Crystal szemszöge:
Néhányszor megállok útközben, erősnek erős vagyok, de nem ennyire hogy teljesen vigyem egyedül.
"Hmm...Na mi a helyzet csontkollekció? Lelettél győzve...khm...egyet elintéztem....de vannak még 4-en, mi meg 5-en rajtam kívül, még mindig fölényben vagyunk, kíváncsi vagyok hogy a többiek hogy haladnak a vadászattal."
Gondolkodom el hirtelen, majd egy kis pihenés után újra neki kezdek az útnak.

Mindeközben...

Beshte
Kion azt a feladatot adta, hogy én Chungut kergessem el, aminek eleget is teszek, és én Chungu felé veszem az irányt, aki nevetve kergeti azt az egy gnút.
-Most az enyém leszel te kis gnú!
-Csak szeretnéd azt Chungu!
Jelentem ki neki, és próbálok közelebb kerülni hozzá, hogy legalább a gnútól tudjam ellökni, és elmeneküljön.
-Twende kiboko!
Mondom ki hangosan, és szerencsére sikerül is, mosolyogva nézek a menekülő gnúra, majd egy dühös tekintettel vissza Chungura, aki időközben a földre ért, és próbálja magát összeszedni, de beleszólok, és elkezdem kergetni vissza Zordföldére.
-menj! Gyorsan! Ne is gyertek vissza!
Kergetem vissza sikeresen, de utoljára még fellököm tudomás képpen, hogy ne jöjjenek vissza, majd elindulok a többiek felé.

Bunga szemszöge:
Én nekem meg Cheezit kell elkergetnem, ami könnyű lesz, mert a legtöbbször ő meg Chungu szúrja el a terveket, és mindig megbukik valahol, a legtöbbször miattuk, és így persze könnyű is az egész. Majd közben utánna megyek, és annyit látok hogy a gnúnak hol a háta mögött, hol a jobb oldalán, hol a bal oldalán fut nevetve. Ez így egy kicsit nehéz, de ez sem akadály számomra, mert felugrok a gnú hátára, majd mikor a jobb oldalra fut Cheezi, ráugrok a fejére és a földbe tiporom, aminek meg is látszik a nyoma, és leugrom róla, és elpoénkodom a dolgot.
-remélem finom volt a föld!
Nevetem el magam, és felkel a földről, és kiköpi a földet ami a szájába került.
-Fúj! Ez undorító!
Mondja, és el lök, majd fut tovább.
-Nem menekülhetsz el Cheezi!
Mondom egy komoly hangsúllyal, majd utánna futok. Hátranéz, és kinyújtja a nyelvét.
-Engem te nem fogsz elkapni!
Mondja nevetve, majd mikor előre néz, szószerint neki megy egy fának, és ráadásul még bele is szorul a feje, megállok mellete.
-Minek ide téged elkapni, mikor saját magadat csapdába ejted?
Kérdem egy nagy nevetéssel, és kitörlöm a könnyeimet a szememből, és elkezdek vele foglalkozni.
-Najó, gyere, segítek.
Mondom még egy kicsit nevetve, és felugrom rá, és próbálom kiszedni a fejét, de nem sikerül.
-Na ezt most hogy oldjam meg?
Gondolkodom el, majd elmosolyodok, és elindulok visszafele.
"Oké, essünk neki!"
-Zuka Zamaaaaa!
Mondom ki hangosan, és teli erőből elkezdek futni a fa felé, majd ugyan olyan erővel neki is vetem magam, majd össze gömbölyödöm, és végül a fába csapódok, ami azt eredményezi, hogy egy szép nagy lyukat hagytam a fába, de én is meg Cheezi is ki tudtunk jönni.
-Fhú! Köszönöm!
Mondja Cheezi hálásan, és mikor nem számít rá, rá vetem magamat.
-ez még nem azt jelenti, hogy végeztem veled!
Mondom mosolyogva, majd ránézek.
-Menjetek el Büszke Birtokról!
Mondom neki hangosan, majd kapkodva össze is kapja magát.
-Rendben! Rendben! Nem kell kétszer mondanod!
Mondja, és elszpurizik, és én utánna megyek Zordföldéig.
-És vissza se gyertek!
Kiabálom oda neki, majd el is tűnik a sziklák közt, majd visszamegyek a többiekhez.

