Angel Dust sose jött ki jól a gyerekekkel, legalábbis mikor még életben volt hisz, a pokolban nem sok kölyköt látni. Ennek ellenére a kis lurkókkal egészen jól kijött. Mindenesetre a trágár beszédet hanyagolnia kellett ha nem akarja magára haragítania Alastort aki továbbra sem emlékszik rá. Egyenlőre nem említi meg hiszen úgy sem hinne neki, legfeljebb csak sokáig megkínozná amiből többet nem is akar megtapasztalni. (Úgy két napja véletlenül a gyerekek előtt elkáromkodta magát ami miatt vagy két órán keresztül kínozta amit azért más helyzetben élvezett is volna.) 

   A mai nap egy szeles keddi nap ami azt jelenti, hogy érzéseinket papírra veti közösen a gyerekekkel. Alastor mindig is úgy gondolta, hogy fontos az érzések kifejezése. Azt akarta, hogy mikor a gyerekek felnőnek tudják hol akarnak majd elhelyezkedni, s mit akarnak kezdeni az életükkel amikor elhagyják az árvaház intézményét. Ezért hát keddi (és a hétfői) napok a művészeteknek ad teret amibe a  rajzolás, festés és írásnak ad teret. A szerdai napok a dalok napja amikor érzéseiket zenén keresztül fejezik ki. A csütörtökön kertészkednek, míg a pénteki napokon pedig elsősegély gyakorlatokat vesznek.

   Alastor mindig is imádta a művészetet, legfőképp a zenészeket csodálta. Kedvencei közé a jazz tartozott bele. Szerette egy régi rádión keresztül hallgatni a muzsikát, lefekvés előtt legfőképp, s erre Angel is hamar rá jött. A pokolban leginkább énekelt, mintsem hallgatta a dalokat, de jó volt látni ahogy Alastor szemei fokozatosan csukódtak le a zene hatása alatt. Sokkal emberibbnek, kicsit talán még kiszolgáltatottabbnak tűnt, mint mikor még a pokol lakója volt. Hiszen a pokolban nem is Alastor volt, ha nem a Rádió démon, s nevéhez hűen úgy is viselkedett (már amikor nem vele volt). Angel Dusttal máshogy viselkedett. Kedvesebb, törődőbb volt, s nem félt megmutatni neki gyengébb oldalát. Olyankor pedig folyton hozzá bújt. Mindig bolyhos mellkasához bújt mit néha előszeretettel csavarta ujjai köré olyankor pedig még nagyobbnak tűnt bolyha.

-An, baj van?-kérdezi az egyik kislány, aggódó szemekkel. A démon elmosolyodik, majd összeborzolja a lány haját.

-Persze. Mutasd, hogy haladsz a rajzoddal.-a kislány, (név szerint Bella) izgatottan nyújtja felé rajzát. 10 éveshez képes nagyon jó kézügyessége van, a rajzai pedig mindig mások voltak, mint a többieké, de pont ettől volt különleges, egyedi és szép (még ha azért meg is látszik rajta, hogy mennyi idős). A rajzai általában a fény és sötét ellentétét veszik alapul. Például a mostani rajza az árvaházat ábrázolja. A bal oldala, ahol ők laknak fényes, míg ahol a dolgozók ott sötét és rideg. 

-Na, szerinted milyen lett?-kérdezi félénken.

-Mint mindig most is nagyon szépet alkottál Bella.-feleli kedvesen. Még ha makacs énje nem is engedi be vallani, de jól kijött ezzel a kislánnyal. Sokat beszélgetnek és a kis Bella nagyon jól érzi magát a pók közelében. Talán mert különbözik a többi embertől, mint ő.

-Köszönöm. Na, és te, hogy haladsz a festményeddel?-kérdezi vigyorogva, s már alig várja, hogy pók barátja megmutassa neki.

-Nos, így...-felső kezeivel felé fordítja a vásznat ami 4 "embert" ábrázol. Középen maga Angel Dust van, sokkal inkább démoni formában, bal oldalán Alastor, szintén olyan formában, mint ő. A jobbján Charlie, s végül a legszélén Vaggie, a háttérben pedig a Hazbin hotel látható. Bella csodálkozva nézi a festményt, s érdeklődni kezd az emberekről akiket lát.

