Reggel volt arra ébredtem hogy a gyerekek kesztyűben a karomat simogatják - de puha, a világ legpuhább dolga - fel ültem és rájuk néztem - Jó reggelt Puro, jól van gyerekek menjetek játszani - a gyerekek el rohantak és Tom a kezembe adta a kávét amit egy huzamra meg is ittam - nekem nem a furry-ktől kel félnem hanem hogy az egyik gyerek megakar tartani - ezen nevettünk - David elmondta hogy a rokona vagy - bólintottam - nos akkor elkérek egy táskát és megyek is gyűjtögetni - Tom elment és vissza jött egy sport táskával - tessék - meg köszöntem, fel mentem és le ugrottam. Mikor földet értem egyáltalán nem fájt olyan érzés mintha megint egy vastag matracra estem volna 2 méter magasból, fel álltam leporoltam magam és elindúltam 5.óra múlva ott voltam a régi házamnál ahól anyával és Jessic-ával nőttünk fel elvettem és elraktam a gitáromat amit a múltbéli énem rakott volna el. 2.óra múlva vissza mentem a bázisra, David az az a múltbéli énem boldog volt - felhívtam a húgunkat és holnap ide fog jönni hogy lássa a világ hogy vannak túlélők lezárt városban - elmosolyodtam - ez jó hír a másik hogy hoztam dolgokat ami 5 napra elég - David bólintott - ezzek is jó hírek - ki vettem a gitárt és sport táskát oda adtam. A gitárral be mentem a körletembe le raktam és ledőltem az ágyra aludni.
hajnalodott hamarabb keltem mint a többiek. fel mentem és leültem a háztető szélére és néztem a várost, 2.perc múlva mellém ült David a múltbéli énem - tudom mire gondolsz és hogy miért nem mehetsz oda - vállat vontam - egyszer már jártam ott - ekkor Davidnak ki kerekedtek a szemei - és milyen - bólintottam - modern,békés és örömmel teli hogy vannak emberek az utcákon és kicsit fúra náluk a talaj konkrétan nincs náluk beton hanem valami más amiben még a tükör képed is látszik. - David elmosolyodott - a talajon kívül olyan ahogy elképzeltem - ekkor Davidra néztem miközben fel álltam - nem kéne fel festeni a helikopter leszállót - David fel pattant és el rohant. 3.óra múlva David fel festette - kész - pont ekkor érkezett meg a helikopter gyorsan vissza rohantam a körletembe, be kapcsoltam a TV-t és néztem 12.perc múlva hallom hogy el mennek. Fel mentem és láttam hogy el mennek - bezséltél rólam? - David rázta a fejét - meg könnyebbültem - már mint el mondtam de nem a kamerában és nem ma - bólintottam 2.óra múlva elkértem Tom sport táskáját és elmentem. Most 9.óra múlva tértem vissza mikor épp be mentem volta akkor zuhant le mellém nagyapa, tudtam hogy most fogja oda adni neki a levelet és a dögcédulát. Sóhajtottam és felmentem, leraktam Tom körlete elé a sport táskát. Láttam hogy már be volt csúsztatva a levél amit a múltbéli énem kapott. Be mentem a körletembe és fel néztem David-ra akin már rajta volt a dög cédula. Le dőltem az ágyamra aludni