Emily egykedvűen rágcsálta a körtéjét a padon ülve és figyelte a párbajozni akaró diákok tömegét köztük észrevette a balhés triót is. Jellemzően az első sorban.

- Szerinted ki fogja tartani ezt a szakkört? Kérdezte Matt, aki a lábát lóbálva ette a csoki békáját.

- Van egy rossz sejtésem... oh, a fenébe ne már – nyögött fel Emily, mikor meglátta a szilvakék talárba belépő Gilderoy Lochart-ot – ejnye, Cunci ezt nem sikerült bekajálnod?

- Adam azt mondta ez a talár ma érkezet. Esélye sem volt meg reggeliznie a molyocskának sajnos.

- Sebaj, majd ezt is megcsócsálja – nyelte le a körtéje utolsó falatkáját a lány, majd egy laza csukló mozdulattal bezsákolta a közeli kukába – gyere, menjünk előrébb látni akarom, hogyan sül fel a báj gúnár.

- Te nem akarsz meg tanulni párbajozni amúgy?

- Minek? Anya már megtanított – vont vállat Emily – de szívesen adom a hülyét, hogy közbe meg tudjam átkozni Lochart-ot – villantott egy széles vigyort a lány.

- Miért gyűlölöd ennyire?

- Nem egyértelmű? Ripacs. Nézd – intett a két tanár felé, akik egymásra szegezte pálcával álltak messze egymástól, majd nem sokkal később Lochart elrepült – gyönyörű volt imádom a bájital tanárunkat – tapsolt lelkesen Emily.

- Jaj, ugye nem esett baja – sápítozott egy csapat lány, mire Emily felmordult.

- Arrow, ha rajtad múlna, hagynád meghalni a tanár urat. Fordult feléje egy Hugrabugos évfolyamtársuk.

- Ennyire szívtelennek tűnnék Barbara?

- Bianca a nevem.

- Akkor legyél az nekem tök mindegy – legyintett a lány, aki szoros szemmel nézet rá - Hát egye fene vinnék a sírjára valami gizgazt azért, hogy megnyugodj– mosolygott a lányra, Emilyre mire a kis csapat arrébb ment – a csalán mindenhol megmarad! Kiáltott utánuk.

- Jaj, Emi forgatta a szemét Matt – ha így folytatod, nem lesznek barátaid.

- Luna, Neville, Ginny, Fred és te itt vagytok nekem miért kellene több? Kacsintott a fiúra Emily.

- Remélem jól figyeltettek – szólt a tanerő, miközben feltápászkodott a földről.

- Minden másodpercét – sóhajtott fel Emily a szívére tett kézzel – elegáns mozdulat volt Piton tanár úr. Mondta félhangosan a lány, mire a közelben álló Mardekárosok tanácstalanul néztek össze.

- Mint látjátok elvesztettem a pálcámat...

- Nem lepett meg.

- Valóban jó ötlet volt ez bemutatni ezt, Piton professzor...

- Csak béna voltál.

- Ha nem sértem meg nyilvánvaló volt, hogy erre készül. Ha akarom, könnyű szerrel kivédem.

- Na, persze.

- Emily! Bökte oldalba Matt a lányt mosolyogva, aki megállás nélkül kommentálta a tanár mondatatait nem kis derültséget okozva a Mardekárosok között.

- Professzor úr megpróbálhatom én is ezt a párbaj dolgot? Kiáltotta a lány, mire Lochart arca felderült és intett neki miközben leporolta a talárját – figyelj, felmosom vele az emelvényt, úgy ahogyan az előbb Piton professzor.

- Csak okosan – ráncolta a szemöldökét Matt.

- Pont le akartam menni, hogy párokba rendezzelek benneteket.

- Megtiszteltetés lenne, ha magával párbajozhatnák. Hízelegte Emily és Matt a szemét forgatta az átlátszó dumán. Piton gyanakodva méregette a lány, aki rákacsintott meglepve a tanárt.

- Valóban?

- Hát hajrá tanár úr itt és most bemutathatja a tudását – intett Piton Lochartnak aki lelkesen bólogatott – Miss. Arrow jöjjön az emelvény végére – intett neki a tanár és Emily követte – ha kell, közbe avatkozom.

- Egy szerencsétlennel még én is elbánok, de köszönöm. Lochart tönkre tette az évemet professzor úr, mert nem tanulok tőle semmit... és ez nagyon felbosszant – fordult meg Emily és felemelte a pálcáját – anya azt írta, maga jobb SVK tanár lehetne – szegezte a pálcáját Lochart-ra Emily.

