Mi "elvileg" egy képzőművészetis osztály vagyunk, de a rajzórán történt dolgok fenomenálisak. Utáljuk a tanárt, aki most órán meg is szivatta az egyik osztálytársamat.
-Bazmeg.....-káromkodta el magát Ádám.
-Jólvan Ádi, most szépen felállsz és elmondod a többieknek, mit jelent az a szó.
Ádi kénytelen-kelletlen felállt és próbált úgy magyarázni, hogy a többiek ne röhögjék el magukat. Mindeközben én a fejemet vertem a padban és közben ezt mondogattam:
-Temesssetek el, kérlek! Én ezt már nem bírom.