11.rész
+18-as rész van benne,szóval saját felelősségre olvasd!
Reggel elmentem suliba.Mikor bementem az osztályba már épp ott volt az új lány,Eszter.
-Szia!-köszönt.
-Szia.-mondtam felhuzott szemöldökkel.
Erik nagyképűen nézett rámfele,és hogy féltékennyé tegyen megcsókolta Esztert.
Kicsit szarul esett,de nem érdekelt.Ha ő ezt akarja akkor én is féltékennyé teszem.Bejött Gergő az osztályba és megcsókolt.Láttam Eriken hogy dühös,de persze én ennek örültem és hogy jobban fájjon neki erősen csókolóztam Erikkel.
Becsengettek.Gergő odahajolt a fülemhez:
-Szüneten gyere be hozzám!-súgta a fülembe.
-Jó.-mondtam és megpusziltam,utána elment.
Egész órán csak azon gondolkoztam hogy vajon mit akarhat tőlem.
-Emilia!-kiabál rám a tanár.
-Ö..igen?-kérdezem.
-Már vagy 6-szor szóltam!Gyere ki a táblához és írd fel a képletet!-kiabált rám.
Kimentem a táblához,hallottam hogy a többiek mind röhögnek rajtam,de leírtam a képletet.Mikor leültem a tanár rám szólt:
-És kérem,máskor az én órámon ne kalandozzon el!-mondta.
-Jó..-mondtam.
Kicsengettek.Gyorsan bementem Gergőhöz aki már ott várt engem.Egyedült volt bent.Odament az ajtóhoz és kulcsra zárta.
-Miért zártad be?-kérdeztem.
Gergő nem szólt csak odajött és odanyomott a falhoz.Belenyúlt a pólóm alá,és elkezdte lehúzni rólam a melltartó pántját.Odahajolt és elkezdte kiszívni a nyakam.Mikor már a nadrágomat gombolta kifele ellöktem a kezét:
-Gergő...ezt ne!-mondtam és ellöktem magamtól.
-Mi a bajod?!-kérdezte idegesen.
-Ezt nem akarom..-mondtam.
Erik idegesen kiment és az ajtót rámcsapta.Nem tudtam mit tenni.Csak a földre néztem lefele,és már egy könnycsepp is legördült az arcomon.
Bementem az osztályba ahol Eszter meg Erik épp csókolóztak.Nem mutattam előttünk hogy szomorú vagyok, főleg nem Erik előtt.
Utolsó óra volt.Mikor kicsengettek felvettem gyorsan a táskám és szaladtam Gergő után.Mikor utólértem megfogtam a karját,de elrántotta.
-Hagyj engem!Erigy Erikhez!-vágta a fejemhez.
-De...én...veled akarok lenni!-mondtam,és már majdnemcsak sírtam.
-Chh.Az előbb még Erik kellett neked!-mondta.
-Nem..én ilyet nem is mondtam..-vágtam hozzá.
-Legalább nehazudj!Eriknek egyből odadobtad magad,én meg még csak hozzádsem érhetek!-mondta és elment.
-Gergő várj!-kiáltottam utána,de nem várt meg.Utána szaladtam és erősen megcsókoltam,de ellökött magától:
-Mért csinálod ezt velem?!-mondtam sírva.
-Te miért csinálod ezt velem!-kiabált rám és otthagyott.Leültem egy padra és csak ordítottam.Csörög a telóm,Anabel hív.Idegesen kikapcsoltam a telóm és lassan elindultam haza.
-Hol voltál?!-kérdezte idegesen.
-A rákon.-csúszott ki véletlenül a számon.
-Nem tán sírtál??-mondta röhögve.
-Hagyjál!-mondtam és felmentem a szobámba.Anabel bejött hozzám és leült mellém:
-Na mondjad már mi a bajod!!-mondta és rátette a kezét a vállamra.
-Semmi,hagyj!-vágtam hozzá.
-Akkor meg minek sírsz?!-kérdezte.
-Az az én dolgom!-kiabáltam.
-Fiú van a dologban?!-kérdezte mosolyogva.
Nem szóltam,csak sírtam.Anabel kiment a szobámból.Felvettem a telóm és próbáltam Gergőt hívni,de nem vette fel.Anabel ismét bejött a szobámba:
-Ha ennyire bánt menj el hozzá!-mondta kedvesen.
Hirtelen meglepődtem hogy Anabel ilyen kedves velem,de nem szóltam.
-Na milessz már?!Menj már!-mondta.
Ránéztem Anabelre,és kimentem de utánam szólt:
-Vigyél ruhát is!Holnap amugyis szombat,aludj ott ha megengedi!-mondta.
-Mért aludnák ott??!-kérdeztem.
-Mert elhívnám ide a barátom!-mondta felhúzott szemöldökkel.
-Ja..értem.-mondtam.
-Na menj!..Sok sikert!-mondta.
Kimentem az ajtón és elindultam Gergőhöz.Mikor a házuk előtt álltam,nem mertem megnyomni a csengőt,de végül megtettem.A lábaim reszkettek és már teljesen leizzadtam.Hallottam hogy valaki jön,és kinyitotta az ajtót.Csak a földre néztem lefele.
-Mit akarsz?!-kérdezte Gergő.
Szorosan megöleltem és csak sírtam.Gergő elakart lökni magától de szorosabban öleltem.
-Kérlek neharagudj rám!-ordítottam.
-Jó...csak ne sírj.-mondta szomorúan Gergő és átölelt.Felvitt a szobájába és elkezdtünk csókolózni.
-Itt maradhatok veled?-kérdeztem.
-Persze..ugy is magam vagyok itthol-mondta mosolyogva.
Miközben csókolt,elkezdtem kigombolni a nadrágját,de ellökte a kezem:
-Hagyd ezt.-mondta.
-Most mi a baj?-kérdeztem.
-Semmi...-mondta.
-De van valami látom rajtad!-mondtam szomorúan.
-Mondom hogy nincs semmi!-kiabált rám.
Gergő kiment a nappaliba és leült Tv-t nézni.Lassan odamentem hozzá és beleültem az ölébe.Elkezdtem csókolgatni a nyakát,de rám se figyelt.A kezemet elkezdtem lejebb csúsztatni egészen a gatyájáig,és belemarkoltam a farkába...Láttam Gergőn hogy mosolyog és elkezdett vetkőztetni...
Folytatás csak akkor lesz ha kéritek😊 Remélem eddig tetszik😘
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top