Emily felhúzott lábakkal ült a kanapén neki dőlve Japernek, aki nyugtatóan simogatta a hátát. Murdock Emily vállának dőlt és engedte, hogy a lány az ő kezeit tördelje. Nicholas a kishúgát ringatta, aki megtörte a csendet a cumizásával. A feszültséget vágni lehetettem, de senki sem akart a másikhoz szólni csak lopva nézettek Lotte szobája felé. Összerezzentek, mikor valami hangosan felcsendült, majd a lépcsőn szapora léptekre felkapták a fejüket és a hang irányába fordultak. Az első aki felbukkant az Mrs. Weasley volt, aki holtsápadtan szaladt oda Emilyhez.

- Mi a fene történt? Hogy voltál képes minket minden magyarázat nélkül ott hagyni. Alig bírtam rávenni Heli-t, hogy ide hozzon minket erre a... helyre - hadarta a nő és Emily szemöldök ráncolva nézet a nő mögé ahol az egész Weasley család Harry-vel és Hermione-val kiegészülve, feszengve álltak az egyik nyugalomban rágcsáló növény mellett.

- Nem tartozom magyarázattal mikor a barátomat próbáltam megmenteni - mondta csendesen Emily - és örülnék, ha csendben lenne, mert Lotte éppen azon fáradozik, hogy el ne veszítsük Matt-et. Fordult meg a lány, majd intett - Icha ereszd le a pálcádat. Molly felsikoltott, mikor észre vette, hogy egy férfi rá szegezte a pálcáját. Magas volt és vékony. Bőre sápadt és szemei fenyegetően meredtek rá.

- Ha nem tévedek, maguk lennének a Weasley család - szólalt meg a férfi. Hangja kellemes és megnyugtató volt - Ichabod Valentine vagyok az Arrow család egyik hű szolgálója.

- Jay apja? Kerekedett el George szeme.

- Igen és felettébb értékelném, ha csendben leülnének, mert nem szeretném ha zavarnák a nejem. Nick.

- Igen apám? Tekintett fel a fiú.

- Zár el Cuncit vendégeink maradnak.

- Persze. Emily megfognád addig Izi-t? Kérdezte a fiú, mire Emily bólintott és az ölébe vette a kislányt, aki boldogan fészkelte magát a lányhoz és játszani kezdett Emily hajával és Murdock felé nyújtotta a cumiját, aki halkan felnevetett.

- Kérnek valamit? Teát? Kérdezte Ichabod felvéve a vendéglátó szerepet, mire a kis család csak a fejét ingatta.

- Ha meggondolják, magukat szóljanak bátran - Bólintott a férfi, majd Molly felé fordult - Mondja hol vette a mérgezett kalácsot Mrs. Weasley, mert erre Emi nem tudott felelni - meredt fenyegetően a nő elé Ichabod.

- A nejemet gyanúsítja?

- Maga fogja be - tagolta a vámpír és Molyra nézet, aki hátrább lépve neki ütközött a férjének.

- Mi is ettünk belőle és semmi bajunk - állt az anyja elé Bill.

- Az anyádhoz beszéltem fiú nem hozzád.

- Ichabod - szólalt meg Emily dühösen - Molly néni nem tehet róla. Arra felelj, hogy szóltál már az anyámnak?

- Igen.

- rendben, akkor most csendben és türelmesen megvárjuk. Ő majd eldönti innen hogyan tovább.

- Legyen - bólintott a vámpír. Harry aki csendben figyelte őket az-az érzése támadt, hogy nem akarja megtudni mi lesz ennek a vég kifejlete. Az öröké vidám Emily olyan ridegé vált akár az acél és a tekintete olyan hűvösé akár a jég. Csak remélni tudta, hogy Matt-nek nem lesz semmi baja, mert akkor biztosan elvesztik Emily-t.

Liz az ablak előtt állt és kifújta a füstöt. Mögötte a Weasley család ült szépen egymás mellett. Hermione és Harry pedig egy kisebb kanapén szürcsölték a Nick által hozott citromfű teát. Emily Charlie vállának dőlve aludt el nagy nehezen. Hermione szerint az álomfű amit bele tettek nagyon gyorsan hatott így biztosra vette, hogy nem csak az volt a neki külön felszolgált teában.

- Biztos, hogy csak az álomfű miatt aludt el? Kérdezte Ron aggodalmasan, mikor rá pislantott a lányra.

- Igen - felelte Liz.

