Hirtelen fordulat
Yarrel magabiztos léptekkel ment végig a fedélzeten.
Aki élő volt az maximális tisztelettel nézett rá. Aki pedig nem élt az robot volt, s azok is - már ha lehet ilyet mondani egy katonai droidikára- de féltek tőle. Aki csak tehette kerülte a Sith-et, ami nem volt meglepő.
Soha nem volt egy bizalomgerjesztő figura, abban a kámzsában amit viselt, a levegő megremegett körötte...
Most kinyitott egy ajtót s besétált a szobába ahol Stila állt.
A szőke hajú lány éppen az űrt s a csillagokat nézte, elmélyülve a gondolatokba s lehetőségekbe.
A mesterére gondolt. És arra hogy itt van most, ő, egyes egyedül, olyan helyzetben mint még soha... de mégis úgy érezte: ő tudja mit csinál. Legalább is megpróbálta elhitetni magával a gondolatot hogy tudja, hogy teljesen jogosan maradt Yarrel Alaton-nal. Úgy érezte a megérzése nem fogja becsapni, azonban mégis megingott. Eltökélte tiszta szándékkal hogy vissza hozza a fénybe Yarrelt,ám abban a pillanatban már felfogta: ez nem lesz ennyire egyszerű.
Remélte közben hogy mestere nem találja meg őket, mert nem szívesen nézte volna végig ha bármi baja esett volna Kit-nek. Tudta hogy erős a nő aki majdhogynem felnevelte, de azt is hogy Yarrel még erősebb, mert őt a düh és a harag irányítja és nincs mi féken tartsa elvadult érzelmeit!
Azonban a néma gondolatok nem bonyolodtak tovább. Helyüket a kérdések vették át, a fal visszatükröződésében Yarellel aki most tekintetét Stila tekintetébe fúrta.
" Darth Tyrannus megengedte hogy a tanítványom légy. " - Búgta a férfi.
A lány érezte hogy Yarrel most mennyire boldog, hogy már régóta csak erre vágyhatott. De azt is érezte hogy furcsa mellékcsengése volt a férfi szavának: hazudott. Egyértelmű volt. Egy Jedi megérezte az ilyet. Darth Tyrannus nem engedte meg hogy tanítsa őt....
" Szóval... akkor te fogsz tanítani? " - Kérdezte ugyan tétován, de nyugodtabban s Yarrel felé fordult, egyenesen a szemeibe nézett. Sápadt bőre szinte kiviláglott a hajó homályos megvilágításában.
A férfi azonban kerülte a pillantását. Még nem bízott annyira Stilában hogy ezt megengedje. Tetszett neki a bátorság, a fiatal láng mely még nem bujdokolt az óvatosság árnyékában. De ez egyben veszélyforrás is volt: és Yarrel még nem akart engedni ennek a maró ifjonti lángnak.
" Igen, én foglak tanítani téged " - Válaszolta dallamos hangján. Előre nyújtotta a kezét s végigsimított a szinte gyermeki arcon.
". Meglátod, jóval erősebb leszel mint amilyen Trevier mesterrel lennél. " - Búgta egy fél lépéssel közelebb hajolva. - "Bízz bennem. Együtt majd felébresszük a Jediket a kényszerképzeteikből, s megvívjuk a háborút is. Ahogy megnyerjük, mi majd elhozzuk a hőn áhított békét, meglásd.."
" Remélem igazad lesz." - Válaszolta a lány csendesen. Stila látott abban igazságot hogy meg kell változnia a rendnek. De neki nem volt mindegy hogy milyen áron. Mivel soha nem akarta hogy a gonosz győzedelmeskedjen, valamilyen szinten rossznak gondolta a szavakat amiket Yarrel mondott. Üres hitegetésnek tűnt egyenlőre, a sötét oldal csábításának.
Nem hitt neki, természetesen. Maga se hitte azonban miért de szeretett Yarrel mellett lenni... valahogy, mindezen üres szavak ellenére,a hazugság és ármány ellenére, megnyugtatta őt a férfi egész lénye és ettől, szinte a másodperc töredéke alatt megrémült, de igyekezte leplezni minden érzelmet. Tudta hogy a Sith azt könnyen kihasználhatja.