Ono szemszöge:
Mikor megkapom azt a feladatot Kiontól, hogy elkergessem Tanot, el is indulok, kis idő múlva oda is érek, és annyit látok hogy minden oldalról harapva támadja a gnút, ami nekem nagyon nem is tetszik, amit megmutatok, mert oldal repülésben el lököm, de hamar észhez is tér, és elkezd futni Zordfölde felé, én meg légi támadásba kezdek, amit kétszer még megismétlek, majd annyit látok hogy felém lendíti a mancsát, mivel gyorsan repülök, így nem tudtam elkerülni, és eltalált, és egy nagyot pördültem a levegőben, ami következtében elszédültem, majd amilyen hamar csak tudok, visszajövök a valóságba, és egy kicsivel messzebb van, de nem változtat semmin se, mert közelebb érek, és folytatom tovább amit elkezdtem, de már óvatosabban, majd Zordfölde határához érünk, be is menekül.
-Helyes!
Mondom, és otthagyom.

Kion szemszöge:
Kiválasztom magamnak Janjat, reménykedve hogy a többiek is sikerre jutnak. Később meg is találom Janjat.
-Ezaz! Már érzem az ízét!
Mondja, és megnyalja a száját.
-Az nem most lesz Janja!
Kiabálom neki a szokásos hangnememben, és a földre terítem, és felette állok.
-Kion!
Mondja Janja ijedten, miután rájött hogy mi is történt az előbb.
-Mit kerestek itt már megint?
Kérdem tőle morogva.
-Öm...éhesek voltunk?
Kérdezi egy zavart mosollyal.
-De akkor sem kell ölni egyből! Ráadásul nem ennyi állatot egyszerre!
Mondom hangosan a szemébe, és ő csak rám néz, ami felbosszant a jelenlegi pillanatban.
-Tűnj innen! Vidd magad és a klánodat a területünkről!
Mondom neki, és bólint, és én leszállok róla, majd félve mögém pillant hirtelen, és meglepődve magam mögé nézek hogu mitől ijedt meg ennyire. De nem látok semmit, majd annyit érzek, hogy valami messzire el lök, közben a gnú elfut, de visszatérve Janjara, bevettem a csapdáját, majd a földre terülök a lökéstől, majd mire felkelnék, elém tárul, és a földre szorít, morogva nézek rá.
-Na mi a helyzet Kion? Egy földön lévő oroszlánt látok most magam alatt, aki gyenge, és fél, itt az ideje, hogy most már aludj!
Mondja egy őrült nevetéssel, majd rám morog, és felemeli a bal oldali mancsát, amit ki is használok, és a jobb oldali mancsát kiütöm alóla, amitől rám esik, de elég erősen megfejelem, amit ő is meg én is megérzünk, majd felrugom magamtól, a földre esik, egy kicsit észhez térek, majd felkelek, közben ő is, és egymás szemeibe nézünk.
-Azt hiszed hogy itt végeztünk?
Kérdezi tőlem morogva.
-Igen.
Válaszolom egyből, és előhozom az Ősök Hangját, majd szépen elrepítem Zordföldére.
-És vissza se gyertek!
Ordítom utánna, majd meglátom hogy a többiek is megérkeznek Fuli kivételével.
-Hol van Fuli?
Kérdem meg tőlük kíváncsian.
-Azt hittem hogy veled van.
Mondja Bunga, és ugyan ezt válaszolja Beshte is, meg Ono is, kikerekednek szemeim.
-Meg kell találnunk Fulit!
Mondom aggódva.

Nne szemszöge:
Ezalatt az idő alatt mivel nem jött senki ellenem, így nyugodtan megtudtam ölni a gnúmat, és most úton vagyok hazafelé Zordföldén, szóval már elég messze vagyok Büszke Birtoktól.