- Valóban?

- Igen.

- Lefegyverző bűbáj Emibell. Szólalt meg Lochart az emelvény másik végén.

- Oh, hogy fulladj meg - morogta Emily.

- Egy – kettő – három – forgatta idétlenül a pálcáját a férfi és Emily felsóhajtott.

- Capitulatus! Kiáltotta Emily, mire Lochart megperdült a levegőben és elrepült vagy négy métert és nagyot nyekkent a márványon – Emily a nevem és nem Emibell!

- Szép volt – mondta halkan Piton – édesanyád is ügyes párbajozó.

- Tudom – felelte Emily – a nagyapa és maga tanította. Mosolygott a tanára szélesen Emily és abban a pillanatban tudatosult meg igazán a férfiban, hogy gyanakvása a lány apját illetően helyt álltak, de valami meg magyarázhatatlanok miatt nem tudta annyira utálni, mint Lily fiát. Emily leugrott a rosszalló tekintetű lány gyűrű közepébe és büszkén kihúzta magát– túlélte nem? Nyugalom lányok nem tettem kárt a bájgunárban – indult el Emily Matt felé, aki összefont karral várta.

- Valld be, hogy téged az anyukád otthon tanított varázsolni, mert nekem felettébb gyanús vagy – hajolt Emilyhez Matt.

- Tudok ezt, azt – vont vállat Emily rejtélyesen és felült az asztalra – most élvezzük a műsort.

Ahogyan a kígyó eltűnt és a csend súlyosabbá vált Emily gyanakvóan figyelte Harry-t és Justin-t. Mindenki ijedten nézet a tanácstalanul álló Harry-re. Ron elkapta a fiú karját és kiráncigálta a teremből miközben Emily lesem vette a tekintetét róluk.

- Párszasszájú lenne? Kérdezte Matt a lánytól, aki bólintott.

- Ezek szerint, de ahogyan figyeltem ő erről eddig nem is tudott.

- Láttátok rám uszította – tette a mellkasára a kezét Justin.

- A francokat tette, te igen hülye – szólalt meg Emily – te kinéznéd Harryből?

- Te elfogult vagy vele Emily, mert tetszik neked – mutatott a lányra Bianca.

- Ki? Harry? Kerekedett el Emily szeme, majd harsány nevetésbe kezdett – már bocsásson meg a világ, de nekem nem jönnek be a Harry féle fiú és akkor sem kellene, ha utánam dobnák... meg aztán nekem már van vőlegényem, aki egy pillanat alatt elharapná a torkát.

- Na, persze – húzta el a száját.

- Japer Valentine a neve a szülei az én szüleim jó barátai – tette csípőre a kezét Emily – halljátok? Kiáltott utánuk a lány – most nézd faképnél hagytak.

- Érdekes, hogy Japer barátodat csak ilyenkor emlegetett. Tényleg nem szereted te Harry-t?

- A bátyámat? Fordult a fiú felé Emily – Matt te megörültél? Pfúj!

- Hogy mid?

- Az anyám Harry keresztanyja – mondta halkan a lány – szóval ő az én bátyám.

Hosszú napjaim voltak igazán fárasztó fajtából így erőm és energiám sem volt túlzottam írni. És úgy igazából most sincs sok. Ahogyan a hobbitnál lassan itt is beáll egyfajta csendes üresség szóval erőt kell merítenem a nem tudom miből, hogy írjak valamit. xD. Ma igazán szar napom volt a 8 órámból kb több mint a felét vizesen töltöttem és miközben karikáztam, azon gondolkoztam, hogyan lehetne valahogy seggbe billenteni az időjárásért felelős istenséget.  Mert, hogy olyan történetem is van ahol van akit tarkón vágni ha kell... és akkor tudatosult bennem, hogy két rohadt novellát is meg kell írnom a hónap végéig. Szóval még borúsabb lett a napon. Na, de csak majd az isteni szikra, mondta a halálra ítélt nyugodtan a villamosszék felé tartva. :/ ha elmaradok vagy ez miatt lesz, mert mással foglalkozom vagy beállt az agyhalál.

És gy másik. Megrajzoltam - a múltkor már megvolt, de lemaradt - egy aranyos Matt-et :) ha már a szösz egy ritka szar rész lett valami cuki legyen már a végén xD