A lány tegnap mégcsak egy gyerek volt, de akkor és ott már-már felnőttnek érezte magát.
Tudta hogy ezzel a döntésével elindított egy lavinát, és hogy egy ponton majd véglegesen el kell döntenie hogy ki mellett marad.
De egyenlőre, míg nem bukkan fel megint Kit - gondolta magában - addig jó lesz ez a helyzet. Lassan Yarrelre nézett, épp mondani akart volna valamit...de a férfi összerezzent. Ahogyan ő is. Veszély... ez volt az egyetlen amit mindketten egyszerre megéreztek.
Valami abban a pillanatban megrázta a hajót. Egymásra néztek, s ugyanarra gondoltak. Egyikük örömmel, másikuk dühvel. Egy kis hajó tűnt fel a Diadal mellett nem sokkal...
A férfi mély lélegzetet vett s idegesen nyomta meg a fali eszközt hogy megnézze mi történt:
" Megtámadtak minket.. " - Mordult fel.
*
Amikor kilépett a csempész hajó a hipertérből a cseppnyi irányító fülkében három ember tartózkodott... Echo pár pillanatig a hatalmas parancsnoki hajóra meredt mely előttük állt.
Micsoda gép! A Köztársaságnak hasznára válhatna! - Buktak ki belőle a gondolatok. Jesse is melléje állt, s mintha az egész egy aktív műsor lenne valamelyik peremvidéki mulatónak úgy álltak ott.
- Echo.. - A klón megfordult.
- Skywalker tábornok?
- Az ágyúkhoz kell mennünk.. - Jelentette ki a Jedi s már indult is. Echo biccentett, de persze e mögött a biccentés mögött még más is volt. Mert soha nem látott még csempész hajót.
Ilyen fegyvereket meg még annál is ritkábban... Aggódva indult meg, s fordult le balra a villámgyors férfi után. Utóbbi teljesen fel volt pörögve.
- Lőtávba érünk! - Csendült fel Anakin hangja, s a következő pillanatban már beült az ágyúba. A kis üveges kiszögellést, a karok segítségével könnyedén lehetett szinte bármerre kimozdítani.
Echo a mellette lévőben foglalt helyet. A két különálló egység egymástól függetlenül mozgott de a rádiós kapcsolat miatt mindketten tökéletesen halhatták a másikat, sőt még a vezérlőben lévőket is.
- Nos, lássuk csak... - Kezdte volna el a klónkatona a kapcsolókat nézegetni, de addigra Anakin már lőtt is. A hajó felfele ívelően cikázott, nem sokkal a parancsnoki cirkáló felett, e miatt Echo pedig majdnem esett egy szépet a székéről.
- Óvatosan!
- Igyekszünk! - Kiabálta a rádióba Kit. Pár lövést mértek, de a Diadalnak nem sok baja esett. A cirkáló mely a hatodik droid sereg parancsnoki hajója is volt, sértetlen maradt de így már tudták hogy megérkeztek: és hogy támadnak.
Kit szemei tágra nyíltak a vezérlőbe mikor a szürke hajó rájuk fordult, és nap erőtlen fénye kikandikált mögüle.
- Élesen jobbra! Most.. csinálja már! - Kiabálta. Késő volt. A Diadal tüzet nyitott és a kormányosi panel szénné égett. A kapitány meghalt... Kit hátrébb lépett: kezével védte az arcát az égés és a szikrák elől, majd még a földről felnézve elordította magát:
- Tíz óránál! - Anakin viszont ezt nem hallotta... Echo sem. Egyikük sem hallotta. A hajó balra sodródott a lökések miatt amiket a kis töltetek okoztak és a Diadal fenyegető eleje szinte kinevette őket.
És ahogyan süllyedtek lefele, a sötét űr húzó ereje segítségével, Kit még látta ahogyan az ellenséges hangárkapuk nyitódnak s kisebb hajók közelednek feléjük...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top