My fucking cipőfűző
Amint megláttam a kardokat, lesokkoltam. Csak néztem a szörnyeteget, egészen addig, amíg meg nem támadott. Először leütni próbált, én azonban kitértem a kard útjából. Ez idáig nagyon szép is volt, csakhogy közben elestem a cipőfűzőmben.
Igen, gondolom ez a kis baleset szinte már mindenkivel megtörtént. Főleg azért, mert ez a *** cipőfűző rendszeresen kioldja magát, akármekkora csomót is köt rá az ember. De ez most nem így történt, habár lehet, hogy nem épp a harc közepén kellene elmeélnem a cipőfűző-kötési módszereimet...
Szóval ráestem a karomra, amibe rögtön belenyilallt a fájdalom. De mivel mindig is úgy képzeltem, hogy aki eltöri a karját, az nem érez semmit, biztosra vettem, hogy nem lett semmi komolyabb bajom. Az első adandó alkalmat kihasználva elkezdtem futni a hegy felé.
Említettem már, hogy mennyire utálok futni? De most komolyan?
Na, ez a futás sem volt más, csak annyiban talán, hogy a lábaim nem akartak megállni. Alig kaptam levegőt, szúrt a tüdőm és fájt mindenem. A szörny meg persze ott volt a sarkamban. Mivel ő gyorsabb volt és erősebb stratégiát kellett váltanom. Cikk-cakkban futottam tovább és erősen reméltem, hogy nem csap le futás közben.
A szörnyike úgy nézett ki, szellemi képességeiben jóval alattam állt, ugyanis nem végeztem palacsintaként.
Természetesen "a szerencse most is mellém állt", ennek következtében sikerült újból hasra esnem abban a fránya cipőfűzőmben. Azt hittem, ott fogom bevégezni, de tévedtem. Ekkor ugyanis egy kiáltás harsant a dombtetőn.
- Giganagy Giga! Itt van egy rohadt nagy giga! - vagy valami ilyesmi, nem hallottam túl jól.
A kiabáló egyértelműen fiú volt. Éppen azon gondolkoztam, hogy ő meg fog-e menteni engem, amikor iszonyatos fájdalmat éreztem a hátamban. Mintha kettészakadtam volna. Hátranéztem és a szörny már a földön feküdt, a mellkasából pedig egy arany nyílvessző állt ki.
Láttam, hogy a domboldalon egy szőke hajú srác fut le, arany színű páncél volt rajta és az ujját még mindig az íj idegén tartotta.
Majd elsötétült előttem a világ.
Hihetetlen! 1K megtekintés! Köszönöm Nektek! <3
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top