Biztosra veszem, hogy jó barátok leszünk.
- Én biztosan nem leszek az - kotyogta közbe Emily és Ron halkan felnevetett.
- A Minisztérium... kezdett bele a nő a hosszú beszédébe, és ahogyan hallgatták Emily szeme egyre haragosabban villant meg legalábbis Harry azt látta. Bár ő nem igazán vett ki sok mindent a beszédből, de arra rámerte volna tenni a Tűzvillámát, hogy rossz dolog voltak a beszéde mögött.
- Az aljas banya meg a vén vak kripli miniszter - sziszegte Emily.
- Nem mondanám ilyen nyersen, de igazad van Emi - bólintott Hermione.
- Minket is beavatnátok, akik nem tudnak a sorok között olvasni? Hajolt át az asztalon a lányokhoz Ron.
- Az egész beszéd arra utalt persze csak megsimogatva a témát, hogy a minisztérium bele akar szólni a Roxfort életébe. Mondta Hermione.
- Nem is akárhogyan - ráncolta a szemöldökét Emily - az a vén varangy valamit forral az is biztos. Azt hiszem meg kell írnom ezt anyának.
- nem kellene ezzel zaklatnod. Szólt rá Harry - most mindent rosszul visel. Mi lenne, ha a keresztapádnak írnál vagy jobb Roriknak.
- Igaz. Tűnődött el a lány - akkor neki.
Hát nem a legjobb. De igyekeztem, de annyira nem vagyok agyilag topon most hogy az na. De talán rendbe jön minden. Nem tudom mikor jön a következő szösz, de mindent elkövetek, hogy hamar hozzam.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top