SOFIA

| KEDD |

Reggel időben felkeltem, még arra is volt időm, hogy beágyazzak, és, hogy útólag elpakoljam az irodalom könyvemet amiből egy - két fontos dolgot megtanúltam a Reneszánszról. Miután megreggeliztem, kinéztem az ablakon. A fehér selyem függönyt markolásztam, egy kicsit lábujjhegyre álltam, ahogy szomorúan elhúztam a számat. A hétfői szikrázó napsütést átvette a szürke barátságtalan essőfelhők. Ha esni nemis fog, de tisztán láttam azt, hogy ma nem egy pólóba megyek féle időjárás van. Ezért felvettem egy szűk fehér farmert, egy fekete spagettipántos trikóval, arra pedig felvettem egy vékonyabb bordó bomberdzsekit. A hosszú hajamat csak lazán felkötöttem, a frufrumat átfésültem és a lábamra húztam a fehér tornacipőmet. A táskámba tettem a tesiruhámat, majd a vállamra vettem a táskámat, és kiléptem a barátságtalan szeles időjárásra. Összehúztam magamon a dzsekimet, és halvány mosoly keletkezett az arcomon, miszerint jó ötlet volt felvenni.
A fülembe bedugtam a füllhallgatómat, és elindítottam egy random zenét, a kezemet pedig a zsebembe tettem. Tíz perc után siettem át a zebrán, a sok tanuló után éphogy átfértem, mert a lámpa pirosra váltott. A bejárat felé sétáltam, a frufrumat úgy szétfújta a szél mint a szénakazalt, ezért azt igazgattam. A figyelmemet csak az rabolta el, hogy megpillantottam Ashert, aki a sötétkék sportmotorjának támaszkodva csókolózott egy szőke hajú lánnyal. A lány a nyakába csimpaszkodott, a fiú automatikusan markolt a fenekébe. Figyelmenkívűl hagytam a "romantikus" pillanatukat, majd beléptem az ajtón, és felsétáltam a lépcsőn, de hírtelen a portás utánam kiabált.

- Hogy mi? - pirúltam el.

- Téged még nem láttalak itt kislány! - tette csípőre a kezét.

- Dehát...tegnap érkeztem - vettem ki a fülemből a füllhallgatómat. Végig nézett rajtam, de ismételten a fejét rázta.

- Akkor sem emlékszek arra, hogy te ide járnál! Hagyd el kérlek a gimnázium területét!

- Hát, de...- pislogtam nagyokat, miközben visszaemlékeztem a tegnapi napra. - Tehát azért nem emlékszik rám mert a telefonján nézte a Netflixet, igaz?

- Kislány! Velem te ne kötöszködj! - mondta, mire Flóráék megfogták a kezemet, és az iskolaszekrényekhez húztak.

- Ő a mi osztálytársunk Sanyibácsi! - kiabálták, miközben kinyitottam a szekrényem ajtaját. Morogtam egy hálás köszönömet, és a szekrényembe pakoltam a könyveimet. - Sofia, te láttad már a Riverdale sorozatot? - mosolyogtam rám kedvesen.

- Nem! Öhm, majd átküldöd? - fordúltam velük szembe.

- Persze! - vágták rá, miközben egymás karját lökdösve a bejárati ajtó felé pillantottak. - Itt jön, úristen de jól néz ki! - az arcuk vörösre pirúlt, miközben Asher besétált az iskolába. - Szia Asher!

- Hölgyeim - biccentett feléjük a fiú, a bomberdzsekijének a zsebébe tette a kezét, és belépett a termük ajtaján.

- Még jó, hogy velük leszünk tesin! - mosolygott Flóra.

- Miért? - tettem a mellkasomhoz a könyvemet. - Tegnap nem voltunk velük!

- Csak kettő végzős osztály van. Mi, és a 12/B osztály. Tegnap azért nem voltak velünk, mert Asher viselkedése miatt osztályfőnöki órát tartottak - hadarták el együtt. - Ha olyan feladatot kapunk, akkor én Asherrel szeretnék párban lenni! - sutymorogták, és csacsogva besétáltak a terembe. Úgy tűnik, hogy a két fekete hajú lány örök barátok. Miután besétáltam a terembe, leültem Kinga mellé, aki ma is nagyon csinos volt.

- Szia - tettem le a könyveimet a padra, miközben megigazította a szép vörös színű rúzst az ajkán. Csak mosolyogva intett, mert erősen koncentrált a sminkje tökéletesítése miatt.

- Jóreggelt mindenkinek, hetest kérek! - a tanárnő becsukta maga után az ajtót, letette a könyveit az asztalra, és szigorú tekintettel nézett végit az osztály tagjain. Miután Flóra jelentett, a tanárnő nagy betűkkel felírta az óra témáját a táblára. - Ma a szaporodásról lesz szó! - húzta alá egyenesen. Egész órán figyelmesen jegyzeteltem. Arra is koncentráltam amit a tanár mondott. Csak akkor ráncoltam a szemöldökömet, amikor a tanárnő csípőre tett kezekkel felénk fordúlt, és egyenesen Alexre pillantott, aki nem zavartatta magát.

