170 szösz

Sirius mikor vacsora után felment a szobájába és vissza roppantotta a gerincét a helyére, amit Matthew békítően megropogtatott az alvó feleségére nézet, aki Rorik hozott fel nem sokkal előtte. Békés volt és nyugodt minden bizonnyal a medimágus gyógytea keverékének köszönhetően. Sirius lágyan elmosolyodott, ahogyan a felesége álmában grimaszolva megmozgatta az orrát. Halkan levette a cipőjét és óvatosan melléje feküdt és figyelte. Hosszú börtön évei alatt gyakorta felidézte az arcát, de soha sem gondolta, hogy élőben szebb a neje. Szerette. Oda bújt hozzá és magához húzta. A kellemes virág illat, amit magára fújt még agyon rég ő vette neki az egyik mugli illatszer boltba és ahogyan Remustól megtudta soha sem használt mást Liz. Úgy ahogyan nem szabadult meg egyetlen egy ruhájától sem. Bár Sebastian ruhái is a szekrény alján vannak. Sirius megsimogatta Liz arcát.

- Őt is szeretetted ugye? Suttogta a férfi és nem várt felelletett - jobb ember volt, mint én tudom. Ígérem, jobb leszek. Csókolta meg a nő arcát Sirius, majd elnyomta az álom.


Murdock egykedvűen rágcsálta a kétszer sültjét, amit a nagybátyja tett elé, majd lopva a halálfalóra nézet, aki „befogadta őket" valami Robert volt. Találkoztak Greyback-el, aki szinte azonnal elfogadta őket és az első kérdése az volt a nagybátyjához, hogy nem-e vágta gerincre a Minisztérium jég királynőjét. Legszívesebben megölte volna és úgy gondolta abban a pillanatban azt gondolta a nagybátyja is, de csak annyit felelt: Egyszer. Mikor később erről számon kérte tőle ő csak felnevetett és legyintett. Ebből rögtön rájött, hogy átverte a dörzsölt vérfarkast.

- Valami baj van McRoss? Kérdezte Robert.

- Nem csak elméláztam - felelte Murdock és a halálfaló csak bambult rá - elgondolkodottam - mondta a fiú és a halálfaló bólintott. Murdock számára világossá vált bár már rég tudatosul benne, hogy figyelőjük nem a legélesebb kés a fiókban.

- És min?

- Azon, hogy most mit csinálhat a mostohahúgom - felelte Murdock - tudod ő egy nagyon tehetséges lány és igen szemrevaló is. Szeretem vele lenni.

- Oh - mosolygott el a halálfaló és Murdockot elkapta a hányinger - ha olyan, mint az anyja akkor megértem, hogy vágyakodsz utána. Kitudja, ha szerencséd van, át tudod állítani a mi oldalunkra, ahogyan sokan szeretnék, mert úgy hallottam én is hogy nagy tehetség. A Nagyúr talán neked adja és nem másnak - nyalta meg a szája szélét a férfi. Murdock kezében a kanál megremegett és csak a nagybátyja figyelmeztető rúgása után enyhítette a szorítást.

- Emily csak is Murdocké lehet. Szólalt meg Roymund mire Robert rá nézet.

- Hogyan?

- Jól hallottad a kislány csak is az öcsémé lehet. Ha az anyja ölte meg a szüleit úgy járja, hogy a mi családunk birtokába kerüljön. A kárpótlás fontos. Te nem így gondolod Rockwood? Kérdezte Roymund és a kanál a kezében meggörbült.

- Hát igen - bólogatott a férfi ijedten - Mortimer remek ember volt. Persze így érthető. De a lánynak nagy a vagyona.

- Tisztában vagyok vele - dőlt hátra a székében Murdock - kellően tudnánk támogatni az ügyünket, ha sikerülne magam mellé csábítani Emily-t.

- Az unokaöcsém szerint van barátja, sőt mi több jegyese.

- Matthias nem jelent gondot - hazudta Murdock és nagyot legyintett. Tudta nagyon jól, hogy barátja nem adná könnyen Emily-t és hülye az, aki közéjük merészkedik. De megakarta védeni a húgát így követnie kell nagybátyja tervét.

- Majd meglátjuk, mit mond a Nagy úr erre. Gondolkodott el Robert - a napokban kiderül majd, hogy fogad-e benneteket. Ott majd eldől minden, bár ahogyan Greyback-et néztem ő erősen fog kampányolni mellettetek.

