Kiengesztelésképpen a sok kimaradásért, egy hosszabb rész
Jó olvasást!!!
================================
~46. Rész~

-Ezt tedd el...-nyújtott felém egy gyűrött papírlapot..

"Daegu, Park utca 7."

-E..ez..-olvasgattam a címet.

-Ez rohadt messze van...-húztam fel a szemöldökömet..
-Mire kell?

-Jimin..Lehet, hogy ott van...-szólalt meg a rikító zöld hajú, a hátam mögül, amitől nem kicsit ijedtem meg..

-El is felejtettem..-dörmögtem inkább csak magamnak..

-Holnap... pontban délben...érted jövünk...-könyökölt az asztalra T.O.P.

-Addig pakolj össze egy kisebb bőröndbe vizet, pár ruhát, egy törölközőt, tisztálkodószereket, meg naptejet..-sétált barátjához az eddig a hátamat figyelő 4 személy.

-Ja igen.. és ne a kedvenc ingjeidet pakold be..-húzta ravasz félmosolyra ajkait a négyes egyike, akinek még a nevét sem tudtam.

Bólintottam, mint akinek eljutott az agyáig, hogy mit is mondtak neki.

-Akkor holnap...-emelkedett meg, majd az ajtóhoz sétált.

-Ha egy percet is késel.... megbánod...-követték a többiek is, majd szó nélkül magukra vágták az ajtót.

-Jézusom... mibe keveredtem?....

*másnap reggel 9*

A fejem fáj,
A hasam görcsben van,
A végtagjaim sajognak...

Fáradt vagyok, és ideges...
Bár.. ebben a helyzetben ki nem lenne az?!..

Kócos hajjal, elfeküdt fejjel vánszorogtam ki a mosdóba, és amint könnyítettem magamon, nameg átöltöztem, roham tempóban futottam le bőröndöt keresni..

Mivel annyira mázlis voltam, hogy csak egy sporttáska akadt a kezeim közé...névvel, meg lakcímmel ellátva, ezért nem volt más választásom...
Gyorsan beleszórtam mindent, és már indultam is a konyhámba, hogy összeüssek magamnak valamit, ugyanis rá kellett hogy jöjjek...
Tegnap dél óta nem ettem semmit..

-Rizs..-vettem elő sóhajtva a már megszokott zacskót, de kicsúszott a kezeim közül, tehát a hét személynek is bőven elég étel egyszerre dőlt bele a már forró vízbe...

-Úgy néz ki megvan, hogy mit eszek majd az elkövetkező  1 hónapba...-csaptam a homlokomra..

-Ekkora idiótát.. Kai basszus... miért nem rendeltél egy pizzát??

*1 óra múlva*

Egy kicsit megcsúsztam a "pörkölttel"
(ergo odaégettem a hagymát, tehát újra kellett csinálnom) de fél 12 van, és már az asztalomon gőzölög a SOK finomság...

Nyálcsorgatva mertem ki egy nagyobb adagot, majd már éppen nekiláttam volna, amikor csengettek..

-Miért pont most tolja ide a pofaját minden kicseszett postás?- csaptam le az evőeszközeimet az asztalra..

-Nem érdekel a sok reklámújság te kis...-fagyott belém a szó, mikor ajtót nyitottam..

-Hát.. a 2. találkozás sem indul valami fényesen-nevetett T.O.P....

-B...bocsánat...-hajlongtam.

Ilyen nincs.... hogy én ezt IS... elrontom... mi lesz itt ma még?

-Miaz? Nekünk is főztél?-ültek le az asztalhoz.

-Jól néz ki...-szólalt meg végre a feltupírozott hajú fél is.

Mivel nem válaszoltam, kialakult köztünk, a már jól ismert kínos csend..

-Hozok még tányérat, meg evőeszközt..-sóhajtottam.

Ilyen a világon nincs....még csak fél 12 van...
Nem elég, hogy a "megbeszéltnél" elöbb idetolják a pofájukat... neeem... akkor még a kajámat is megeszik...
Visszaszólni meg persze nem merek... mert valamelyik tuti, hogy hülyére verne, ha megtenném...

-Egy..kettő... három.. négy.. ö... várj.. mivan? Ja igen...-préseltem össze ajkaimat, mivel már lassan sikítani volt kedvem..