- Kedves Alex tanuló mit csinál? - letette a krétát, a szemüvegjét levette, ami azt jelentette, hogy valami nem tetszik neki.

- Jegyzetet készítek tanárnő! - mosolygott.

- Mégis hova? - sétált közelebb. - Füzetet nem látok a padján!

- A telefonomba! - mutatta fel a fekete Iphoneját. A tanárnő tekintete meg se rezzent. Úgy nézett Alexre, mintha azonnal megfojtaná. Ez a gyilkos pillantás pedig elég volt ahoz, hogy Alex behúzott nyakkal eltegye a telefonját, és kivegyen a padjából egy szamárfüles füzetet.

- Ekkora egy idiótát! - morogta Flóra.

- Az anyádról beszélsz? - kérdezett vissza Alex vigyorogva.

- Kovács úr! Csitt legyen! Flóra pedig folytassa a jegyzetelést! - sétált vissza a táblához. - Ez mindenkire vonatkozik! - nézett végig rajtunk. Kingával összenéztünk, és szerintem ugyan arra gondoltunk.

- A tanárnőre igazán ráférne már egy hosszú nyaralás, valahol távol az osztálytól! - suttogta Tamás, de volt annyira szerencsés, hogy mindenki néma csendben írt, ezért a tanárnő úgy fordúlt hátra mintha rosszúl hallott volna valamit.

- Parancsol? - ráncolta az orrát feszülten. Tomi a szája elé tette a kezét, és Alexre mutatott, aki kérdőn pislogott.

- Ja! Szerintemis! - mondta ki, mire az osztályból kitőrt a nevetés.

- Kifelé! Mindkettő! Viszlát! - a tanárnő kinyitotta az ajtót, mire Alex és Tomi összepakolták a táskájukat. Csak egy pillanatra fordúltak felénk, de gonosz vigyor keletkezett az arcukon.

- De gyönyörű! - Kinga a csuklómon csillogó karkötőre mutatott, miközben kint ültünk az udvaron a padon. A csuklómra simítottam az ujjaimat, és megpiszkáltam a rajta logó picike hangjegyet.

- A nagymamámtól kaptam. Soha sem veszem le! - fürkésztem a poros Convers tornacipőmet.

- Fontos? - kérdezte hallkabban a kelleténél.

- Nekem igen. Mama tavaly...- hunytam le a szemem, és némán megráztam a fejem.

- Ne haragudj! Nem tudtam!

- Semmi baj! - mosolyogtam rá. Az első Biológia óra elment. A rá következő dupa irodalom óra az elöző órai anyagból már nehezebb volt. A tanár szúrópróba szerűen választott ki öt embert akik írásban felelnek. Engem is kiválasztott. Minden kérdésre tudtam a választ, az óra végén kijavította. Ötös lett.

- Apám! Ha megbukok, akkor muterék nem engednek el a Sziget fesztiválra! - Alex a padunk mögötti korlát tetején ücsörgött, és a fekete FullCapjét igazította, ami kiemelte a ragyogó kék tekintetét.

- Akkor szedd össze magad, mert lebeszéltem az ismerősökkel, hogy biztosítanak nekünk szállást is! - bólogatott Tomi. Arra kaptuk fel a fejünket, hogy Vivien és Flóra sietett ki a kétszárnyú ajtón, és azonnal megálltak mellettünk.

- Ezt figyeljétek! Asher balhézni fog! - amint ezt kimondták, nyílt az ajtó, és a fekete hajú fiú sétált ki rajta. A szívem hevesebben vert, ahogy a tekintete megállapodott egy srácon, aki a pinpongasztalnál támaszkodva jójedvűen beszélt valakivel telefonon. Még a kezemet is piszkáltam a feszültségtől. Asher teljes testtel megindúlt felé, az udvaron mindenki néma csendben figyelte a jelenetet.

- Haver! Állj le! - a szőke hajú fiú próbálta megállítani, de Asher hajthatatlan volt. A fiú ökölbe szorította a kezét, és hatalmasat bevert fiúnak, aki arccal az asztalra zuhant. Az orrából folyt a vér, miközben Asher a mellkasánál leszorította, de ekkor már nem mertem oda nézni. Az eltorzúlt ütéseket hallgatva szorosan lehunytam a szemem. Ez még nekem is fájt.

- Mégis, hogy képzelted?! - emelte fel a hangját, de ekkor nyílt az ajtó, és az egyik tanár sétált ki rajta. Amint meglátta a vérző orrú fiút, a pólóját, ahogy ellepte a vörös vér, Asherhez futott, és kiabálva beinvitálta az igazgatói irodába.

- Úristen! Láttátok, hogy megverte? - suttogta Kinga. Ő is nyelt egyett. Szomorúan néztem, ahogy a fiú orrából szinte ömlött a vér, úgy futott hozzá két tanár, és egy rongyot szorítottak hozzá. Némán megráztam a fejem, és megsimítottam a karomat. Még a hideg is kirázott ettől az Ashertől. A diákok hallkan suttogtak, mindenki a történteket beszélte át.

