https://youtu.be/Xn0mmf4_ei8

Melbie, akárcsak a többi környező kistelepülés, nagyrészt szellemvárossá változott. A házak zöme gazdátlanul, romos állapotban állt. Az űrlények egy idő után elkezdtek nappal is támadni. Akiknek szerencséjük volt, még időben le tudtak költözni a pincéjükbe. Rita Tranquett savanyú ábrázattal nézte egykori házuk maradványait.
- Ha aznap nem fogadtuk volna el az Átirányítási Kérelmet, ez a városka még mindig élettel teli lenne.
- Drágám, tudod jól, hogy nincsen annyi Csillagvérű, hogy minden kis falút meg tudjunk védeni. Akinek esze volt, nagyvárosba költözött.
Carlos mint mindig, most is rideg, logikán alapuló választ adott.
- Roskadásig tele van az a hülye Akadémia! – Emelte fel hangját Rita. – Megmondom én miért mentek a többiek a nagyvárosokba. Mert a Védelmi Minisztérium jó összegeket perkál ki az Akadémiának.
- Tehát azt mondod, hogy Galexis cserben hagyta a kis települések polgárait?
- Emlékszek, hogy nehezen egyezett bele, de szükségünk van arra a pénzre. Jó döntést hozott.
- Na látod. – Fonta keresztbe a karjait a férfi. – Egyébként meg úgy beszélsz, mintha a Kérelem elfogadása lenne csak az egyetlen vétkünk.
Visszaszálltak a kocsiba, és az eredeti úticéljuk felé mentek, a Temetőbe. A negyedik parcella, ötödik sorában várt rájuk a kicsike sír. A sírkőre, gyöngyfehér betűkkel a következő lett felgravírozva. „Jacob Tranquett, 2478- 2483,". Ritát mindig elfogta a sírhatnék mikor a kisfia sírja előtt állt, és ez az alkalom se volt kivétel. Carlos letette a virágokat, mécsest gyújtott és megfogta szerelme kezét.
- Ez életünk legnagyobb hibája. Hatalmas felelőtlenség volt magukra hagyni a gyerekeket.
- Ezt Éva sose fogja megbocsájtani nekünk.
Carlos mélyen sóhajtott.
- Álmaimban még mindig hallom a fék csikorgását, és az ütközés zaját. Kimentem, és a ház előtti járdán térdre borulva sírt Selena. Aznap nem csak a bicikli, de a szívünk is összetört.

