Egy kis ismétlés az előző részből.

,,- Ez jól itt hagyott minket. - emelte fel Louis a tekintetét. Azonban a hihetetlenül kék szemein kívül egy másik dolog is azonnal feltűnt amikor végre vettem a bátorságot és ránéztem a fiúkra. Mindenkinek a kezei az asztalon voltak kivéve Harryt és Louist, akiknek az egymás felőli kezeik az asztal alatt voltak és csak a másikkal támaszkodtak az asztalon. Én pedig hatalmas Larry fanatikusként rögtön észrevettem ezt az apró, de számomra kicsit sem elhanyagolható részletet a kialakult szituációban."

- Na mesélj magadról Anna! – mosolygott rám Niall – Mit szoktál csinálni szabadidődben? – tette fel ezt az igen alap kérdést. Bár én ott akkor abban a kisebb sokkban még ezt sem tudtam megválaszolni.

- Hát... Izé... Ömm... Directioner vagyok, szóval főként felmegyek YouTube-ra és még több videót keresek rólatok. - mosolyodtam el mikor sikerült egy viszonylag értelmes választ adnom. Liam érezhette, hogy mennyire feszengek, úgyhogy közelebb húzta a székét és óvatosan megölelt.

- Nyugi. Mi is csak emberek vagyunk, mint az összes többi ezen a földön. Bátran mondhatsz bármit, mert most már mondhatni egy életre összezárt velünk ez a nagyokos (Simon), szóval jól ki kell jönnünk, ha nem akarsz örökké csendben ülni. – súgta a fülembe – Oké. Próbáljuk meg még egyszer. – kezdtem rendszerezni a gondolataimat miközben Liam elengedett és visszaült a székére -Ja, és mellesleg, köszi. – néztem a szemébe.

- Héhahó! Társaságban nem illik sutyorogni! – nevetett fel Harry, aki valószínűleg sejtette, hogy milyen tanácsokat kaptam az előbb – Ugyan! Mondja ezt az, aki több tíz ezer ember előtt szokta csinálni! – csaptam le a magas labdát, amit fel sikerült dobnia – Jogos. Ott a pont. – kacagott – Végre valaki, aki értékeli a humorom! – nevettem hitetlenkedve.

- Na de akkor mesélek csak magamról, ha egy dolgot megmagyaráztok nekem! – jelentettem ki abban bízva, hogy a kezekkel kapcsolatos elméletem nem téves – Na és mi lenne az? – kérdezett vissza Zayn – Hát, ha már ennyire érdeklődsz akkor elmondom. – vettem egy nagy levegőt csak a biztonság kedvéért, nehogy kifogyjak levegőből miközben vázolom a szitut – Azt magyarázzátok meg, hogy mikor mindenkinek a keze az asztalon van és Simont hallgatjuk, akkor Harry Louis felőli és Louis Harry felőli keze miért van az asztal alatt a karjaik állásából feltételezhetően kifejezetten közel egymáshoz? – fejeztem be a kisebb monológom.

- Asszem sikerült kifognunk egy igen nagy Larryt. – emelte fel Louis a másik kezét is az asztalra, amivel (Mint ezt feltételeztem.) Harryét fogta – Azt a kurva! – szaladt ki a számon, ami elé rögtön odakaptam a kezem jelezve ezt nem akartam kimondani – Akarom mondani! De jó! Atyaúristen és ez az! – tettem fel a mutatóujjam miközben helyesbítettem a mondandóm, továbbra is teljes sokkban. Liam csak lazán rácsapott a vállamra miközben mindannyian röhögésben törtek ki.

- Na menjünk valami nyugodtabb helyre, ahol mesélhetsz. Ez az iroda túl nyomasztó. – fordult körbe Niall kisebb undorral az arcán – Viszont mielőtt kimegyünk! Egy pár fontos dolog, pontosabban szabály, amit a saját érdekedben légyszi tarts be Anna! Első. Ne mutasd az arcod szeretnénk az első koncerten bemutatni téged. Második. Maradj mindig valamelyikünk mellett, mert mi ismerjük a tömeget és tudjuk mikor mit kell tenni. Mellesleg a tömegről jut eszembe! Most írt Simon, hogy a bejáratnál egyre többen vannak szóval, ha ki akarunk menni akkor siessünk. - indult el kifelé az ajtón, amin mi többiek is követtük. Szerencsére rajtam pont az egyik kapucnis pulcsim volt szóval kifele menet Harry mellettem sétálva felhúzta a kapucnim és egy napszemüveget is adott.

- Kelleni fog hidd el. Nagyon világos amikor tíz vaku villan egyszerre az arcodba. – morogta miközben feltette a sajátját is és átállt a túloldalamra, hogy a rajongókban semmien Larry gyanús gondolat ne születhessen. Mikor kiléptünk a kapun a tömeget meglátva én megtorpantam, de Louis a félelmemet felismerve gyorsan belém karolt és úgy vezetett át a tömegen egészen a nagy fekete limuzinig, ami már csak ránk várt.