The8 a múltkor eltört egy tálat.... tehát itthon csak 5 db van... az egyik kint.. úgyhogy... úgy néz ki, hogy én ma csak rágondolok az ebédemre...

-Tessék.. raktam le a fehér porcelán, kínai Tescos fémből készült, öntött műanyag tányérokat, majd úgy döntöttem, hogy megyek, és kikaparom az 5 éve a szekrény sarkában rohadó, 1995-ben lejárt, háztartási kekszeimet... Vagy nem..

-Tudsz hozni egy kis vizet?-krákogott a szőke, tüsi hajú, akinek fülét egy nyíl alakú piercing díszítette.

-Fulladnál meg...-dörmögtem.

-Hogy mondtad?-törölgette a száját Top.

-Azonnal..-sétáltam vissza a konyhába.

-Hogy szakadna rátok az ég...mi vagyok én?? Cselédlány?! Csak tudnám, hogy miért nálam csövezik az összes újgazdag senkiházi...
Mire fel ilyen pénzeszsák az összes, ha még főzni sem tud magára egyik sem?...-puffogtam.

-Megsúgjam?

-Jézus...-ejtettem ki a poharat a kezemből, és akkorát ugrottam, hogy szerintem azt akármelyik helyből távolugró megirigyelné..

Amint kitisztult a fejem, egy, az ajtófélfának támaszkodó, rózsaszín hajú sátánt véltem felfedezni..
Arcáról lehervadt a nagyképű mosoly, majd kimért léptekkel sétált hozzám egyre közelebb..

-N..ne nyírj ki... n..nem gondoltam k..komolyan.-ráztam a fejemet kétségbeesetten.. mert persze semmi mást nem tudtam csinálni az konyhapulttól.

Előző "mondatomat" figyelmen kívül hagyva támaszkodott meg a pulton, a kezeim mellett, ezzel teljesen elvéve a mozgásteremet.

-Kai..-magasodott felém..

Hangjára összehúztam magam...
Nem akarok meghalni...

-Ide figyelj..-hajolt egyre közelebb.
-Amíg nem ismersz, addig ne vádaskodj...Megértetted?-húzta fel fél szemöldökét.

*illusztráció*

Bólintottam.

-Helyes..-simította meg az arcomat.

-T..tessék-nyomtam a kezébe egy másik poharat, meg egy bontatlan üveg vizet, majd a seprűért indultam.

*10 perc múlva*

A probléma megoldva, a konyhát összepakoltam, az üvegszilánkokat kidobtam..
Kisétáltam, majd az utolsó reményem is szertefoszlott, mikor megpillantottam a 2 üres fazekat...
Ezek meg ott ültek, mint a jóllakot napközisek, és beszélgettek.

-Kösz.-vigyorgott a széles fejű 5. is..

-Nagyon szívesen...-húztam el a számat, majd indultam volna vissza elmosogatni, a már összerakott tányérokat, ám egyikük megakadályozott.

-Induljunk...

-De..-fordultam vissza..

-Ezek?-mutattam a mostlanra.

-5 perc...-intett T.O.P.

-Köszönöm..

*10 perc múlva*

-Öcsém... ez aztán az igényes összepakolás-fintorgott az anonim ződfejű.

-Hyung..-sóhajtottam idegesen..

-GD..-grimaszolt ismét.

-Parancsolsz?-néztem rá hülyén.

-A nevem.. Hívhatsz GD-nek, vagy
G-Dragonnak...Ja igen.. és a hyungot hanyagold.. azt utálom..ennyi..

-Taeyang, Daesung, Seungri.-mutatott a további 3 jómadárra.

-Hey Topshi! Hogyan menjünk? Te mész egyedül, mint mimdig, mi meg együtt ezzel?-bökött rám.

-Nem.. most csak 1 kocsi van.. a másikat visszavitettem. A 6 személyes fekete BMW-vel megyünk.

-Hat?-kérdeztem vissza.

-Ja..T.O.P csináltatta.. elöl-hául 3 üléses. Vigyorgott Taeyang.

-Akkor.. pattanjatok be...én vezetek..-csörgette meg kezében a kulcsot T.O.P.

Taeyang, meg Seungri beültek előre, a vezető mellé, míg engem bal oldalra préseltek be, mellém pedig befészkelték GD-t meg Daesungot...

-Nos srácok... induljunk..