James rohamosan izzadt és úgy érezte sarokba szorították. Kényelmetlenül szűknek érezte a szobát, a tornyot, sőt az egész kastélyt. Esdekelve nézet az előtte ülő hideg tekintetű Lizre, aki egy enyhe mosollyal az arcán tekintett vissza rá.

- Sakk matt – nevetett fel Liz és James a fejéhez kapva eldőlt a fotelban és ütni kezdte.

- Miért – üvöltötte a párnába a fiú és villámló tekintettel meredt Lizre.

- Mert jobb játékos vagyok, mint te – vont vállat a lány – na, akkor ide a nyereményemmel – nyújtotta ki a kezét Liz és James morogva nyúlt a sebébe és elővett egy aranyló golyóbist.

- Én vagyok a marha, hogy bele mentem, hogy ez legyen a tét, amint minden bizonnyal csalással értél el. Duzzogta James. Liz kezébe vette a golyót, ami szétnyílt a tenyerében és csapkodni kezdett.

- Nem tudsz veszteni Jamie. Ez a cikesz immár az enyém. Kapta el a szárnyaló gömböt.

- Igaza van Bellsnek Ágas. Nagyon kiállhatatlan vagy ilyenkor. Bells meg minden csalás nélkül nyert ezt te is nagyon jól tudod – kulcsolta össze a kezét Sirius és meg sem rettent, mikor barátja szúrósan rá nézet.

- Te elfogult vagy Lizbeth-el ezt mindenki tudja.

- Úgy ahogyan te is. Vonta fel a szemöldökét Sirius – de Bells nem szokott csalni. Törődj bele a veszteségbe.

- De nem megy, ha nyertem volna, akkor teljesítenie kellett volna a kérésemet.

- Miért miben fogadtatok? Ráncolta a szemöldökér Remus, aki felpillantott Liz Mágia történet jegyzeteiből.

- Akkor szakított volna Reg-gel – borult a párnájába James, de felordított, mikor Sirius tenyér éllel fejbe verte.

- Hogy lehetsz ilyen gyökér? Az öcsém nagyon boldog Bells-el.

- De nem hozzá való. Fújtatott James

- Hadd döntsék el ők ki illik hozzájuk. Villogót Sirius szeme – Te meg miért nem szóltál, hogy ilyen aljas volt?

- Nem tartottam fontosnak.

- Miért is? Mordult fel Sirius.

- Mert ne tartom ellenfélnek – vont vállat a lány és elengedte a cikeszt, ami körbe repülte – mindig is rossz játékos volt és így tiszta befektetés vele játszani – nevetett fel Liz.

- Nem kaphatnám vissza? Kérdezte James.

- Már úgy kezdted Jamie. De ha jó fiú leszel, elgondolkodom rajta.

- Ezt hogy érted? Kerekedett el James szemem majd gyanakodva méregette a lányt.

- Nem kerülhetsz büntetésbe, nem átkozhatsz meg senkit és nem kerülhetsz semmi féle bajba vagy is példásan kell, viselkednek.

- Ugye nem az év végéig? Rémüldözött James.

- Lehetetlen nem kérek, mert még a végén felfordulsz valami elvonási tünetbe, ha nem okozhatsz galibát. Így csak karácsonyig kell jó lenned.

- De az csak egy hónap múlva lesz – sápadt el James – fiúk szóljatok már valamit. Nézet barátaira kétségbe esve.

- Én tartózkodom – emelte fel a kezét Remus – ez családi ügynek tűnik, ami nem tartozik rám.

- De Liznek olyan vagy mintha az öccse lennél...

- Most komolyan akkor arra akarsz kérni, hogy dolgozzak a nővérem ellen? Milyen lenne már az? Ingatta a fejét Remus és letette a pennáját, majd együtt érzően nézet barátjára.

- Csak is azért állsz ki mellette, mert kellenek a jegyzetek – fortyogott James.

- Is-is – húzta el a száját Remus – Vesztettél egy igazságos tiszta játékban ez kétség sem férhet. És igen, Liz jegyzetei kellenek nekem, ha melléd állnák, amit megjegyzem nem tennék, akkor biztosan vissza venné. Törődj bele és fogad a rád kimért ítéletet.

- És még te nevezed magad a barátomnak – vékonyodott el az ajka Jamesnek dühében, majd Siriusra pillantott – Gondolom, te sem állsz mellém, mert az öcséd ellen dolgozom.

- Jól gondolod. Fonta össze a kezeit Sirius – ez a buli most egy személyes.

- Mind a hárman árulok, vagytok – pattant fel dühösen és felrohant a szobájába.

- Nem tudom, hogy kibírja-e a minta diák szerepét karácsonyig. Szerintem addig megörül és leugrik a csillagvizsgáló toronyból – dőlt hátra a fotelban Remus és majszolni kezdte a Liz hozta süteményt, majd felnevetett Lizel és Siriussal.

Boldog újévet kívánok nektek így utólag ezzel a kis vidám szöszel :)

A folytatással igyekszem, ahogyan a munkám és az egészségem engedi.