*******

Az ég közepéről szórta szét forró sugarait a Nap San Fransisco felett. A két Csillagvérű továbbra is folytatta a légző gyakorlatokkal vegyített támadásokat a híd tetején. Mivel teljesen átizzadták a ruháikat, a pólóktól meg is szabadultak. Matthew az utolsó adag vizet már inkább magára locsolta, végül is ennél nedvesebb már nem lehet.
- Nem hazudott az előrejelzés, ez tényleg 38 fok.
- Tartsunk szünetet. Elugrok vízért meg naptejért.
- Ha akarod segítek a cipekedésben.
- Szó sem lehet róla. Azt akarom, hogy pihenjél. Keress egy árnyékot. Ott csak 37 fok van.
Myrsky megragadta nedves felsőjét, majd egy fintorgó arc kíséretében a háta mögé dobta.
- Aztán vigyázz, nehogy megolvadjanak a piercingjeid. Szólt még utána Matt. Válaszként egy föltartott középsőujjat kapott.
Lenézett az alatta közlekedő forgalomra. A lebegőjárművek két sávban haladtak, és mindegyik között volt öt másodpercnyi rés. Simán le tudna érni a hídra, és ott talán az egyik hajléktalan befogadná a napernyője alá. Ahogy ezen mélázott arra lett figyelmes, hogy valaki mellé állt.
- Máris vissz... Maga meg kicsoda?
Ismeretlen, szemmel láthatólag hajléktalan férfi szegődött mellé. Bánatos arcán nem lehetett az életkedvnek a jelét felfedezni.
- Az édesminegy, hogy én ki vagyok.
- Hogy jutott fel ide? Csak azt ne mondja, hogy felmászott.
- Veled ellentétben én nem tudok repülni.
A pasas vakmerő bátorsággal állt ki a mélység szélére. Matt rá akart szólni, hogy vigyázzon, de fejben összerakta a képet.
- Komolyan azért mászta meg a hidat, hogy aztán egy ugrással kicsinálja magát? Ekkora energiát az élete helyrehozásába is fektethetne.
Matthew, magára nem jellemző módon előbb beszélt, mintsem gondolkodott volna. A férfi indulatai felszínre törtek.
- Milyen életről beszélsz, te csillagos patkány?! Ti nektek aztán könnyű! Azon az Akadémián tisztára nyalják a seggeteket! Össze se mérhető a ti életetek az enyémmel!
- Nézze. Most nyílván azt gondolja, hogy nyakig merült a szarban, de még a trágyát is lehet hasznos dolgokra felhasználni. A helyzetéhez mérten próbálja meg a legjobbat kihozni az életéből. Csak derűlátóan.
- Bocs, de nekem ez nem megy.
Hősünk a kétségbeesett ember elé lebegett összefont karokkal.
- Na és mégis, hogy gondolta ezt?
- Oh, nagyon egyszerű az egész. Minden az időzítésen múlik. Ha sikerül két autó között átzuhannom biztos, hogy végem, de ha nem sikerül akkor max félúton elcsapnak.
Matet már nem érdekelte a hőség. Egyszerűen nem hagyhatja magára ezt az embert. Ha ráhagyná a dolgot, egy ideig biztos, hogy nem aludna jól éjszakánként. Finoman a mellkasára tette a kezét.
- Ne kövessen el hülyeséget. Kérem. Inkább beszélgessünk. Szeretnék többet megtudni magáról.
Találkozásuk óta most először mosolygott a pasi.
- Szeretnék megosztani veled valamit.
- Csak nyugodtan.
Mikor már úgy tűnt minden rendben lesz, emberünk egy jókorát köpött Matthew szeme közé.
- Van egy másik kijárat is, te gyökér!
Megfordult és a szemközti peremhez szaladt. A fiatalember utána repült, de sajnos épphogy meg tudta érinteni a lába szárát.
- Még nem késő!
Zuhanórepülésbe fogott, majd váratlan dolog érte. Az öngyilkos jelölt, nem zuhant hanem olyan könnyedén lebegett mint egy tollpihe.
- Mi... Mit műveltél velem?
- Fogalmam sincs.
Az összezavarodott hajléktalant átkarolta, és levitte a többiek közé. Odalent ujjongva fogadták akár egy szuperhőst.
- Elég, elég. Ne csináljanak úgy mintha egy sztár lennék. Csak tettem a dolgomat.
A halál markából megmentett férfit ketten is lefogták, majd egy harmadik, hogy biztosra menjenek, megkötözte.
- Maty, a megmentő. Jegyezte meg Selena.
Közelebb érve máris megölelte a fiút.
- Büszke vagyok rád.
Zavarában csak pislogni tudott, és görcsösen ügyelt rá, hogy a kezei nehogy hozzáérjenek Selena hátsójához.
- De mit is csináltam én pontosan?
- Hát nem tudod? Ez a Mérlegek spéci képessége, a súlyváltoztatás. Hihetetlen. Még csak reggel lettél Csillagvérű, és máris egy olyan dolgot tudsz ami másoknak több éves gyakorlásába kerül.
- Lehet csak szerencsém volt. – Vonta meg a vállát. – Akkor mindenkinek van ilyen rejtett képessége? A tiéd mi?
Selena arca hirtelen elkomorult.
- Bocs, de erről nem szívesen beszélek. Megfogadtam, hogy többet nem használom.
A lány ezután elindult a városba. Vanessa, aki végig követte barátnőjét, ott állt Mathewtól pár méterre. Az elmúlt percekben mikor először meglátta a Mérleget olyat élt át amiről eddig csak a filmekben hallott. Szószerint első látásra beleszeretet.
- Hé. Szólította meg Vanessát.
Olyan zavarba jött eme váratlan eseménytől, hogy elkapta fejét és kereket akart oldani, de nekiment valakinek.
- Elnézést, hogy zavarlak. Ő..., nem tudnál valami árnyékos helyet?
Nessa mosolyt vett fel arcára, hogy ne tűnjön gorombának.
- De... Persze, tudok egy jót. Kövess.

