Sirius arra ébredt fel, hogy félelmetesen csend van és a felesége nincs mellette. Ijedten ült fel és nézet a baba ágy felé ahol a kislánya hűlt helyét találta. Ám mielőtt elbődülhetett volna meghallotta Emily boldog kacarászását a földszint felől és Liz nevetését, ami megnyugtatta ám mikor egy öblös férfié is csatlakozott a duóhoz megfagyott benne a vér. A vámpír. Olyan gyorsan ugrott ki az ágyból és vette fel a nadrágját, mint eddig soha sem és lesietett szinte a nappaliban. Dermedten állt meg a boltív alatt és döbbenten nézte a jelenetet, aminek tanúja lehetett és úgy érezte a retinájába éget az-az idilli kép, aminek úgy gondolta szerencsésen megélhetett. A szobában egy fénynyaláb alkotta vörös pikkelyes sárkány repülte körbe a nappalit, miközben Emily Ichabod ölében ült, aki az ujjával irányította a fenséges jelenést. Lánya boldogan nevetett a sárkány felé nyújtogatva a kezeit. Felesége csillogó szemmel figyelte a tekintetével a sárkányt és gyermeki lelkesedéssel izgatottan tette a szája elé a kezeit, mint mikor nagyon boldog. Hónapok óta most először látta ilyen gondtalanak a nejét és ez meg melengette a szívét és még az sem zavarta, hogy Zorro a lábba előtt vetette magát hanyatt, hogy kiélvezhesse a fény játékot. Sirius a sárkányt irányító vámpírra nézet, aki boldog mosollyal figyelte az ölébe ülő Emilyt és abban a pillantásban nem volt semmi gonosz csupán csak tiszta szeretett.

- Blübblü – sikongatta Emily nagy nyál buborékok kíséretében.

- Ez egy sárkány. Régen ilyennek dolgoztam, ha nagy leszel, elviszlek a hazámba anyukáddal és apukáddal és felülhetsz az egyikre – mondta a férfi.

- Dolgoztál sárkányokkal? Kérdezte Sirius, mire Ichabod feléje fordult és Sirius akkor vette észre, hogy csupán egyetlen egy éjszaka alatt mennyit változott a vámpír arca. Jóval kisimult lett és inkább volt most emberibb, mint az éjszaka.

- Van a családomnak egy rezervátuma ahol védettségben élnek ezek a fenséges lények.

- A családodnak? Kérdezte Sirius.

- Igen. Apám bátyja egy halandó asszonyt vett el és az ő leszármazottjai üzemeltetik. Kedves jó emberek. Mostanában nem tartom velük a kapcsolatot ne, hogy bajuk essen.

- Blübblebuu – méltatlankodott Emily, mire Ichabod intett és a sárkány közelebb jött feléjük, hogy a kislány megérthesse.

- Ankisza is szerette a sárkányokat, mint Emy? Kérdezte Sirius, mire Liz dühösen fordult a férje felé.

- Mancs! Ripakodott rá Liz, mire Ichabod csak leintette.

- Semmi baj Elizabeth. A fény játékokat szerette, de úgy látom, a kislányotok egyenesen rajong értük.

- Akárcsak az apja – nevetett fel halkan Liz, mire Sirius alig láthatóan elpirult.

- Én is szerettem őket – mosolyodott el a férfi – és egy nap majd újra ott élhetek a közelükben. Mondta nagyon halkan szinte vágyakozóan Ichabod és Sirius lemerte fogadni nem csak a sárkányokra gondolt.

Szóval elnézést, hogy ilyen sokáig váratott a következő szösz, de elvoltam havazva. Először is meg kellett írnom egy ajándék novellát egy igen kedves barátomnak ami nem volt éppen kis meló. Voltam Tolkien napon, mert már vagy 3 éve nem találkoztam a barátaimmal és nagyon boldog voltam, hogy újra láthattam őket **--**. Sok szép dologgal lett gazdagabb a gyűjteményem, mint Gondor mintájú bögre/póló/kulcstartó és szép kitűzők.  Utána meg, hogy ne hogy jól érezem magam a szabiról visszajövet helyettesítem kellett a tegnapi napig. Szóval volt dolgom. De most itt vagyok és igyekszem nagyobb gyakorisággal felrakni az újabb szöszüket. Remélem ez a nyúlfarknyi kis szösz azért tetszett nektek :)