Takaros nagy épület tárult eléjük szép fehér tornáccal és virágokkal. Emily, aki az orrát az ablakra nyomta tátott szájal figyelte a kétszintes épületet és a lovakat, amik a karámba szaladgáltak. Minden nagynak és szépnek talált és valahogy igazi otthonos varázs lengte körbe a kint hagyott játékokból a fűben és a kocsi alatt bütykölő férfitól.

- Reg! Kiáltotta el magát Amy, mikor kiszálltak a fordból, mire a kocsi alatt fekvő férfi csak intett.

- Fiam ad a kulcsot – nyúlt ki Regulus, mire Benjamin csak állt döbbenten – Ben!

- Öreg, szerintem mássz ki– rúgott Alexander az apja csizmájába, mire Regulus dühösen gurult ki a kocsi alól.

- Alex, ha még egyszer szemtelenkedsz szájon váglak, esküszöm – csattant fel a férfi.

- Érdekes pedagógiai módszereid vannak drága Reginald – szólalt meg Liz, mire Regulus oda kapta a fejét és döbbenten nézet rájuk – előbb értünk ide, bocs.

- Szóljatok anyátoknak – állt fel Regulus, de egy gyors csukló mozdulattal tarkón legyintette Alex-ot.

- Hé! Csattan fel a fiú, mire az apja szigorúan rá meredt.

- Tudod, miért kaptad. Szóval tűnés anyátokért! És ne fussatok, mert kiakadt nem rég mosott fel! Kiáltott utánunk a férfi – isten csapása, mind a kettő! Morgolódott a férfi, majd a vendégei felé fordult széles mosollyal - Melinre, de jó titeket látni – nyújtotta meg a lépteit a férfi és felkapta Lizt és megpörgette maga körül. Liz felnevetett és hagyta, hogy a férfi arcon csókolja – drága kis sárkányom –kapta fel fél kézzel Emilyt is Regulus.

- Szia Regi bácsi nagyon örülök, hogy találkozhatunk – nyomot egy cuppanós csókot a férfi arcára, aki nevetve magához szorította - szőrös vagy - kuncogott fel a lány és megsimogatta Regulus szakállát

- Egy ideje meg van már - kacsintott a lányra Regulus - Nagyon szép kislány vagy drágaságom – simította meg Emily arcát kedvesen – már nagyon vártam, hogy a kezembe tartsalak.

- Meg kaptad az utolsó rajzaimat?

- Igen – bólintott a férfi – el is tettem egy mappába. Szépen rajzolsz.

- Tudod a bácsikám is szépen rajzolt – kacsintott a férfira Emily, hogy ne lássa Amy.

- Valóban?

- Bizony ám.

- És hogy megy az éneklés? Kérdezte a férfi, mire Emily kihúzta magát.

- Vagyok olyan jó, mint az apa volt.

- Majd meghallgatom és eldöntöm én magam.

- De nekem aztán kísérni kell, hegedűn csak úgy nem megy ám.

- A te kedvedért leporolom.

- Helyes. Hallod anya, ma lesz zene. Játszatsz zongorán te is?

- Más választásom úgy sem lesz.

- Lizi! Emi! Kiáltotta egy lelkes hang, ami Zoéhoz tartozott, aki vidáman széles mosollyal az arcán sietett feléjük.

- Huuu, mekkora hasa van – suttogta Emily, mire Regulus lepisszegte.

- Ha jót akarsz, ezt nem mondod neki. Édeske csak lassan a lépcsőn – mosolygott a férfi, mire Emily elhúzta a száját.

- Te félsz a feleségedtől?

- Majd akkor fitymálj le, ha már hallottad üvölteni!

- Egy nappal előbb jöttek. Tette csípőre a kezeit a nő nevetve.

- Elértünk egy előbbi vonatot – nyomot, egy csókot Zoe arcára Liz, majd megölelte – szép nagy hasad van. Talán megint ikrek? Kérdezte Liz és kedvesen megsimogatta a nő hasát.

- Nem, csak egy rosszcsont van úton – legyintett Zoe – köszi Amy, hogy elhoztad őket. Maradsz? Kérdezte oda fordulva az eddig csendben figyelő nőhöz.

- Persze – kacsintott nevetve a nő – Roynak adtam munkát szóval hadd élvezze. Csináljak teát? Kérdezte Amy lelkesen.

- Én kérnék.

- Én...

- Amy, Zoénak a zöld teafüves dobozkában van az a tea, amit ihat.

- Ne kezd már megint – forgatta a szemeit Zoe.

- Abból ihatsz. A fekete tea felnyomja a pulzusodat.

- Tőled megy fel nem a teától!

- Jól van, jól van, csinálok kakaót. Az jó?

- Én kérek, sok tejel cukor nélkül - Mosolygott szélesen Emily és oda bújt Regulushoz – a kávét meg sem kóstolhatom ám. Nem értem miért – suttogta a lány és a férfi halkan felnevetett. A hallottak alapján már akkor eldöntötte, hogy semmiféle szénsavas vackot sem fog engedélyezni neki úgy ahogyan az anyja sem, de erről úgy gondolta még nem szól az amúgy is pörgő unokahúgának.

- Kicsi sárkány fiókám egyre jobban hasonlítasz apádra - Tett a szívére a kezét Zoe, majd cuppanós csókot, nyomot a kislány arcára – na, és a fiúkkal hogy haladsz?

- Van egy vőlegényem – sóhajtott fel Emily és Regulus kis híján elejtette a döbbenettől.

- Hogy mi?! Villant meg a férfi szeme és Lizre meredtek.

- Ennyi idősen már vőlegény? Kerekedett el Zoe szeme.

- Önjelölt vőlegény semmi több - emelte fel a kezeit Liz.

- Ki az átkos kölyök?

- Csak Japer az nyugalom Reg.

- A dhampir kölyök? Nézet Emilyre és a nyakát kezdte elnézegetni a férfi ijedten.

- Nem harapott meg soha és nem is fog, mert akkor kiverném a fogait. Ezt ő is tudja.

- Jó kis lány vagy. Ölelte magához a férfi Emilyt, majd elindult a tornácon várakozó gyerekek felé – srácok ideje lenne, ha összebarátkoznátok Emilyvel, de ha megint valamit felgyújtotok, eltörtök, elárasztattok jobb, ha nem jöttök haza.

- Hallgatnak rá? Kérdezte Liz Zoe-tól.

- De hogy. Reg-nek alig van valamiféle tekintélye – legyintett a nő, majd a gyerekek felé nézet szigorúan és jelentőségteljesen rájuk mutatott, majd látványosan elhúzta a nyaka előtt a kezét, mire azok vigyázzba vágták magukat – de tőlem rettegnek.

Remélem tetszett a szösz nektek. Nem tudom mikor jövök az újabb szösszel, mert van pár dolgom amit meg kell csinálnom, de igyekszem a folytatással :)

Illetve szeretnék a HP extrákba egy olyan jegyzetes kis izé mizét fel tenni, ami megmutatom pár jegyzeteimet, ami megmaradt xD Avagy olyan fejezet illetve szösz terv. Persze, ha kíváncsiak vagytok rá.