1. rész

,, Nem az számít, hogy mit mondanak, hanem az számít, hogy ki mondta."

Emili vagyok. Mint tudjátok. Most leszek 11.-es. Szemüvegem barna szemeket emel ki. Barna hátközépig érő hajam ápolt. Viszont a fogyás nem az én asztalom. Mindent bevetettem már, hogy fogyjak, de a családom és az iskolatársaim gecizése nem éppen a legjobb segítség erre. Kevesebbet eszek, többet mozgok, de ez sem segít. Mindegy is. Szeptember első napja van ami mit jelent? Hát igen azt jelenti, hogy iskola lesz. Hurrá. Reggel felkeltem az ágyból. Felvettem egy fekete pólót, egy fekete nadrággal, egy fekete pulcsival és egy fekete sminket is csináltam. Na igen boldogság felső foka. Bár nem érdekel. Lementem ,,reggelizni" ami annyiból állt, hogy vettem egy almát a tálból és megettem. A családom még ezt is sajnálja tőlem szóval nem ettem többet. Elindulás előtt felkaptam a fekete bakancsom, majd elindultam a pokolba.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top