7.

Stila pillanatok alatt a vadászban volt.

Nem épp egy kényelmes darab volt, ráadásul másodpilóta nélkül maradt. Lassan emelkedett majd, kirepült vele a hangárból. Sokfajta leírást és tervrajzot olvasott, ezek közül szerepelt a Köztársasági vadász is.Szóval tudta hogy mit kell csinálnia, hogyan kell konfigurálnia a pajzsot hogy ne robbanjon rögtön elemeire a legelső találatkor. Azonban akadtak nehézségek: nem volt se másodpilóta se droid a gépen. Minden ment manuálisan, bár a rendszerek felét automatikára bízta hogy ne kelljen öt percenként olyan dolgokkal foglalkozni mint például a kárjelentés.

- Fekete egyes hall engem? Itt Kék vezér! Tartsa az alakzatot. - Szólalt meg a rádió. Stila először azt hitte hogy a katonák belső kommunikációját hallja, de rájött hogy nem. Hozzá beszélnek.

Ő a fekete egyes.

- Öhm, igen, minden rendben ne aggódjanak. Visszacsatlakozom az alakzatba.

- Rendben de ki beszél? - Csengett a másik gép pilótájának csodálkozó hangja. Stilának akkor esett le hogy a pilóták legtöbbje klón katona, így nincsenek nők közöttük.

- Stila, Stila Arthemus.- Válaszolta mosolyogva. - Sajnálom hogy megzavartam Kék vezér!

- Arthemus parancsnok! Nem hittem volna hogy ön is csatlakozik a harchoz!

- Nem vagyok parancsnok! - Nevette el magát a lány, mert még nem szokta meg hogy a klónok így hívják a Jedi tanítványokat.

- Számomra igen. Lát engem? Kövesse az alakzatot! - Miután Stila gépe is becsatlakozott a másik öt mellé kissé balra fordultak.

- Ellenséges elhárítók tizenkét óránál! - Harsogta a Kék vezér. Stila kitért a géppel, kecsesen, éppen az egyik rakéta mellett. A legtöbb gép ugyan így tett, csak másik irányba.

A lány normális irányba tette a gépet, az ellenség felé, éppen a vezér gép mellé. Nem akart lemaradni, de agya már akkor kattogott azon hogy mit is lehetne tenni. A fekete rajból úgy tűnt csak az ő gépe volt meg, ezen kívül pedig a Kék és Vörös rajok maradtak aktívak. Közben jobbra húzta a gépet ami így megpördül, ennek hála egy dugóhúzóval elkerülte az ellenséges gépet. A többiek így biztos rálátásból ki tudták lőni a szeparatista gépet.

- Szép volt! - Zengett fel a rádió.

- Kösz!

- Itt Kék vezér mindenkinek! A Reménységhez kell terelnünk őket! Mindent bele! - Stila fekete- fehér szinezésű gépe most nyílegyenesen felfele indult, majd egy bukfenccel lefele. nyílt, tiszta rálátás nyílt így a Diadal egyik elhárító lövegére. A lány nagy szemekkel nyomta meg azt a gombot amiről azt hitte hogy majd a fegyvereket indítja, de nem történt semmi.

- Gyerünk... mi lesz már?! - Megnyomott egy másik gombot, majd egy másikat. A gép hirtelen fordult az automatikus kitérő manőver miatt de a következő pillanatban rakétákat lőtt ki s az elhárító löveg megsemmisült.

- Itt Fekete egyes! Visszamegyek a rajhoz! - Mondta megint a rádióba.

- Negatív Fekete egyes maradjon ott! Kék kettes odamegy és segít! A célunk a droidvezérlő kommunikációs reléje. Mindent bele! - A rádió lekapcsolt. Stila egy kisebb kanyarban visszatette a vadászt a szeparatista hajó fele, de az bizony innen még drabálisabbnak nézett ki mint a Reménység ablakából. Egy másik vadász csatlakozott hozzá a bal oldalon, de mikor ezt megtette az egyik ágyú szét is lőtte. A lány pislogva húzta jobbra a gépet. Szerencséje volt hogy jók voltak a reflexei különben a gép darabjai belecsapódtak volna az ő vadászába is. Aztán egyszercsak azt vette észre hogy pár ellenséges egység a bolygó fele megy.

- Ezek visszamennek a Naboora. - Csengett a vezér hangja.

- Most mit tegyünk? - Kérdezte egy másik pilóta.

- Az irányító is fontos! - Szólalt meg Stila. - Számítanak ránk! Bízzák rám a kommunikációs egységet!

