Harmincnegyedik
SOFIA
| SZOMBAT |
Fontos a kommunikáció. Fontos, hogy két ember közt legyen együttértés. Mindennél fontosabb az, hogy két ember szituációtól függetlenül tudja megvitatni a gondolatait. Hibáztam amikor a szememnek hittem. Bízznom kellett volna Asherben. Egy ócska trükk áldozata voltam aminek Asher itta meg a levét. Jobban haragszok magamra. Azért mert csalódtam magamban. Mindig okos és megfontolt lánynak tartottam magam. De amikor Brigi elém tett egy képet, csak a szétfilterezett látszatnak hittem. Péntek este még jobban megvizsgáltam a képet. Egy dolgot tudtam meg: nem igazi. Kibaszottul nem igazi. Engedtem magam átverni. A történtek után megértettem, hogy Asher csalódott bennem. Megsértettem. Hátat fordítottam neki. Haragudtam rá. Pedig Asher csak arra várt, hogy bízzak benne. Bizalom. Péntek este jöttem rá arra, hogy egy kapcsolat a bizalom nélkül bukásra van építve. Apró mosolyra húztam a szám miközben Asher mellett feküdtem. A lábunknál a laptopja volt amin egy filmet néztünk. A popcont egy tálba öntöttük ki amiből ettünk. A kézfejünk mindig összeért amikor új szemek után kerestünk. Az érintés közben kizökkentünk majd egymásra néztünk. Nem tudtam, hogy mire gondol. Bármi lehetett az. Vajon még haragszik rám? Vagy egy nap alatt elfelejtette a történteket? Én nem felejtettem el csak nem hoztam szóba.
- Hogy érzed magad? - fürkésztem a szürkéskék szempárt. Bizonytalanul fordította el a fejét és pillantott az ablak felé. Elvesztem. Gyönyörű fiú volt. Határozott arcvonala és mély tekintete volt.
- Most jól - válaszolta csendben. - De nem voltam jól - fordult felém, hogy a szemembe tudjon nézni. - Az eltelt napok nagyon nehezek voltak. Mintha valami eltört volna bennem - kezével a kezemet fogta és a kézfejemet simogatta. Beleborzongtam az érintésébe de muszáj volt koncentrálnom.
- Csalódtál bennem, igaz? - sütöttem le a szemem. Halk sóhaj hagyta el a száját. Úgy nézett rám mint aki teljesen jogosnak tartja a kérdést. - Meg... megértem ha igen - igazítottam meg a frufrumat. Asher mosolyogva a szemembe nézett, majd hozzám hajolt és nyomott egy pici puszit a számra.
- Szeretlek, Sofia - pillantott a csuklómra amin az ő karkötője másik fele volt. Emlékszek, hogy Balatonon vettük őket. Arra is emlékszek, hogy Asher kötötte rá a csuklómra és pedig az ő csuklójára. - Ez miatt nem haragszok rád. Akkor haragudtam - javította ki magát. - De egy konfliktust nem így kell kezelni - suttogta majd a kezével a hajamat kezdte simogatni.
- Először beszélnem kellett volna veled - adtam neki igazat. - Nagyon sajnálom! - folytottam vissza a könnyeimet. - Nagyon haragszok magamra! - sóhajtottam. Már nem a filmre figyeltünk. A történteken gondolkozva adtunk igazat Ashernek.
- Elengedhetjük a témát, bébi? - sziszegte. - Semmi kedvem erről beszélni - csukta le a gép tetejét. - Kimegyek cigizni. Jösz velem? - az éjjeliszekrényről felemelte a cigis dobozt amiből kivett egy szálat majd a szájába tette. Kezét nyújtotta felém amit elfogadtam.
Vastag pulcsiba burkolózva sétáltam mellé miközben a tornácon a fának támaszkodva nézett előre.
- Mikor megyünk vissza pestre? - jutott eszembe. - Mert nem maradhatunk itt.
- Én szívesen tölteném veled a Karácsonyt! - pillantott rám mosolyogva. A szavai hallattán elpirultam majd tűrtem a fülem mögé egy tincsemet.
- Karácsonykor már otthon leszünk - vontam fel a szemöldököm. A kijelentésem nem tetszett neki de igazat adott nekem. Miután elszívta a csikket a hamutartóba dobta és hátulról átkarolt engem. Biztonságban éreztem magam a karjai közt. Mélyen szívtam be az illatát és döntöttem a fejem a mellkasának. - Szeretlek! Nagyon szeretlek!
