183 szösz

Liz csípőre tett kézzel nézet le a fekete kutyára, aki boldogan csóválta a farkát, majd nagyot legyintett, ahogyan néhány pillanattal előtte Mrs. Weasley.

- Matt hozd a pórászt az apósodra. Te fogod féken tartani! Kiáltotta Liz és magára kanyarította a kabátját a nő, majd a morgó Siriusra nézet - ne méltatlankodj itt nekem vagy kizárlak a szobából. Emily eltettél mindent? Szélvészt is ugye?

- Igen, anya mindent elpakolt Matt.

- Miért ő pakolta a ládádat? Kérdezte döbbenten a nő, majd a szemét forgatva felsóhajtott - hülye kérés volt, olyan rendetlen, vagy mint a bolhazsák apád.

- Azért, mert nem tudok hajtogatni?

- Apád tudod hajtogatni. Pislogott Liz döbbenten, míg a kutya a lábánál nevetős ugatás hallatott és kihúzta magát - és itt véget is ért a házimunkában való jártsága. De a ládáját képtelen volt rendbe tartani, ahogyan te és Jamie is. Minden nyár végén én takarítottam ki a ládájukat.

- És hálásak is voltak érte éppen úgy, mint én - csókolta arcon Remus, ahogyan elhaladt mellette.

- Ugye a kényelmes cipőt vetted fel? Szólt a lépcsőn leszaladó Rorik Lizhez miközben az orra szíját csatolta - Ginnynek pár napig kímélnie kell a lábát, de erős lány túléli az esést - nézet Mollyra a férfi - Lizi?

- Igen, azt vettem fel legalábbis úgy emlékszem, de a hasam miatt nem látom.

- Irtó fura tornacipőben látni anya - guggolt le Emily az anyja elé - ha akarod, varázsolok rá kis csillámot, hogy cukibb legyen.

- Jó így is. Meg aztán erre a nyárra elég volt a kiskorúak bűbáj gyakorlásából. Nem kell a bátyádat követned.

- Én sem jókedvemből tettem - szólalt meg Harry, aki akkor ért le.

- Tudom, kicsim, de a húgodnak éppen elég ez is biztatásnak. Szóval mielőtt elindulnák, mondok nektek pár szót.

- Ne, kezd anya - nyafogta Emily.

- Pedig elkezdem. Mivel a szemetek sem áll jól apáitoknak hála arra kérlek benneteket, sőt könyörgöm, ezt az évet kivételesen csináljátok úgy végig, hogy nem kerültök bajba és nem is keresitek. Mert ha megtudom, hogy valami bajt okoztatok nem teszitek zsebre. Értve?

- Igen - felelték egyszerre.

- Nagyon helyes.

- De anya mi van, ha igazságtalanságba keveredünk?

- Miféle igazságtalanság érhet bennetek?

- Teszem azt, ha Piton megint rám szállna.

- Neked fiam, Piton professzor úr és kétlem, hogy rád vadászna a folyosón.

- Igaza van anyának. Nem tudom, miért nem kedveled a professzor urat. Szerintem zseniális.

- Oh, ne már - húzta el a száját Harry és Sirius is felmordult - most komolyan véded? Ez azért van, mert kaptál mamuszt?

- Mi van? Változott vissza Sirius, aki jobbnak látta, ha emberi formájában hallgatja tovább a beszélgetést - mit kaptál Pitontól?

- Mardekáros mamuszt. Másod éves koromban, mikor apustól jöttem vissza és én mezítláb voltam. Nagyon rendes volt ő gondolt arra, hogy megfázhatom nem, mint mások! Kiáltott a keresztapja felé, aki szem forgatva visszafordult a konyhába.

- Tilosba jártál kislányom! Szólt vissza.

- Nem is igaz... csak részben - tette hozzá halkabban Emily és visszafordult a morgó villogó szemű apja felé - ne lihegj az arcomba.

- Dobd ki - mondta határozottan Sirius - dobd ki most azonnal azt a förmedvényt.

- Eredménytelen. Fonta össze a karjait Harry - megátkozta az egyik évfolyam tárását, mikor elvette, hogy elégesse.