- Bízunk abban, hogy a Nagyúr befogad minket - Mondta Roymund - régi vágyam teljesülne és a kölyöknek is - veregette meg a férfi Murdock hátát.

- Igen - felelte a méreg teli választ Murdock.


Emily a konyha asztalon ült törökülésben és lehunyt szemekkel hallgatta a ház zajait. Nyikorgott, nyögdécselt és ropogott. Nagyapja szobájának irányából horkolás hallott és emberi zaj nem törte meg a ház csendjét. Mindenki aludt csak a tűz ropogott a tűzhelynél és Sipor figyelt gyanakodva, aki egy újabb fát tett rá.

- Mesélj - szólalt meg Emily megijesztve a manót.

- Miről akar hallani a fattyú leány? Kérdezte rekedtes gúnyos hangon.

- A nagybátyámról Regulusról - Nyitotta ki a szemét Emily - apa nem hajlandó és anyának fáj róla mesélni. Sokan azt mondják egy aljas halálfaló volt...

- Nem igaz.

- Szerintem sem. Én hiszem, hogy jó ember volt.

- Miért gondolja ezt?

- Anya mutatott róla képet és pár emléket és nem hiszem, hogy az a fiú rossz útra tért. Fonta össze a mellkasa előtt a kezeit Emily - és apa irtást tervez a házban lévő dolgokra. Minél több dolgot kell megszereznem, ami érdekes. Segítesz? Kérdezte a lány és rá nézet a döbbent manóra.

- Miben?

- Sok csecsebecsét akarok magamnak. Amit apa szemétnek talál az biztosan érdekes - tűnődött el a lány - minden ilyen tárgyat hozzál hozzám. Oda apa nem jöhet be, mert akkor eltöröm a lábát. Na, benne vagy?

- I- Igen? Mondta a manó megszeppenve és inkább kérdés volt, mint kijelentés.

- Nagyszerű - bólintott Emily - ezt úgy kell csinálnunk, hogy anyát ne zaklassuk és ami a legfontosabb ne is fogjon gyanút, mert akkor elkalapál minket.

- És ezt, hogyan tervezi kisasszony? kérdezte a manó - az édesanyja éles szemű ravasz boszorkány.

- De én is az vagyok - kacsintott Emily és elvigyorgott. Sipor akkor valahogy régi kis gazdáját látta meg benne, abba a kedves mosolyban.

- Abban nem kételkedem - mondta végül - de az ön szobájában most azok kvibbli és mugli pár van.

- Hivd őket Mr. Valternek és Mrs. Valternek Sipor nem szeretném még egyszer meghallani ezt a gúnyos hangnemet - csattant Emily - ők a jövendőbelim családja és fontosak nekem. Amíg pedig a rejteket illeti a falban lévő kis rejtekhely tökéletes lesz.

- Honnét tudja, hagyott van? Az csak Regulus úrfi ismerte és nem hiszem, hogy Ms. Arrownak valaha is elmondta volna. Ráncolta Sipor a bozontos szemöldökét.

- Hát véletlenül megtaláltam, mikor kutattam. Hazudta Emily - egy zseni volt a nagybátyám. Nem is értem, hogyan nem került a Hollóhátba. De mindegy a Mardekár is nagyon jó. Tudod én is oda kerültem volna.

- Valóban? Lepődött meg Sipor - és miért nem oda került?

- Mert meg fenyegettem a süveget, ha oda oszt felgyújtom - vont vállat Emily és leugrott az asztalról - szóval meg győztem, hogy a Griffendél jobb nekem.

- Így már értem - bólintott a manó - és most hová megy? Remélem nem Rosenwood úrfihoz.

- nem - húzta el a száját Emily - pedig jó lenne mellette aludni, de el akarom kerülni a reggeli hisztit amit apa művelt szóval megyek hozzájuk. Ginnyéknél lévő matracban van valami kis élőlény, ami miatt én bele nem fekszem. Igényes félvér vagyok - tette a szívére a kezét Emily - egy Black nem feküdhet le akármibe - dobta hátra a haját Emily és Sipor alig láthatóan elmosolyodott és abban a pillanatban megkedvelte úrnője unokáját.