- Na milyen volt az első élményed a tömeggel? – kérdezte Zayn miközben lehuppantam mellé – Nem olyan rossz, mint amire számítottam amúgy, – gondolkodtam – de hogy soha nem fogom megszeretni, az tuti! – miközben érdeklődve körbe néztem az autóban, mert az igazat megvallva még soha nem utaztam ilyenben – Hidd el ennyi év után sem kedveljük mi sem. – tette le Louis Harry vállára a fejét, amitől rögtön muszáj volt mosolyognom, mert hát ki nem találná édesnek azt a két férfit, akiket amióta megismert az interneten keresztül shippel és imádkozik nap, mint nap, hogy ,,légyszi legyen igaz mondd, hogy együtt vannak" egy ilyen szituban látni.

- Hova megyünk amúgy? - tettem fel a kérdést, ami igazán elkezdett érdekelni - Meglepetés lesz. - mondta Liam – Az egyik kedvenc helyünk itt, mellesleg. – tette hozzá Zayn.

- Oké, én bízom bennetek. – tettem fel a kezeim – Na, de most már tényleg muszáj mesélned magadról! – emlékeztett Niall az ígéretemre – Jól van! Szóval Magyarországról jövök. A főváros  kertvárosi részéből. A sulim nagyon jó imádok oda járni. Van egy kutyám és a barátaim pedig Lilla, Adél és Erik, de az összes többi osztálytársammal is jóban vagyok. – azonban mielőtt a következő gondolatomat elkezdhettem volna már meg is érkeztünk – Gyere majd ott folytatod. – szállt ki a kocsiból Harry. Mindenki ugyanígy tett. Mikor utolsónak végre én is kiszálltam elállt a lélegzetem. Egy egészen nagy sportklub volt ott, de ami még fontosabb egy szigeten voltunk egészen a partnál és gyönyörű volt már csak nézni is a vizet a naplementével.

- Hűha! Ez gyönyörű! – kiáltottam, ami miatt reflexből a szám elé kaptam a kezem – Na ugye! Mondtam, hogy tetszeni fog. – nevetett ki Liam – Na gyerünk a partra. – indult meg Louis magával húzva Harryt, akinek itt végre foghatta a kezét mert rajtunk kívül senki nem volt ott.

----------

- Szóval körülbelül ennyit rólam és a családomról. – fejeztem be – Hűha és mi van ha még a barátaidról is mesélsz a szerelmi életedről már nem is beszélve. – poénkodott Harry – Miért? Hallani akarsz azokról is? – kérdeztem – Természetesen! – kiáltott fel aminek hatására a vállán félálomban lévő Louis összerezzent -Oké. Mesélek arról is csak ne kiabálj. – kezdtem bele mire H bólintott – A barátaim. Na ők a legkevésbé normális emberek az életemben. Ott van például Lilla, aki a legjobb barátnőm a gimi kezdete óta. Az első nap megismerkedtünk és azóta elválaszthatatlanok vagyunk és mivel eléggé hasonlítunk egymásra, kinézetre értem. Ezért szoktuk az is hazudni, hogy testvérek vagyunk. Aztán ott van Adél. Ő a másik barátnőm és a lány társaságom ennyiben ki is merül. – mosolyodtam el – Várj mi van? Két barátnő azt csá? – kérdezett vissza Louis, aki időközben valamennyire felébredt – Igen. Nem bírom a gimnazista csicsababákat. Márpedig a mi osztályunkban Lillán és Adélon kívül csak azok vannak. – morogtam – Oh, értem így már mindjárt más. – bólintott.

- Na és Erikkel mi van? – gondolkodott hangosan Naill – Ő a fiúk közül a legjobb barátom. Együtt mentünk gimibe, mert már általánosban is egy osztályba jártunk. Előtte Lillától eltérően azonban van egy titkom 6.osztály óta. – hajtottam le a fejem – Várj! Hadd találjam ki! – szólt közbe Harry – Próbáld meg. – válaszoltam – Szerelmes vagy belé! – jelentette ki – Talált süllyedt. Csak nem merem neki elmondani mert ő tényleg úgy tekint rám mint az egyik haverjára. – szomorodtam el a téma hatására.

- Szerintem ideje hazamenni - nézett az órájára Niall – Oké, menjünk szerintem is. – szólt Zayn – Ott áll a limuzin. – mutatott a hátam mögé. Miután lassan feltápászkodtunk (Ki honnan... Louis például Harry öléből...). Beszálltunk és én a monoton motorhangra azonnal elaludtam. Mikor legközelebb kinyitottam a szemem már Liam hátán voltam és a hotelbe cipelt be. Ezen elmosolyodtam. Nem akartak felébreszteni és a sikerélményük érdekében visszacsuktam a szemem és hagytam, hogy a lépések monoton ütemér visszaaludjak.

Na most már itt van egy nyugodt befejezés. Ahol nem kell izgulni semmi miatt. 😉

Bocsánat az egynapos késésért, de tegnap sajnos nem tudtam kirakni a részt...😔

Remélem tetszett ez a rész is! Remélhetőleg jövő héten érkezem a következővel. 🥰❤