***********

Selena, Vanessa öccsére tekintve akarva-akaratlanul is eszébe jutott Jacob. Ez a gondolat csak még inkább arra ösztökélte, hogy megmentse a kisfiút a láztól. Tudnotok kell, hogy akármennyire is erős lány Selena, belül még mindig marcangolta a bűntudat Jacob elvesztése miatt. A Tranquett testvérek Ragyogókként születtek meg, és ennél fogva Sel már gyerekkorában képes volt használni a Vízöntők különleges erejét melynek neve: Kedvező/Kedvezőtlen Széljárás. Ezzel bárkire szerencsét vagy balszerencsét lehet rászabadítani. Ennek hála a többi, utcában élő gyerek között roppant felkapottá vált a kislány. Azon a végzetes napon, viszont visszájára fordult az ereje. Jake azon a délutánon tanult biciklizni és hogy jobban menjen neki, nővére egy kis szerencsével akarta megáldani, de helyette véletlenül balszerencsét bocsájtott rá. A kocsi jobbról kanyarodott ki, és onnantól már túl késő volt. Az eset után egy évvel beismerte Selena, hogy ő tehet az egészről, de a szülei továbbra is azt szajkózták, hogy ők a hibások. Négy éven keresztül, heti két alkalommal járt hozzájuk egy terapeuta, hogy segítsen a depressziós lányon. Ezzel a tragédiával magyarázható az is, hogy Selena miért inkább fiúkkal barátkozik. Még mindig próbálja az elhunyt öccse után hagyott űrt betölteni az életében. Megfogadta, hogy többet nem használja a képességét, de ahogy Myrsky is mondta: „Ha erősebbé akarsz válni, nem menekülhetsz el saját magad elől."