- Apa. Apa. Apa. Apa. Apa - mondta folyamatosan Emily és megbökte apja arcát és meghúzta a szakállát. Sirius kinyitotta a szemét és a gyertyát tartó lányára nézet, akinek a fején ott volt a teknőse. Meg sem lepődött a furcsaságon már megszokta lánya bohóságát.

- Mi a baj picim? Kérdezte álmosan a férfi - Remélem nem azt akarod, hogy agyon üssek egy pókot.

- Dehogy - horkant fel - nem anya vagy Ron vagyok, hogy meg ijedjek egy cuki kis állattól.

- Akkor miért vagy itt.

- Nem tudok hol aludni. Matthew és Joyce az én szobámban alszanak. Essie Ginnékel, de a másik matrac gyanúsan tele vannak valamivel és én nem szándékozom abban aludni.

- Akkor aludj az egyik lánnyal - feküdt vissza Sirius.

- Kicsik az ágyak apa.

- Kibírod.

- De én itt akarok veletek.

- Menj Ginny mellé vagy Essie-hez de ott van még Hermione is.

- Vagy Matt - mondta ridegen Emily és a várt hatás nem maradt el. Sirius szeme felpattant és haragosan nézet a lányára.

- A teknős nem jön be az ágyba - rántotta fel a takaró és Emily felkuncogott - aljasan játszol lányom akár csak az anyád.

- Elvégre van valami közöm hozzá nem - nevetett fel halkan a lány és letette egy behozott kis saláta kupacra Szélvészt és az apján átmászva az alvó anyja mellé feküdt - köszi apa, hogy még is maradhatok - mosolygott az apjára Emily.

- Van mit - morogta Sirius - remélem nem vicceresz annyit.

- Te is forgolódsz anya szerint és közlöm én is. Húzta fel az orrát Emily - de most igyekszem nem ezt tenni, mert vigyáznom kell a mamira és a tesómra. Szóval nyugi - fordult az anyja felé Emily és hozzá bújt és egy pillanattal később már aludt is.

- Tudom, hogy ébren vagy Bells - pöckölte meg a nő orrát Sirius és Liz kinyitva az egyik szemét halkan felkuncogott.

- Mind ketten bolondok vagytok. Mondta a nő és Sirius a szemét forgatva át ölelte őket.

- De mi legalább nem félünk a földön lévő kis teknőstől.

- Itt van az a bestia - suttogta rémülten Liz.

- Bizony - vigyorgott szélesen Sirius - nyugi nem hagyom, hogy felzabáljon. Megvédelek benneteket még az olyan ártalmatlan lénytől is mint az a kis teknős.

- Gonosz feje van.

- Egy francot csak James hülye tréfája miatt rettegsz tőlük. Egy jámbor állatka szóval ne aggódj. Maradj mellettem és nem lesz bajod.

- Én addig le sem teszem a lábam a földre, amíg az a bestia ott van.

- Hát akkor kénytelen leszek a karomba vinni - sóhajtott fel Sirius.

- Hogy aztán ledobj, mert olyan nehéz vagyok.

- Soha nem tennék ilyet, de azért a lépcsőn inkább menj le te - nevetett fel Sirius halkan és lenézet az alvó lányára - nagyon rég aludt itt közöttünk. Akkor olya picike volt... és számomra még mindig az akárhány éves.

- Mindkettőnk számára az marad, de azért szólok, tudd annyira nyűgös és nyavalygó lenni, mint egy baba. De őt így szeretem. Bújt Liz a lányához és összefonta az ujjait Siriuséval - újra egy család leszünk, mint régen ugye?

- Igen azok leszünk - mondta Sirius és ő is a lányhoz bújt, majd elnyomta az álom őket és csak Emily somolygott kettőjük között.


Holnaptól újra képzéssel kezdem és az úgy ahogyan van lezsibbasztja az agyam szóval lehet, hogy a héten kicsit késni fognak a szöszök. De igyekszem hozni a folytatást és tetszett nektek a rész. Vissza hoztam egy kicsit Morry-t, hogy megmutassam igen is él a drága :)

És tegnap negatív lett a covid gyors tesztje a bátyámnak és csak a pcr teszt eredményét fogjuk holnap megtudni. Reméljük az is negatív lesz :) Jól van, de ma végig aludt szerintem nagyon kimerítette a tegnapi nap szegényemet XD

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top