-Ez itt te vagy és Al?-Anthony meglepődik hisz nem gondolta volna, hogy felismeri majd.

-Igen.-válaszol végül őszintén. Egy kis része nem engedte, hogy hazudjon a lánynak pedig azt tette volna legszívesebben.

-És a két lány?

-A szőke hajú lány Charlie, mellette pedig Vaggie.-mondja mosolyogva. Gondolatban újra és újra lejátszódik a jelenet ahogy arról beszélik le, hogy Alastor után menjen. Nos, igen. Látszik, hogy nem sikerült nekik le beszélniük róla...

-A barátaid?

-Hmh... Csak azt nem tudom, hogy ők annak tartanak-e.-mondja elmerengve. Sok rossz dolgot tett, de egy valamit nem akart. Megbántani őket. De szereti Alastort ezért utána kellett menjen, vállalva minden kockázatot.

-Miért mondod ezt? A barátok mindig megbocsájtanak.-mondja mosolyogva, s kezét a pók démon vállára teszi.-Bármi is történjék a barátok mindig melletted állnak. De ha még sincs úgy rám számíthatsz.-mondja határozottan. Angel mosolyogva néz félre. Nme tudja mit kéne mondania. Csak ül csendben azon gondolkodva, vajon mi lehet Charlieval és Vaggievel.

   Alastor sokat szokott a kertben sétálgatni. Most is ezt tette még ha az idő ellene is van. Szerette nézni a rózsákat és ha úgy adódik akkor meg is öntözi. Egyetlen dolog ami idilli sétálását megzavarja az az éppen vele szemben haladó Katie zavarja meg.

-Már kerestelek, Alastor.

-Miben segíthetek kedvesem?-kérdezi sóhajtva egyet. Tudja, hogy ha Katie beszélni akar vele akkor bizonyára megint ki osztja olyan miatt ami neki nem tetszik.

-Kicsoda Anthony?

-Ember.

-4 karja van.-húzza össze szemeit mérgesen. Alastor vigyorogva lép közelebb munka társához majd mondja el neki az igazat.

-Démon. Valahogyan feljött a pokolból. Arra gondoltam, hogy ha nem akarjuk, hogy embereket öljön akkor inkább magamhoz láncolom.

-Mindig is tudtam, hogy bolond vagy, de ennyire?-Alastor motyogva valamit orra alatt húzza fel bal karján ingét.

-Ne aggódj, nem hiszek egy démon szavában sem. Az előbbit szó szerint értettem.-Katie szemei kikerekednek. Egyszer látott ilyet életében (most már másodjára), hogy egy ember magához kössön egy démont.

-Te tényleg beteg vagy.

-Tudom, sokan mondták már. Most már sétálhatok tovább vagy lenne még valami?-kérdi Al, miközben már sétálna tovább zsebre dugott kezekkel ám a másik hangja megállítja.

-Amit azt illeti... Beszéltem az igazgatóval. Úgy tűnik eléggé be van rád rágva.Bizonyára nem tetszik neki amit a gyerekekkel művelsz. Úgy gondolja felesleges amit teszel. Nem csoda, hiszen még is csak árva kölykök akiknek nincsenek szülei. Nem véletlenül vannak eldobva ezt be kéne már látnod Alastor. Az igazgató akarja, hogy mondj fel, vagy ki fog rúgni.

Szép napot mindenkinek! Remélem tetszett nektek a 2.rész, ha igen akkor vote és komi :)

Huh... A részhez nincs hozzá fűzni valóm, elég gyenge egy rész lett, de nagy nehezen összehoztam. Szóval azt hiszem találkozunk a következő résznél :D

(Ha esetleg van időtök akkor nézzetek bele az új HH-es novellás könyvembe. RadioDust-osis szóval... ja xd Nézzetek bele, persze arra készüljetek fel, hogy kicsit 18+-os)