A Holy Garden Patika az egyik legnagyobb és legkedveltebb Gyógyszertár San Fransiscoban. Selena szerencsésen érkezett, mert csupán tíz percet kellett sorba állnia. A kért gyógyszeren kívül még vett legalább tíz doboz fájdalomcsillapítót, hogy másoknak is legyen. Ez nem pár dollárjába került, de majd legfeljebb bevállal néhány extra küldetést.
- Szörnyen fáj a térdem. Nem egyszer fölébredek tőle éjszakánként. – Panaszkodott egy hölgy az egyik sorbanállónak.
Nem sokkal rá a nő felsikított. Ahogy mindenki, úgy Selena is odakapta tekintetét. A nő a földön fetrenget és a bal lába fele leszakadt a helyéről. Azonnal siettek, hogy elállítsák a vérzést, de jött a következő eset. A patikus férfi feje levált a nyakáról. A vörös vére szökőkútként spriccelt széjjel, átáztatva minden gyógyszert. Az emberek pánikolva próbáltak kimenekülni, de jó néhányuknak szintén leszakadt a lába. Selena a maradék lélekjelenlétét összeszedve próbálta a maradék megcsonkított emberek lábait alaposan bekötözni kötszerrel.
- Nyugodjanak meg. Máris hívom a mentőket.
Miközben várta, hogy felvegyék a vonal másik végén, azon gondolkodott, hogy mit mondjon, hisz ő maga se tudja mi történt pontosan.
- Jó napot. San Fransiscoi Mentőszolgálat. Miben segíthetünk?
- Kérem jöjjenek....
A levegőben egy feketén örvénylő lyuk keletkezet amiből egy rákolló nyúlt ki, Sel telefont tartó keze felé. A Csillagvérű még időben el tudta kerülni a csonkítást.
- Mi ez? Egy Űrlény? Az kizárt. Ha lenne itt egy álcázott Űrlény azt már rég kiszúrtam volna.
Ekkor vette észre a helység sarkában, a cserepes növények mellett ülő férfit. Nagyjából harminc éves, kissé pocakos alak vörös hajjal és oldalszakállal. Komisz mosollyal nézte végig a keletkezet felfordulást, majd Selenára tekintve megnyalta száját.
- Kérlek kedvesem, ne hívd a mentőket. Hadd gyönyörködjek még egy kicsit ebben a mesterműben.
- Mi vagy te?
A lány közelébe sétált széttett karokkal.
- Hát minek látszok én? Ember vagyok akárcsak te. Nem is tudod mennyire hasonlítunk egymásra.
Felhúzta felsőjét, hogy megmutathassa a Rák stigmát, ám ezen jól látszott, hogy ő maga véste bele a testébe.
- Csillagvérű vagy? Döbbent meg.
- Jobban szeretem az Árnycsillag megnevezést. Lenne egy ajánlatom a számodra. Életben hagylak, ha itt és most magamévá tehetlek.
Selena ezen teljesen leblokkolt. A pasas közelebb lépett hozzá és belemarkolt a fenekébe.
- Ne aggódj Holdhercegnőm, gyöngéd leszek. Még egy-két férfi kezet is használhatok ha az hozz lázba.
- Baszódj meg te beteg állat!
Egy erős légáramlattal kirepítette a kirakat üvegén keresztül az utcára.
A férfi pár vágással megúszta. Arcán látszott, hogy élvezi, hogy Sel nem adja magát könnyen.
- Oh, milyen bunkó vagyok. Hisz még be se mutatkoztam. A nevem Ian. Az Árnycsillagok közül én vagyok a Rák.
- Mi a fenéről beszélsz? Kik azok az Árnycsillagok?
- Holdhercegnőm. Minél fényesebben ragyog egy csillag annál nagyobb árnyékot vett. Mi vagyunk a ti érméteknek a másik oldala.
- De a képességed más, mivel egy rendes Rák nem tudja távolra használni az ollóit.
- Ne te szabd meg, hogy mi rendes és mi nem!
Selena hasán nyílt ki a dimenziós lyuk és az olló a nyakát vette célba, de még időben lefogta. Meglepetésére a második olló is ugyanonnan jött ki és mérsékelt erővel belecsípett a jobb combjába. Sel káromkodva nyúlt érte, Ian pedig fene jót mulatott.
- Kicsim, de formás a combod. Koránt se hidd azt, hogy ki ismertél engem.
A férfi mindkét karját ugyanabba a lyukba dugta, de most egy másodikat hozott létre. A bal lábán szétszakadt a cipő miközben végtagja ollóvá változott. A bal lábollója Selena feje felett létrejött lyukból nyúlt ki.
- Ízleld meg az én Ász Technikámat, a Cancer Twistert!
Sel könnyedén kiszabadult széllé változtatva testét, és így a lyukak is bezárultak.
- Csak ennyit tudsz, Homár?
- A végén úgy is az amputált testedet fogom dugni!
Megint támadott de ezúttal Selena szél formájában beleszállt az egyik dimenziós lyukba és így egy erőteljes felütést mért Ian állkapcsára.
- És most én jövök.
Egy légáramlattal felküldte a kocsik közé, és az egyik jó nagy lendülettel el is ütötte. A sofőrnek és a járműnek nem esett baja, de Ian hasa bevérzett. Körülöttük többen is leszálltak a futószalagokról, hogy a harcot nézhessék.
- Mindent tudni akarok rólatok. Hányan vagytok? Ki a vezetőtök? Hol éltek? Beszélj.
Selena legszívesebben sietett volna vissza a hídra, de ez az idegen teljesen megváltoztatta a menetrendjét. A táskáját valahol a Patikában hagyta, biztonságos helyen. A vörös férfi összegörnyedve köhögött.
- Selena Tranquett. Többet tudok rólad mint hinnéd. Az, hogy közelre meg távolra használom az ollóimat csak az alapképességem. Most jöjjön a specialitásom. Szívbe markolás.
A férfi behunyt szemmel koncentrált. Egy ideig semmi se történt, aztán elkezdte az ollóját ritmusosan összezárni.

