Azóta a nap óta, mondhatni járunk Sirius-al. Viszont volt valami ami sokkal inkább lekötötte a figyelmünket, hogy a héten kviddics válogatás lesz a hollóhátban. Már régen szerettem volna bekerülni a csapatba, de eddig nem nagyon volt lehetőségem és bátorságom. Nagyon szerettem repülni, de csak hajtónak lettem volna jó, azok meg tavaly ballagtak, szóval úgy döntöttem ez az én évem lesz! Elindultunk a kviddics pályák felé, Zoey-val és Molly-val, -akik egyébként tökre jóba lettek- és valahol mögöttünk ballagott Ed és Mallory is. (Ők persze csak azért jöttek, hogy megnézzenek engem -meg csinos hollóhátasokat.) Amikor oda értünk választottam egyet az iskolai seprűk közül, és és bekanyarodtunk a pályákra. Zoey is hozta a saját seprűjét ugyanis vérbeli varázsló gyerekként volt sajátja. Ő már tavaly is a csapatban játszott de azért természetesen neki is részt kellett vennie a válogatón, hogy még az idén is jól játszik e.  Na szóval, amikor oda értünk a pályához felpattantam a seprűre és a magasba röppentem. Repültem pár kört aztán amikor a csapatkapitány kilépett az öltözőből leszálltam a földre. A CSK elmondta, hogy az első körben egy 15 perces meccset fogunk lejátszani. Felszálltunk, és elindult a meccs. Jónak éreztem a játékomat, de nem elégjónak ahhoz hogy be is kerüljek. Vége lett a meccsnek. Felálltunk egy hosszú sorba az edző elé. Felolvasott egy csomó nevet ezután...

-Aki hallotta a nevét kérlek lépjen előre. -jelentette a CSK, akit egyébként Henry Rian-nek hívtak. Előreléptek, azt hittem itt a vége, mert, hogy az én nevemet nem mondták. - Köszönjük, elmehettek. - nagy fordulat! - Akik nem hallották a nevüket, játszanak még egy meccset azokkal a tavalyi csapatattal. 

 Újból felszálltunk. Az öröm, hogy van esélyem megduplázta teljesítményemet. Euforikus állapotban szálltam le, és észre se vettem amikor felolvasták a neveket. amikor előreléptek az emberek. Először nem is hittem a fülemnek. Azt mondta most a hátsósor megy. Csalódottan tettem el a seprűt és amikor Zoey jött, mosolyogva, egyszerűen utáltam, hogy boldog. Utáltam mindenkit aki boldogan vigyorogva pacsizik a barátjával vagy épp a legjobb barátnőjével tervezgetik hogy milyen seprűt kér, a  születésnapjára.

-Gratulálok Amy! Nagyon jó voltál! -Erre csak kérdőn néztem Zoey-ra, és odavetettem egy "Ja, majdnem bekerültem"-et. -mi az hogy majdnem? Amy! Bent vagy a csapatban!

-Köszi... Tudom, majd jövőre... Várj csak! Mit mondtál?!

Ezután vissza tért a boldogságom. Bent vagyok a Hollóhát kviddics csapatában! Ez király! Egész hétvégén szuperül voltam, aztán kaptam egy levelet. A levélben az volt, hogy valamit mindenképpen meg kell tudnom. Most, azonnal, mindenképp. Menjek a csillagvizsgálótoronyba. Este kilenckor. Oda is mentem, de felszerelkeztem egy pálcával, két trágyagránáttal és egy kiábrándító bűbállyal. De amikor odaértem valami egész más fogadott mint amire vágytam. A toronyban, a kis faajtó mögött, ott állt Sirius, és mellette egy 3.-os lány. Fogták egymás kezét és nevettek. Aztán elrohantam. Rájöttem, hogy az lesz a legjobb ha írok neki. 

Kedves Sirius!

Sajnálom ami történt. Én tényleg szerettelek, de úgy érzem ez így nem működik. Sajnálom, hogy így szólok, levélben, de szakítanunk kéne. Bocs. Maradhatunk barátok, meg minden, de ennek szerintem vége kell hogy legyen. 

Amy