17:45 volt és sehol senki. Borzalmas. A nappaliban ültünk anyuval -Apa még dolgozott -amikor a kandallóban a lángok egyszer csak át csaptak smaragdzöldbe. És legnagyobb meglepetésemre James lépett ki a lángok közül vigyorgó fejjel.

-Szép ház Maddy. -mondta -össze készültél? -bólintottam, majd intett a fejével, hogy lépjek be a kandallóba. Oda szaladtam anyuhoz és megöleltem. 

-Majd írjatok. -mondtam a közeli viszontlátás reményében. Anya bólintott majd felállt és a tűzbe tolta az utazóládámat. 

-Vigyázz magadra. -kérte és adott még egy utolsó puszit az arcomra. Megfordultam és szépen lassan belesétáltam a tűzbe.

-Mond jól érthetően, hogy Godric's Hollow 12! -kiáltotta James azzal kilépett a kandallóból. Utána akartam nyúlni, de nem sikerült. Ezután életem legrosszabb élménye következett. őrült forgás majd landolás és végül egy nagy csattanás amint az utazóládám kiesett a kandallóból. Amint ki tudtam nyitni a szemem kiléptem a kandallóból és a szerencsémet ismerve egy jó nagyot estem a ládámon keresztül. 

-Jól vagy angyalkám? -kérdezte egy lágy női hang. 

-Aha... -mondtam és felálltam. 

-Én Mia Potter vagyok James anyja. -mondta a kerek arcú nő.

-Amelia Bell. -mutatkoztam be. Ekkor viszont pukkanás hallatszott és a kandallóban megjelent James.

-Helló! -köszönt majd megragadta a könyökömet és húzni kezdett a lépcső felé -gyere fent már várnak. Anya légyszi a ládát. 

-Mi csoda? Kik várnak? -kérdeztem miközben próbáltam lerángatni magamról James kezét.

-Ők. -mondta és kitárta az ajtót. 

-Maddy! Hiányoztál. -köszönt egy öntelt hang.

-Sirius? 

-És Remus meg Peter.

-Sziasztok... De hogy...? -akartam kérdezni de James közbe vágott.

-Amikor írtál, hogy gáz van úgy döntöttem össze hívom a többi tekergőt. -mondta fellengzősen.

-Hmm -mondtam sután leplezve nevetésem. -Ez még mindig hülye név!

-Nem ez a lényeg! Sirius is mondta, hogy szarul van és ezért úgy döntöttem jöjjön ő is, de akkor bunkóság lett volna kihagyni a többieket is a buliból. -mondta és rámutatott a babzsákban heverő Sirius-ra, az ágyon fekvő Remus-ra és Peter-re aki James íróasztalánál ült. -Na, de most lássuk azt a levelet!

Miután megmutattam a levelet a fiúknak James elővett egy füzetet és elemezni kezdett.

-Mikor a hold felkél és üvöltés hangzik... Ez valószínűleg a teliholdra utal. Nem Remus? -a fiú meglehetősen riadtan bólogatott.

-Akkor lehet...-kezdtem, de elcsuklott a hangom. -lehet, hogy a vérfarkasok rabolták el őt is?

-Nem. Nem hiszem akkor nem egy levelet hagytak volna itt hanem valamelyik lábát. -felelte fagyosan Remus.

-Mikor a hold felkél és üvöltés hangzik, a tó mélyén a furcsa dal mély basszusa játszik. A tó mélyén, a tó mélyén. Nincs ötletetek?

-hát, mik vannak a fekete tóban? -kérdezte félénken Peter.

-Ne hülyéskedj Peter! Az óriás polip nem énekel! -csattant fel Sirius.

-Nem, az tényleg nem, de a sellők igen. Méghozzá igen furán -mondta egyel bátrabban.

-Peter-nek igaza van! A sellők rabolhatták el őt. -mondta James.

-Az se jobb... -mondtam elszontyolodva.

-Ne hülyéskedj! A sellők nem lehettek azok! Ki se tudnak jönni a fekete tóból. -Mondta Remus egykedvűen.

-A temetőben az emberek őrként sétálnak, a kentaurok e közben az életükkel játszanak... És ez mi lehet? -olvasta James a következő sorokat. -a kentaurok egyértelmű, de mi lehet ez a temetős sztori?

-Nem lehet, hogy egy temetőben lesz? -kérdezte megint Peter.

-Nem, ugyanis a végén az van, hogy legyél a faluban.

-ez igaz, nem lehet, hogy ez csak egy elterelés ami azért van, hogy ne vegyük észre az igazi célt? -kérdezte Sirius akinek talán másodszorra hallottam a hangját.

-Lehet, de ne tévesszük szem elől, nézzük inkább a következő sort. -mondta James és rápillantott a levélre. -S mikor az utolsó szólam is a végére ért, de ez mit jelenthet?

-biztos a sellők dalára, nem? -kérdezte ismét félénken Peter amikor nagy okosságot mondott.

-hát persze! -kiáltotta James -a következő sor pedig világos: legyél a faluban mikor az óra tizenkettőre ér... Nem?

-Ami azt illeti nem, nem világos. Milyen faluban? -kérdeztem kétkedve James önbizalmában.

-Hát Roxmorts faluban! -kiáltották egyszerre a srácok.

-és Nyilván éjfélkor. -fejezte be James nagyképű vigyorral az arcán.

-Az ég is vérben úszik egy ilyen éjszakán, de a temetést kihagyni mégis csak kár... Na jó ez nem igaz... -Mondta James, de elakadt a lélegzete. -de igaz! Az ég is vérben úszik egy ilyen éjszakán... Vérhold! Telihold tehát farkasok, a sellők énekelnek, a szellemek felkelnek sírjaikból, a kentaurok meg... meg... Az meg csak díszként van. Aztán éjfélkor kell roxmortsba menned, a temetkezési bolt elé! 

-ez mind szép és jó Ágas, de melyik éjfélkor? -kérdezte fagyosan Sirius.

-Amikor Vérhold lesz! 

-de mikor lesz Vérhold? Ezt senki se tudja előre. -kezdett kétkedni Remus is. James gondolkodott egy percet aztán már felelt is:

-1 hét múlva. Akkor lesz a fehér éjszaka. 

-De eddig nem az volt, hogy piros...?

-Minden egybe vág! A farkasok vonyítanak és a sellők minden fehér éjszakán énekelnek! Ez persze puszta legenda, de aki ilyen pocsék verseket ír annak egy legenda egyszerű piskóta lehet.

Szóval egy hét múlva, akkor haza viszem Felicy-t...

A Fehér éjszakán 

Remélem tetszett a fejezet, 

és ha igen szeretettel várom a kommenteket, Vote-okat.

-Puszi: Amy🤍💜💙🏐🤍💜💙🏐🤍💜💙