- Nem tudom mire jó ez, de te most szépen velem jössz Galexishez.
Ez a terv meghiúsult. Selena a szívéhez kapott és sírva esett térdre.
- Tudod babám, a Patikában beleolvastam az emlékeidbe és sikerült megtalálnom a legszomorúbbat. Azzal, hogy a szíved ritmusára ütöm össze az ollómat, feltépem a szíveden esett régi sebet.
Az, hogy ez mennyire sikeres mi sem bizonyíthatta jobban mint Sel szüntelen bőgése. Megszűnt körülötte a világ, csak is a szívfacsaró fájdalmat érezte.
- Oh, igen. Mily szomorú. A kis Selena aki segíteni akart öccsén, végül a halálba küldte azt. És nem csak Jacob hunyt el aznap Melbieben. Azon az estén a Tranquett család a Kórházban éjszakázott, és így a kisváros védelmezők nélkül maradt. Másnap értesültek csak a hírről, hogy Blueberryéket UFO támadta meg, és egyedül a gyermekük és a nagymama élte túl. Mi is a neve a srácnak... Ja, igen, Matthew.
- Kuss...Fejezd be!
A Csillagvérű megpróbált lábra állni, de azok az erőtlenségtől összecsuklottak.
- Mond csak, milyen érzés, hogy az egyik barátod szüleivel te végeztél? Gondolom piszok kellemetlenül érezheted magad a közelében. Holdistennőm, hadd szüntessem meg a fájdalmadat. Örökre.
Ian készült a lefejezésre, ám az utolsó momentumban egy viharos erejű széllöket a Gyógyszertárral szemközti Cukrászdába robbantotta. Selena pityergése megszűnt. Erős, férfikéz segítette fel a forró járdáról.
- Most már minden rendben lesz. Bízd csak rám.
- Köszönöm, Myrsky.
Kezébe nyomott egy Szénsavmentes Ásványvizet.
- Pótold a vizet és vonulj fedezékbe.
Ezután a tanár úrfi a civilekhez szólt.
- Emberek! Ne bámészkodjanak! Menjenek innét minél távolabbra!