- Hát, nem kímélte őt! - állt fel Tamás, miközben megszólalt a jelzőcsengő.

- Ezért jobb ha elkerülöd Ashert! Nem lehet rajta kiigazodni! - karolta át a nyakamat Alex.

- Azt látom - motyogtam úgy, hogy ő ne hallja. Egész Matematika órán feszült voltam. Ezt onnan tudtam, hogy a függvények rajzolása közben nem tudtam egyenes vonalat húzni. Még a tollat is úgy markoltam, mintha ölni akarnék. Talán ez a nyilvános verekedés, és a vér, egy kicsit kikészített. Feltettem a kezem, mire a tanárúr rám pillantott.

- Kimehetek a mosdóba? - tettem fel a kulacsomat, mire bólintott. Remegő kezekkel csuktam be a terem ajtaját, és a szekrények mellett a lépcső felé sétáltam. Miközben az arcomat megmostam, a csapot elzártam, és a tükörbe pillantottam. A régi iskolámban ilyet nem mertek megtenni a diákok. Miközben a tükörbe pillantottam, rájöttem arra, hogy ezt a fiút jobb elkerülni. Sóhajtva sétáltam le a lépcsőn, de amikor hangokat hallottam, megálltam a fal mellett, az utolsó lépcsőfok elött.

- Jól vagy? - a szőke hajú fiú, és Asher állt a fal mellett és hallkan beszélgettek. Az igazgatói iroda ajtaja résnyire nyitva volt, így Asher arcát kifejezetten láttam a fényben. Szomorú volt.

- Nem vagyok jól. Megbíztam benne! - válaszolta egy kis hatásszünet után. - Én hibáztam! - a két kezét a tarkójára tette, így fordúlt felém. Amint találkozott a tekintetünk, mintha megint minden megszünt volna körülöttünk. Remegő térdekkel indúltam meg. A szemébe néztem, és nem a lábam elé. Véletlenűl belerúgtam az elöttem heverő fémkukába, ami kínosan hangosan csúszott a földön. Mindketten rám pillantottak, mire elpirúltan sütöttem le a szemem.

- Fura egy lány - suttogta a szőke hajú fiú. Fura? Én? Dehogyis!

- De elképesztően gyönyörű! - válaszolta Asher. Azt hitte, hogy nem hallottam azt amit mondott. Pedig minden szavát tisztán értettem. Zavartan sétáltam be a terembe, és leültem Kinga mellé, aki a homlokát ráncolva nézett rám.

- Piros az arcod - mondta ki, mire oldalra pillantottam.

Benet Asher azt mondta rám, hogy elképesztően gyönyörű.

Az utolsó óra testnevelés volt. Kingáékkal és az évfolyamtársakkal öltöztünk a lány öltözőben. Én viszonlyag csendes voltam, Flóráék pedig csak Asherről beszéltek.

- Remélem, hogy nem rúgják ki! - ácsorogtak a tükör elött, a hajukat szorosan felfogták.

- Ő, mindig is ilyen volt? - csúszott ki a számon. Meglepetten fordúltak felém.

- Asher nagyon okos, és intelligens fiú! De van egy rosszfiús oldala, amivel szeret büszkélkedni. Eddig csak a gimnázium elött verekedett, ilyenre még nem volt példa! - húzták el a szájukat.

- Utat, hölgyeim! - az a szőke hajú lány sétált a tükörhöz, akivel reggel Asher csókolózott. Egy apró táskát tett a mosdókagylóra, és rózsaszín szájfényt kent az ajkára.

- Tesiórára minek smink? - suttogta Kinga.

- Úgy hallottam, hogy a pasimról beszéltek! - a kezében tartotta a szájfényt, úgy fordúlt felénk. Ez a lány úgy nézett ki mint egy Barbie baba. Még a tekintetét is hosszú műszempillák, a körme helyett, rózsaszín műköröm díszelgett. Egy extra szoros póló volt rajta, egy nagyon rövid rövidnadrággal. A kijelentésére Flóráék automatikusan lesütötték a szemüket, csak én néztem rá pislogás nélkűl. - Mégis mit nézel? - nézett végig rajtam. Megráztam a fejem, és feltettem a kezem. A szemét forgatva sétált ki az öltözőből, a vörös hajú barátnője hűen követte őt.

- Izgi egy tesióra lesz! - mosolygott Kinga. - Szerintem vegyél fel egy pulcsit. Hüvös van kint!

- Tudom! - húztam össze a kapucnis pulcsim cipzárját.

- Tehát ő volt Asher ex, és a mostani barátnője. De igazából csak kavarnak! - avatott bele a részletekbe Vivien, miközben a pálya felé sétáltunk. - És őt biztos, hogy utálni fogod! Őt mindenki utálja!

Érdekes egy óra vár rám.
Vajon Asher is jelen lesz?