- Susie megérdemelte - fújtatta Emily - és te meg árulkodós vagy.

- Bárki elmondta volna - vágott vissza Harry.

- Igazi Júdás vagy akkor is. Legszívesebben orrba vernélek.

- Ki tart vissza? Fortyant fel Harry.

- Anya miatt nem teszem és ez a te szerencséd, de leszünk mi még kettesben és hidd, el visszasírod a dementorrokat.

- Elég legyen - csattant Liz és Sirius egyszerre.

- Ne marjátok egymást. Legyetek jó testvérek - vágta homlokon a gyerekeket Liz.

- Igaza van anyátoknak kivételesen erőltessétek meg magatokat és próbáljátok meg nem egymás vérét szívni. Emily Harry okkal mondta el a mamuszos ügyet. Tisztában vagy milyen mikor egy másik ház jelvényeivel villogsz? Olyan mintha megtagadnád a saját házát.

- Szerintem a süveg tévedett. Mardekárba kellett volna osztania.

- Te meg ne mondj ilyeneket a húgodnak. Ő is épen olyan jó Griffendéles, mint te vagy én illetve Bells. Pislantott a nejére a férfi, aki tágra nyílt szemekkel figyelte őket éppen úgy, ahogyan Emily és tekintetük nem volt épen barátságos.

- A Mardekár is éppen olyan jó ház, mint a Griffendél, a Hollóhát vagy a Hugrabug csak az undorító előítéletek jócskán lehúzták a slozin. És te még táplálod Harrybe?

- Lányom, ami tény az tény. Rengeteg halálfaló sétált ki onnan.

- Éppen úgy a többiből is. És a te mélyen tiszteld házadból is egy, aki miatt Harry árva lett én meg elvesztettem a bácsikámékat és a téged. Szóval a mamuszom marad - fordult meg Emily - Matt! Hol van a póráz! Visította Emily és elindult az emeletre.

- Gratulálok ezt jól megcsináltátok - tárta szét a karjait Liz és elindult Emily után.

- Minden nő az életemben el sárkányásodik - húzta el a száját Sirius.

- Akkor kezdjük aggódni, ha már tűzet is, köpnek - nézet fel a keresztapjára Harry.

- Most értem arra a pontra, hogy azt kívánom, fiam legyen és ne lányom. Tiszta anarchia lenne - ingatta a fejét Sirius.


Emily leült a ládájára és megvakarta a fekete kutya füle tövét miközben az anyja folyamatosan kapta a gratulációt éppen úgy, mint a mellette álló Rorik.

- Nyugi - nyugtatta a kutyát Emily.

- Liz de jó itt látni - lépet oda egy magas vékony zsiráf nyakú nő, aki Emily csak látásból ismert. A Minisztérium valamelyik titkárságán dolgozott - milyen szép pocakod van. Na, és tudjátok mi lesz?

- Nem, mert a meglepetésben hiszünk - válaszolta Rorik - hogy van Robert?

- Meg van. Tudod rossz pénz nem vész el bár most teljesen oda vagy, hogy a bátyja most kezdi az első évét és ő még három évig velünk marad. Nevetett fel az asszony - és mikor keltek egybe?

- Még nem tűztük ki a napot. Ingatta a fejét Liz - de lehet, hogy csak a pici születése után lesz belőle valami.

- Vagy még akkor sem. Mindig talál kibúvott - nevetett fel harsányan Rorik és arcon csókolta Lizt, mire a fekete kutya halkan felnyüszített.

- Oh, hát ennyire szomorú a kutyuskád, hogy elmész? Fordult a nő Emilyhez akkor véve észre a lányt - milyen szép. Mi a neve?

- Mancs - felelte Emily és kedveskedve megsimogatta a kutya fejét - Hát most magányos lesz, hogy nem leszünk vele, de anya megígérte, hogy elszórakoztatja.

- Igen, majd dobálok neki teniszlabdát vagy Rorik frizbit. Mancs úgy is szeret mindent tönkre tenni.

