155 szösz

- Reg  keresnek téged – állt meg Amy a szerelő akna mellet.

- Jól van, pár perc és megyek. Remélem nem Mrs. Hundson a szomszéd városból, mert ha igen akkor nem fogom megcsinálni még egyszer a kocsiját az biz' isten – morgolódott.

- Nyugi nem ő. Oh, jöjjön be csak nyugodtan szerintem így is beszélgethetnek. Nem egy hamar szabadul. Reg figyelte, ahogyan egy magas sarkúban bújtatott szép bokás láb meg állt az akna szélén.

- Ismerős – szólalt ki.

- Azt meghiszem Hamilton. Mássz ki onnét, de tüstént, mert ha nekem kell kicibálnom onnét...

- Mászok Liz, mászok. Semmit sem változtál – mosolyogta a férfi, mikor felért.

- Pár hónapja váltunk el. Mi változott volna?

- Nem tudom – vont vállat a férfi – Nem vagy terhes?

- Még nem.

- Kaphatok egy ölelést?

- Olajfoltos vagy.

- Zavarna, ha bepiszkolnám a drága ruhádat?

- Ha te piszkítod, akkor nem – nevetett fel és megölelte a férfit. – úgy látom beilleszkedtél. Ne haragudj, hogy nem jöttem, de nem igazán engedtek el. A telefont meg Sirius elkobozta.

- Oh, az aljasa – nevetett fel Regulus.

- Igen, az a piszok... Félt.

- Félthet. Nagyon is csinos vagy. Csoda, hogy nem akartak becserkészni.

- Oh, ne kezd te is. Amúgy tisztára elvadultál. Pöckölte meg Reg fülében az ezüst fülbevalót. Regulus harsányan felnevetett.

- Miért jöttél Lizi? De komolyan.

- Meg sem látogathatom azt a férfit, aki ha nem szúrja el talán a férjem lett volna és most csak a sógorom?

- Oké, mit követtem el - Tett csípőre a kezét a férfi – ez igazán bicska volt a szívemnek tudd meg. Miért kell arra emlékeztetni folyton, ami lehetett volna? Főleg úgy, hogy a férjed... - Liz bokán rúgta a férfit, de az meg sem rezzent.

- Nem írtál te tuskó aggódtam érted. Ha nem is tudtál hívni egy levelet megereszthettél volna. Nem ezt érdemlem.

- És a férjecskéd mit szólt volna?

- Ne emlegesd azt hülyét. Fejébe vette, hogy kiszemelt az medimágusom.

- Hogy hívják?

- Kit?

- A medimágust.

- Sebastian McOnnel.

- Oh – csillant meg a férfi szeme – ugye tudod, hogy egy igazi zseni? A legfiatalabb szaktekintély az elmúlt 50 évben. A példaképem volt – sóhajtott fel Regulus.

- Sirius féltékeny rá alig bírtam levakarni magamról, hogy eljöjjek.

- Nagy gond lehet a házasotokban, ha nem szereted, ha rád mászik.

- Reg, ha nem fejezed, be felképelek, egy villáskulccsal van itten épp elég válasz ki egyet.

- Jól van, na – emelte fel nevetve a kezeit védekezően a férfi, majd elkomorult – hogy van?

- Nehezen viseli, az öccse halált bár játssza a sebezhetetlent. Vadásza a gyilkosait ész nélkül Jamievel és Lilyvel. Másodjára menekültek meg a kígyótól. Féltem - Harapott az ajkába Liz – apusék halála meg nagyon megviselte – ingatta a fejét a nő. Reg levette a kesztyűjét és a kocsi motorház tetejére dobta, ahonnét kimászott.

- Ne féltsd azt a marhát. Tudd magára vigyázni. Ő nem olyan, mint én. Erősebb, mint hiszed. Ölelte meg a nőt vigasztalóan – amúgy komolyan, hogyan tudtál ide jönni? Míg kamuztál be neki?

- Küldetésen van, és holnap után jön meg. Komolyan győzködnöm kellett, hogy dolgozzon. Szóval ez egy villám látogatással egybe kötött üzleti úton vagyok. Forgatta a szemét Liz.

- Nem tudsz a formás kis fenekeden maradni mi? Mi a szarért nem nyugszol meg? Annyi aranyad van, hogy a Black melletted koldusok.

- Ez egy jótékonysági alap – fonta össze a kezét Liz – és semmi hasznom belőle!

- Jól van, na – emelte fel a kezeit a férfi.

- Reginald? Szólalt meg mögöttük egy nő, mire a férfi kiegyenesedett és Liz gyanakodva lépet el Reg elől és a hang irányába nézet – bocsánat, ha zavarok...

- Nem zavarsz Zoe. Nem ám – legyintett a férfi és idegesen simította hátra a haját – ő csak az ügyvédem Mrs. Black. Elizabeth ő itt Zoe Richards a helyi iskola egyik tanárnője.