Crystal szemszöge:
Végre haza érek a területünkre, és leteszem a gnúmat, kifújom magam, majd meglátom hogy Cheezi, Chungu, Tano, és Nne megjöttek, az első három semmi nélkül, Nne meg sikeresen vadászott egyet, márcsak Janja hiányzik.
-Hol van Janja?
Kérdem meg őket, de megrázzák a fejüket, hogy ők nem tudják, majd meghallunk egy nagy kiabálást felülről, felnézünk, és mindannyian szétterülünk, majd mikor magunkhoz térünk a fájdalmakból, meglátjuk hogy Janja az.
-Janja?
Kérdem tőle, aki kijön a kupacból, majd mindenki más is, ahogy én magam is.

Janja szemszöge:
Megnézem őket.
-Na? Hogy ment?
Kérdem tőlük.
-hát...engem elzavart Bunga...
Mondja Cheezi.
-Engem Ono...de kapott egy nagyot.
Mondja Tano büszkén.
-Engem meg Beshte el lökdisött idáig..
Mondja egy bosszús arccal.
-Szóval nektek nem ment, nektek?
Nézek rá Nnere és Crystalra, mikor meglátom mellettük a két halott gnút elmosolyodok, de egyben meg is lepődők, mert kettőt egyszerre még nem fogtunk.
-Szóval akkor sikeresen ment nektek.
Mondom egy gonosz mosollyal, és csak bólintanak.
-Nekem nyugodtan ment, nem volt senki se ellenem.
-Nekem volt, egy csontkollekció, azaz Fuli, de simán legyőztem, sőt, még egy barlangba is szorítottam.
Mondja büszkén, és csak meglepődünk, de elnevetem magamban magam a csontkollekció név hallatán.
-azt hogyan?
Kérdezi meg Cheezi.
-Kérlek szépen, felém futott, én felé ugrottam, egy barlangba rúgtam, és olyan erős volt a rúgásom hogy beomlott a bejárata, és ott ragadt.
Mondja mosolyogva.
"Ügyes lány..."
Gondolom magamban, és elmosolyodok, majd hamar vissza is térek a valóságba.
-Ahogy látom te nem lettél sikeres..de..hogy kerültél te a levegőbe?
Kérdi tőlem Crystal értetlenül.
-Ó...Kion és az Ősök Hangja...Megint..
Mondom neki, de csak furcsán néz rám.
-A micsoda?
-Nem lényeg...inkább ünnepeljünk azzal hogy....
Mondanám a mondandómat, de megjönnek a keselyűk.
-Szervusz, Janja.
Köszönt Mzingo, és végignézni a friss zsákmányainkat, és az új tagunkat.
-Ő ki? És mik ezek a sok hirtelen friss zsákmányok?
Kérdi értetlenül, majd mutatom hogy jöjjön velem, és el is indul, és egy kicsit csendesebb helyre megyek vele.
-Ő az új tag, Crystal.
Mondom neki, majd elsorolom neki Crystal tervét, meg hogy sikeresen meng, meg azt, hogy minket is legyőzött, meg Fulit is sikeresen.
-Hmm...
Gondolkodik el.
-Ügyes lány.
Mondja egy gonosz vigyorral.
-Meg szép is...
Teszem hozzá mosolyogva, majd észhez térek mikor furcsán néz rám.
-Mit mondtál?
Kérdezi meg tőlem.
-Semmit..a lényeg, már igazi klán tag lett, csak a beavatás kell.
Mondom, és elindulok vissza, és követ is, és elcsendesítem a zajokat.
-Kedves klán tagok! Ma egy új taggal bővült a klánunk, mégpedig Crystallal.
Mondom ki hangosan, és ő csak elmosolyodik.
-Együnk már!
Válaszolja be Tano.
Bólintok, és folytatom tovább.
-Crystal...
Nézek rá, majd ő rám.
-Most pedig, egyél velünk, és hivatalosan is a klánunk tagja leszel, innentől megnyitom az ünnepi vacsorát!
Mondom ki, és a, keselyűkkel együtt elkezdtünk enni. Aznap éjjel nem feküdt le, senki se éhesen Crystalnak köszönhetően.

(3. Fejezet vége. Szerintetek mi lesz Fulival? Vajon ki fog-e egyáltalán szabadulni? Ha igen, akkor hogyan is? Ha kíváncsi vagy rá, kövesd a könyvet, és remélem elnyeri/elnyerte eddig a tetszéseteket^^)