- Ez igaz nekünk is volt egy kutyánk. Bobnak hívták a fiúk, de mikor kikaparta a veteményest és a tulipánjaimat elvittük a sógoromhoz. Ott kedvére rendetlenkedhet.

- Mancs, okos fiú tudja, ha rosszat csinált bajba jut és a hortenzia alatt éjszakázik... örökre - mondta sötéten Liz és a kutya felnyüszített.

- Anya, Robert már megint hisztizik! Kiáltott egy fiatal fiú, mire a nő felsóhajtott.

- Egy percre sem lehet őket magukra hagyni. Majd még biztosan találkozunk. Vigyázz magadra - intett búcsút az asszony és elsietett - hol van ilyenkor az apátok...

- Harryéktől már elbúcsúztunk ideje lenne neked is felmenned lányom és emeld fel a fenekedet a ládáról, mert Matt nem tudja veled együtt felemelni - szólt Emilyre Liz.

- Ginny még nem ért ide meg apus sem.

- Már jönnek szóval - mutatott Remus, Ginny és Hermione trióra Rorik - na gyere ide és kérem az ölelésemet - tárta szét a karjait a férfi mire Emily nevetve oda szaladt és megölelte - legyél jó és kerüld a bajt cukorborsó.

- Igyekszem.

- Helyes - bólintott Rorik, majd Matthez fordult - te meg ne feledd, el miről beszélgetünk.

- Ha akarnám, sem tudnám, mindenki erről tartott nekem fejmosást.

- Te is vigyázz a mamira - guggolt le Emily a kutyához és megölelte - ne csinálj semmi butaságot. A kutya félre billentette a fejét, majd megnyalta a lány arcát.

- Mancs - szólt rá Liz - ne nyalogasd az arcát.

- Csikis. Nevetett fel Emily, majd még egyszer megölelte a kutyát és felállt - vigyáz magadra anya és az öcsikémre is. Ölelte meg őt is majd megcsókolta az anyja hasát - légy jó fiú oda bent. Rúgott - sikkantott fel boldogan Emily - anya az öcsim értette mit mondtam és rúgott.

- Éreztem. Na, de valóban legyél jó kislány és vigyázz magadra.

- Rendben anya. Nyugi,

- Vigyázok rá, hogy ne csináljon semmi bajt és ne is találja meg - lépet oda Matt - a ládák fent vannak, és hamarosan indulunk is Ginny foglal nekünk helyet.

- Elbúcsúzom apustól. Fordult sarkon Emily és a keresztapjához szaladt.

- Ha valami baj van, írj nyugodtan nekem vagy Lotte-nak - nézet a fiúra Rorik.

- Természetesen.

- Jaj, kicsim annyi minden történt mostanában és félek, hogy az majd követ benneteket szóval légy résen és vigyázz a lányomra és a fiamra, mert igazi baj mágnes mindkettő.

- Nem aggódnod ügyelek rájuk. Emilyre meg különösen, mert előszeretettel keresi bajt.

- Azért csak mértékkel ezt az ügyelést... most mi van? Méltatlankodott Rorik, mikor Liz oldalba könyökölte.

- Menj kicsim és ügyelj mindenkire - húzta le a fiút és arcon csókolta.

- Jó - nevetett fel Matt, majd kezet rázott Rorikkal - te meg légy jó fiú - vakarta meg a kutya fülét, aki csak felvakkantott.

- Olyan rossz érzésem van.

- Ez csak azért van, mert elmentek. Nem lesz gond - Simította meg a nő vállát nyugtatás képen Rorik.

- Joseph levele nyugtalanít.

- Még is mit írt? Integetett a távozó vonatnak a férfi és kíváncsian fordult Liz felé, míg Sirius a peron végéig szaladt a vonat mellett.

- Megírta ki lesz az új sötétvarázslat kivédése tanár. Mondta halkan a nő és megfogta az oda érkező Sirius pórázát.

- Ki?

- Dolores Umbridge.


Egy újabb szösz és végre elindultak a srácok a suliba. Elkezdőik egy újabb év és még fogalmuk sincs milyen mozgalmas is lesz. remélem tetszett nektek :)

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top