- Örvendek – lépet a nő elé mosolyogva Liz és kezet rázott vele – remélem nem zavartam meg egy találkozót? Fordult Reglus felé és csintalanul megcsillant a szeme.

- Oh, nem igazán csak az autómért jöttem, mert megint rendetlenkedett – nevetett fel zavartan Zoe – vissza jövök később, hogy nyugodtan tudjanak beszélgetni.

- Én már is megyek, csak át utazóban vagyok és gondoltam meg látogatom – veregette erősen hátba Regulust Liz – a szállodában leszek ma, de holnap délelőtt aztán vissza is megyek. Miss. Richards - bólintott a nő felé Liz és kisétált a műhelyből miközben Roy az irodából követte a szemével.

- A randit át tehetjük máskorra is – mondta halkan Zoe, mire a férfi szélesen elmosolyodott.

- Kizárt – kacsintott a nőre Regulus.


- Csak nem egy bimbódzó románcnak lehetek szem és fül tanúja – mosolyodott el Liz és szeme huncutul csillogót.

- Vakard le a pofikádról azt a róka vigyort drágaságom, mert nem áll jól neked – mondta Regulus miközben megkavarta a kávéját és leült az asztalhoz – na, akkor meddig is maradsz?

- Pár órája vagyok itt és már is elhajtasz? Gonosz, rossz Reginald – ingatta a fejét Liz megjátszott sértettséggel – mondtam, hogy villám látogatóba jöttem.

- Ma este át jön Zoe és kicsit furcsa lenne a randi, ha a vacsorán, amit kettő főre terveztem ott lenne egy feleslegeges harmadik. Nem kell gyertyatartó. Nagyfiú vagyok már szóval érted.

- Persze, hogy értem – forgatta a szemét Liz, majd gonoszan elmosolyodott - Voltál ezelőtt nővel? Kérdezte Liz, mire Regulus sugárban köpte ki a kávéját vörösre gyúlt arccal – most komolyan? Olyan vagy, mint Sirius. Miért nem vagytok képesek lenyelni azt, ami a szátokban van? – Húzta el a száját Liz és nem vette figyelembe a gyilkos tekintett, ami sógora arcán volt – na de most komolyan voltál nővel vagy még szűz vagy?

- Ez egy nagyon tapintatlan és felettébb intim kérdés egy olyan nőtől, aki férjnél van.

- Vagy is még szűz vagy – legyintett a nő – gondolhattam volna.

- Komolyan rossz hatással volt rád a fivérem – morogta Regulus, mire a nő harsányan felnevetett.

- Nem kellett ő ehhez – legyintett Liz, majd előrébb dőlt – szóval, mit tervezel az estére?

- Nincs neked máshol dolgod? Vonta fel a szemöldökét a férfi és az ajtó felé intett a fejével.

- Igazán tetszik neked ez a nő? Kérdezte komorabb hangon Liz, mire Regulus lassan bólintott.

- Nem feszengek, és jól érzem, magam mellette úgy érzem, mintha élnék. Tudod sokszor csináltam előtte magamból bolondot és ennek ellenére el tudtam hívni randevúra nem egyszer. Fontos nekem Liz és ezt tudnia kell.

- Alig ismered pár hónapja.

- Sirius az első pillanat óta szeret, téged úgy hiszem én is megtalálhattam azt a nőt, aki mellett leélhetem az életem. Meg itt Amerikába minden olyan gyorsan történik – nevetett fel a férfi.

- Remélem, mikor legközelebb ide jövök, akkor az esküvőtökre leszek hivatalos.

- Jó volna, bár előtte igent kellene rebegnie, de félek, hogy nemet mond.

- Ahogyan rám és rád nézet nem hiszem, hogy ettől kellene tartanod. Bár jó lenne, ha tudná ki is vagy valójában.

- Mondjam el, hogy egy ex halálfaló vagyok? Döbbent meg Regulus, mire Liz a szemét forgatta.

- Nem, te igen hülye ha nem azt, hogy varázsló vagy.

- És ha nem tudná meg?

- Oh, persze, majd mikor jön a levél hogy a gyereketek felvételt nyert Ilvermorny-ba, majd kamillázol össze vissza?

- Igaz – sóhajtott fel a férfi – csak félek, hogy megijesztem.

- Bátor nőnek nézem.

- Honnét veszed?

- Bele, mert nézni a szemembe. Kedvelem – bólintott Liz és lehúzta a férfi megmaradt kávéját – hát én akkor most ezzel a végszóval távozok is. De előtte – vette elő a nő a pálcáját, mire az ebédlő hangulatos díszbe öltözött – adjunk a romantikának. Sok sikert sógor – kacsintott a férfira Liz.


Remélem tetszett az új szösz a következőben vissza térünk Angliába :)

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top