- Mi lesz most anya? Kérdezte Murdock.

- A bácsikád hamarosan ide jön - szólalt meg Liz és felsóhajtott - ő hozza ide Lyall és utána elmegyek vele.

- Ki is jön ide? Kérdezte Molly.

- Roymund Conor - felelte csendesen Liz, mire Arthur összerezzent.

- De ő... de ő egy...

- Vérfarkas igen tudom Arthur ahogyan Remus is az és még sem gonoszak. Az előítélkezést kérlek másik helyen és időben tedd. Túlságosan fáradt vagyok a felesleges szócsépléshez.

- Én nem azért...

- Arthur kérlek ne - intett nyűgösen Liz a férfi felé - Molly menj el Bill-el és Charlie-val az Abszolútra Nick-kel oda ahol vetted azt a kalácsot.

- Én? lepődött meg Molly

- Téged hívnak Molly-nak nem?

- De hát...

- Ez nem kérés volt, ha nem parancs. Remélem érthető voltam - fordult vissza Liz.

- Nem beszélhetsz így... Ugrott fel Bill, de a nő szeme megvillant.

- Ha a jelenlévőknek kedves a munkaköre, akkor megteszik, azt amint mondok vagy esküszöm mindenre, ami szent, nem hogy a földrészen, de sehol sem fognak munkát találni! Csattant fel a nő idegesen. Bill Liz elé ment és szikrázó szemmel meredt le rá.

- Nem ijedek meg tőled.

- Pedig nem ártana - felelte Liz és szemei ijesztően ridegek voltak - azt hiszed a hőzöngésed és a lázongásod engem meghat? Örülnék ha nem kellene a segítségetek igénybe vennem, de Icha még nem mehet ki és gondolom az öccsédel megtudjátok védeni az édesanyátokat ha erre kerül a sor.

- És miért nem jöhet a vámpírod?

- Először is ő nem vámpírom. Másodszor nem igazán tolerálom ezt a hangnemet és harmadszor ő egy vámpír. Kint meg süt a nap és Icha pofátlanul fel szeretné nevelni a gyerekeit. Bűn ez?

- Nem. És Nick?

- Ő negyed részben vámpír, de még így is többre képes mint ti együtt véve. Szóval húzd vissza a karmaidat tigris és csináld azt amit mondtam. Sziszegte a nő. A beálló feszültséget a berohan Lyall szakította meg.

- Hol vannak? Kérdezte hangosan - hol van a sárkánykám és a lovagja? A férfi ijedten nézet körbe és nem igazán érdekelte Liz és Bill egymásnak feszülése csak Emilyhez rohant - oh, szegénykémet mi lelte?

- Álomfű teát kapott Mr. Lupin - szólalt meg Hermione.

- Oh - fintorgott el a férfi - morcos lesz, ha fel kell. Nincsenek rá jó hatással a gyógynövények. akkor roppant kiállhatatlan és bunkó akár az apja - A gyerekek egymásra néztek, mert valahogy nem tudtak napi rendre térni, hogy Remus Lupin egyáltalán bunkó tudna lenni - Kicsikém Roy kint vár rád... nem akart bejönni.

- Sejtettem - forgatta a szemét a nő - szóval induljatok. Nick hozd vissza őket egyben.

- Igen is - hajolt meg kissé a fiú meg lepve Harry-t. Arthurnak a homloka közepéig szalad a szemöldöke a döbbenettől.

- Hová megy most? Ugrott fel Harry. Liz megtorpant és a fiúra nézet.

- Le vadászok egy tolvajt - felelte a nő.

Hát nem lett valami nagy esemény dús szösz, mint ahogyan tereztem. Kicsit közbe jött egy foghúzás és én piszok rosszul viselem az ilyen beavatkozásokat főleg, hogy máig is sajog. Na, de mindegy csak túl élem valahogy XD. Na, már most kicsit be lassultam itt, mert közben ihlettem lett a hobbit ficemhez és ezt a hirtelen jött csodát meg kell lovagolni, mert bizony nem minden nap van ilyen ><ˇˇ Ott most kezd egyre izgalmasabb lenni és most sok ötletem van. Ám ez nem jelenti az, hogy eltűnők ám. Igyekszem gyakran jönni és hozni a folytatást ;)

Amúgy a karácsonyi extrán kívüli rajzok mellett volt még valami rajz terv amit ígértem?  Valami lehetett, csak nem emlékszem mi.

Remélem tetszett nektek azért ez a szösz :)