A tömeg, Myrsky legnagyobb megnyugvására szót fogadott. A Rák zihálva vánszorgott ki az áttört falon.
- Habár a rákpáncélom felfogta a becsapódást, ez akkor is fájt. Ezért kicsinállak!
- Ne csak pofázz Garnéla, hanem cselekedj is! Vagy esetleg ilyen távolságra nem érnek el az ollóid?
Ian szemei egyszer csak felakadtak és elájult.
- Ezt hogy csináltad? Csodálkozott Selena.
- Nem csináltam még semmit.
Myrs óvatosan röpült felé, de végül a vállára dobta a testet.
- Selena. Menj vissza a hídra. Egy óra múlva én is....
- Vigyázz!
Az ollók a bokáiba martak. Ian, kihasználva Myrsky gyengeségét, kiszabadult.
- Te utolsó szardarab! Eszméletlent játszottál?
- Csak egy kis időre volt szükségem. Myrsky Zenith. Most már tudom mi a te gyengeséged. Láttam mindent. Az Achilles-inad neve: Sadie Mornse.
- NE EJTSD KI A TETVES SZÁDON EZT A NEVET!
Betelt a pohár. A Vízöntők tanára nem hagyhatta, hogy egy Ian féle gazember megríkassa.
- Ilmarinen labirintusa!
A viharos erejű szél fültől fülig keresztülfújt a fején. A férfi üvöltését még három utcával odébb is hallhatták.
- Mit tettél a füleimmel? Olyan mintha kaktuszt dugtak volna bele! Mi ez? Alig hallok valamit!
Myrsky a megdöbbent diákjára pillantott.
- Selenám, ez a mi második különleges képességünk, a Vertigo. Az egész egy fájdalmas huzattal kezdődik, aztán bedugulnak a hallójáratok.
- És végül a szédülés?
- Olyasmi.
A Rák mind a 4 ollójával feléjük akart ugrani, de helyette egy villanyoszlopnak csapódott.
- Az áldozat elveszti az irányérzékét. Ha balra akar menni, jobbra fog elindulni, vagy egyenesen, vagy pedig hátra. Még jó pár óráig ebben az útvesztőben fog ragadni.
Ahogy ezt kimondta, jobb irányból víz fröccsent az útra és a pocsolyából egy hosszú hajú férfi emelkedett ki derékig.
- Ian, te tökkelütött. Még gyengék vagyunk egy Mestercsillag leveréséhez.
- Kemal. Te vagy az?
Selena az erősítést látván nem habozott támadni.
- Nem viheted el! Ő a mi prédánk!
Három szemetest repített hozzá, de azok a férfi négy méteres körzetében cseppfolyóssá váltak.
- Te szajha. Pont, hogy TI lesztek a prédák. Adam fürdeni fog a csillagos véretekben. Lelépünk te barom.
Azzal fogta és lerántotta társát a pocsolyába.

**********

Este ötre mindenki visszatért az Akadémiára. Matthewt kimerítette az egész napos edzés,de mindent összevetve jól érezte magát. Megismerkedett Vanessával és a családjával, és még Beny is időben megkapta a gyógyszerét. Vanessát szimpatikus lánynak vélte, nincs kizárva, hogy párszor még meg fogja látogatni a jövőben.Szíve szerint fürdeni ment volna, de akart egy gyors pillantást vetni Timothyra. Az ajtónyitást követően teljesen elakadt a szava. Fivére meztelenül állt és egy flakon vizet öntött magára.
- Te meg mi a büdös francot csinálsz?! Tíz lépésnyire van a fürdőszoba.
- Téged fölismerlek. Te vagy Tim testvére, ugye?
Mat furcsán bámulta testvérét. Kezdte azt hinni, hogy megbolondult, ám hirtelen eszébe jutott amit lefekvés előtt mesélt neki.
- Jut eszembe, mintha említette volna, hogy egy fának a lelke is ő benne él.
- Pontosan. Kaiserbaum vagyok. Örvendek a találkozásnak. Bocs, hogy összevizeztem a padlót de száraznak éreztem magam.
- Te lüke. Az emberek nem így isznak. Megtanítalak rá.
Az első öt kísérletbe majd belefulladt, aztán már úgy ahogy ment neki.
- Valamiről tudnod kell, Matthew.
Kaiser nagyon komolyan nézett.
- Amikor alszunk az egyikünk átkerül az Álmok Világába míg a másikunk a Lelkivilágban ragad. Timothy lelkében van egy rész ami nagyon sötét. Ez nem szimpla sötétség, sokkal inkább valami ősi, gonosz üresség. Ezt a részt a pozitív személyiségéből alkotott ketrec mögött tartja. Érted mit mondok? Ha ne adj Isten egyszer olyan tragédiát élne át amely megváltoztatja a világról alkotott képét, a ketrec széttörne és Timothy lelkét bekebelezné a sötét.

VÉGE AZ ELSŐ ÉVADNAK. KÖSZÖNÖM AZ EGÉSZ ÉVADOS OLVASÁST NEKTEK :) FOLYTATÁS HAMAROSAN.

https://youtu.be/sT-pSKl8frY