A szombat délutánunk hamar elment. A napot azzal töltöttük, hogy beszéltünk és beszéltünk. Nem volt olyan téma amit nem beszéltünk volna át.
Késő este megnyitottam a zuhanyt miközben hátra simítottam a hajam. Tudtam, hogy Ashertől csak egy szoba választ el. Minden gondolatom körülötte forgott. Csak rá tudtam gondolni. Elképzeltem, hogy belép az ajtón és óvatosan a karjai közé húzz..
Ekkor nyílt az ajtó. Szinte mefagyott a vér az ereimben. Asher még nem látott meztelen!! Mégis mit csináljak?
- Sofia? - jött a bizonytalan kérdés.
- Igen?! - megragadtam a zuhany függönyt és magamhoz szorítottam. Oldalra fordultam, hogy a szemébe tudjak nézni. Asher nem meztelen hanem ruhában állt a fürdőszoba közepén.
- Kérsz melegszendvicset? - bökött az ajtó felé bár látszólag zavarban volt.
- Ezt mindenképpen akkor akartad megkérdezni amikor zuhanyzok? - rejtegettem magam.
- Hát... - tette a tarkójára a kezét. - Azt hittem, hogy behívsz magadhoz - mutatott a zuhanyrózsa felé.
- Legalább őszinte vagy - vigyorogtam. Asher arra vár, hogy behívjam?! Felkészültem én erre? Képes leszek közelebb engedni őt magamhoz? - Gyere - suttogtam őszintén. Nem azért hívtam be mert ő akarta. Azért mert én is akarom csak félek. A testem egy hete nem találkozott borotvával...úgy érzem magam mint egy jeti. Asher mosolyogva a pólója széléhez nyúlt, de ekkor feltettem a kezem.
- Áh! Tudod mit?! Most kérem azt a melegszendvicset! Menj csak!
- Sofia - nevette el magát. - Pasiból vagyok - mutatott magára. Ekkor lehúzta a nadrágját az alsónadrágjával együtt.
- És tökéletesen borotvált - vigyorogtam.
- Tehát ez a baj? - rúgta oldalra a nadrágját és közelebb sétált hozzám. Minden mozdulata közben végig néztem rajta. Csodálatos teste volt. Izmos, feszes és... inkább nem mondom tovább! Asher megfogta a zuhanyfüggöny másik részét és közelebb hajolt hozzám. - Nem érdekel, hogy mióta nem használtál borotvát, Sofia!
- Ez kezd kínos lenni - úgy éreztem magam mintha egér méretűre zsugorodnék. Vajon eltűnhetek a függöny mögött?
- Akkor megyek!
- Ne! - fogtam meg a kezét. - Maradj - szorítottam össze a szemem.
- Döntsd el bébi! - minden apró mozdulata közben félre húzta a függönyt. Amikor oldalra húzta elmosolyodott a mosolygást pedig hangos nevetés vette át. Asher megpillantotta, hogy egy nagy fürdőszivacsot tettem magam elé. Le pillantott és keresztbe fonta a karját. - Ennél szexibb dolgot életemben nem láttam - szórakozott.
- Szórakozol? - álltam hátra egy lépést.
- És ha igen? - két kezét mellettem támasztotta meg a csempén. Semmi nem választott el tőle. A teste közel volt a testemhez. Kezével a csuklómat fogta meg. - Nem csinálok olyat amit te nem szeretnél - hajolt a számhoz és szenvedélyesen megcsókolt. Már semmi nem érdekelt. Két kezemmel átkaroltam a nyakát és közelebb húztam magamhoz. Testemet a csempéhez nyomta. Tenyerét a hasamra csúsztatta. Lassan közelített a mellemhez majd óvatosan maszírozta. Az érintése miatt megmerevedett a mellbimbóm. Tetszett ez a játék. Igazából imádtam. Elvarázsolt engem minden mozdulata. A karjai közé zárt. Mögém lépett és a hasamat karolta át. Vigyázott rám. - Tudom, hogy tetszik neked - puszilt bele a nyakamba. Óvatosan beszívta majd végig nyalta az érzékeny bőrfelületet.
- Ha ezt folytatod akkor többet és többet akarok - vele szembe fordultam, hogy a szemébe tudjak nézni. Hátra túrta a vizes hajam, miközben a vízcseppek végigfolytak az ívelt arcán.
- Ne gondold azt, hogy ki vagy nekem szolgáltatva - simogatta a lapockámat. - Én várok rád! Nem számít, hogy meddig kell várnom! Nekem megéri! - biccentette oldalra a fejét és lassan megcsókolt ott a zuhany alatt.
- Értékelem! De most csókolj tovább!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top