- Itt a vezér. Rendben, de én magával megyek. A többiek indulnak a Naboora. Kapjátok el azokat a mocskokat!

- Vettük uram! - A gépek különválva most a bolygó fele indultak, de a nagyobbik levált a csapattól és Stila mellé repült. A lány szürke szemei nem győztek a mellé reppenőre nézni, meg a panelokra is hogy minden rendben van e. Még soha nem vezetett vadászt, kissé új volt neki minden, és rettentő bonyolult. Ez nem egy sikló volt. 

- Most...Merre? - Kérdezte a Jedi,lehúzva a fejét, miközben az elhárító ágyúk majdnem eltalálták a gépet.

- Kövesse a gépemet. Közben elküldöm a tervrajzot! - Stila ekkor találatot kapott így lassabb volt a gépe.

- Minden rendben... megvagyok! Egyenesbe tartom a gépet és közeledek a célpont felé! Megkaptam a leírást is, elég érdekes egy tervrajz. Biztos hogy ez teljes? - Csuklott egy pillanatra meg a hangja ahogyan felgyorsultak az események és az elhárítók tömege zúdított egyszerre egységes tűzt rá.

- Nem biztos. A hírszerzéstől kaptuk!

- Hát ez remek! - Félre kapta a gépet, és ide-oda rázkódott vele. - Fedezzen! - A vezér Stila mellé érkezett miközben folyamatosan tüzelt. Az elhárító lövegek kevesebben voltak, de azért még ott voltak. Stila gépe viszont a sérülés miatt sokkal lomhább volt mint a másik.

- Látom a kommunikációs elosztót! - Kiabálta a lány.

- Megerősítve! Én is. - Válaszolta a vezér aki Stila gépe felé reppent.

- Berepülök! - Dugóhúzóval indult meg lefele miközben a vezér lemaradva igyekezett védeni. A Jedi a lehető leggyorsabb sebességgel közeledett a kommunikációs egység felé mikor azonban a vezér gépét kilőtték, és annak egyik darabja belecsapódott a lány gépének oldalába.

Stila kipördült a pályáról, de még megnyomta a tüzelés irányítót. És vaktában eltalálta a Diadal kommunikációs elosztóját.

*

Miközben a királynőt előre vitték már majdnem megint az erdő szélénél voltak.

- Csakúgy itt hagyjuk Trevier tábornokot? - Kérdezte a hadnagy a másiktól. Az erdő széléről nem lehetett sokat látni már a Jedi és a volt tanítványa párviadalából csak a két fénykard villogását.

- Nem tehetünk mást. Biztonságba kell vinnünk a királynőt. Ez az elsődleges priorítás. Szóljanak a szenátusnak és értesítsék Donstrall parancsnokot! Erősítést kérünk! - Válaszolta kissé recsegve a sisak miatt a férfi.

Kit még látta ahogyan elmentek a klónok, de aztán szemelől tévesztette őket. Egyszerűen nem tudott másra figyelni, csak Yarrel-re. A fiú remekül használta a kardot, mozdulataiban Kit még mindig felfedezte önmagát.

Azonban ott volt a düh is azokban a mozdulatokban amitől Yarrel sokkal erősebb volt mint a régi mestere.

- Yarrel... ezt te sem gondolhatod komolyan! - Kiabálta a nő, kardját maga mellé engedve. - Lásd be, nem tudnál megölni! - A férfi hunyorogva nézett rá, gyűlölettel a tekintetében.

- Nem is akarlak megölni. Csak azt akarom hogy azt érezd amit én éreztem! Hogy már nincs remény a jobbra!

- Mindig van remény a jobbra! - Ebben a pillanatban Yarrel neki esett talán minden erejével Kit-nek. Megvágta a vállát, s mikor a Jedi megtántorodott elnevette magát.

- Sokat tanultam azóta! De nem csak a harcról! Hanem az életről is! Olyan dolgokat is láttam amiket el sem tudsz képzelni!

- Élénk a fantáziám! - Kit kigáncsolta a fiút, majd az Erő segítségével elszedte a kardját, és jó messzire elhajította. Yarrel a földön feküdt, a sárga kard a torkának volt szegezve.

A fiatal férfi arcára kiült a rémület.

- Itt a vége. - Suttogta Kit alig hallhatóan. Haját hátra söpörte a hirtelen feltámadó szél.

Egy Köztársasági csapatszállító szállt le éppen halkan. Úgy tűnt mindennek vége.

Megnyerték ezt a csatát. De nem a háborút.