Beléptem apámmal a házba, majd meglepődve konstaláltam, hogy anya sehol sincsen.

-Anyád csak holnap reggelre jön meg a munkából. Addig se TV, se számítógép, se telefon, és a szobádat nem hagyhatod el, megértetted?!-vázolta fel apum a helyzetet.

-Jó, értettem. Azért levegőt még vehetek?-próbáltam humorizálni.

-Nagyon vicces. Menj lefürdeni aztán lefekvés, hajnali 2 óra.

-Értettem.

Elmentem lezuhanyozni. Miközben magamra engedtem a frissítő vízsugarat, az élet nagy dolgain agyaltam. Hogy vajon miért ilyen igazságtalan az élet velem stb.. Majd felöltöztem egy rövid pizsamába, Washingtonban még ősszel is nagy a forróság. Aztán bementem a szobába, elterültem az ágyamon és elővettem a Nagy farkas könyvet. Imádok a farkasokról olvasni lenyűgöző teremtmények. Sokszor álmomban egy gyönyörű bundájú farkas vagyok, de nem akármilyen! Az alfák alfája! Én úgy hívom ilyenkor magamat. Szép álmodozás ez nem? Amikor a szüleimnek meséltem a farkasokról, és hogy velük álmodom, csak azzal rendezték le az egészet, hogy túl élénk a fantáziám és ne foglalkozzak ilyen jelentéktelen dögökkel... Na bezzeg ha farkas lennék már a hűlt helyemet találnák meg apámék.

----------------------------------------------------------

Arra lettem figyelmes, hogy csörög az ébresztőm. Reggel fél kilenc ideje suliba menni, csak azaz egy apró bökkenő van, hogy kicsaptak. Nagy nehezen kivánszorogtam a fürdőszobába, majd miután felöltöztem mentem le a konyhába harapni valamit, mert már kopogott a szemem az éhségtől. Még jó, hogy anyámék vegetáriánusként nevelnek, hogy nehogy kövérebb legyek 17 évesen mint 50 kiló. A salátámmal együtt leültem a konyhába, amikor is anyum lépett be.

-Hallottam a tegnapi kihágásodról Luna! Mégis mire véljem ezt?-kezdte a kérdezősködést. Anyum az a fajta ember, akit könnyen megtudok hatni, és sokszor az én pártomra áll egy-egy veszekedés terén és örülök mikor önszántából szakít időt, hogy velem legyen. Bár most nem örültem neki, hogy itt van és éreztem előre, hogy ebből nagy balhé lesz.

-Anya én megtudom magyarázni! Az a hülye igazgató beszólt a tanulmányi átlagomra és szégyen tárgyává tett a többi osztálytársam előtt!-kezdtem bele a mondandómba mérgesen.

-Ez nem magyarázat arra, hogy a te úgynevezett barátaiddal-minősítette Jacket, és Skylart- össze festékszórózod mindenféle trágár szavakkal az iskola falát! A tanulmányi átlagod is pocsék! Nem csoda, hogy az igazgatónő így bánik veled.-szállt vitába anya.

-Jólvan na..-mormoltam az orrom alatt.

-És arra a döntésre jutottunk apáddal Luna, hogy kollégiumba mész Canadába. Úgyérzem mindenkinek ez lesz a legjobb. Valamint eltiltunk Jacktől és Skylartől, rossz hatással vannak rád.-mondta ki a végszót ami pecsétet tett arra, hogy most Washingtonból Canadába küldenek el a szüleim, és elszakítanak a legjobb barátaimtól. Mennyire akarnak ezek messzire tudni maguktól?

-Velem egyikőtök sem törődik, csak azt nézitek, hogy nektek mi a jó! Velem senki nem foglalkozik egy piszkos kérdésnél többet! Ahh utállak titeket, mind a kettőtöket!!!-ordítottam majd kirohantam és becsaptam magam mögött az ajtót. A dühtől vezérelve elkezdtem rohanni ahogy csak tudtam Washington utcáin....