Néha-néha felém pillantott, ugyan észrevette, hogy én is nézem őt, de nem tulajdonított neki nagy jelentőséget. Idő közbe a többiek is megérkeztek, akiknek szintén be kellett mutatkoznom. Miközben a bemutatkozással voltam elfoglalva, szemelöl tévesztettem Bakugout.
-Ez meg hova lett? -néztem körbe a társalgóba.
-Szia! Még nem ismerjük egymást. -lépett oda hozzám egy félig piros félig fehér hajú fiú. -A nevem Todoroki Shouto.
-Hello! Én Ina Hinami vagyok. -mutatkoztam be. Ennél többet nem beszéltünk, mégis egy fajta kellemes benyomást tett a beszéde.
-Ina-chan! -szólt Ochako. -Nincs kedved eljönni velünk a plázába? -kérdezte kedvesen.
-De nagyon szívesen! -bólintottam rá egyből. Nagyon boldog voltam, hogy ilyen közvetlenek velem már az első napomon.
-Remek-remek! -mondta Midoriya. -Ki jön velünk? -fordult a többiek felé. Végül Iida, Kaminari, Ochako, Mina, Midoriya és én jelentkeztünk. Ochakoval karöltve felmentünk a szobáinkba a táskáinkért, és még egy két lányos motyóért.
-Annyira örülök, hogy egy ilyen aranyos lány jött hozzánk. -mondta Ochako miközben a liftből kiszállva a szobáink felé sétáltunk.
-É-én is örülök, hogy ilyen jó osztályba kerültem. -mondtam egyre vörösödő arccal.
-Olyan könnyű zavarba hozni. -nevetett fel Ochako, amitől csak méginkább zavarba jöttem. -Siess hozd a táskádat. A szobák előtt találkozunk. -mondta, majd a szobájába ment. Én is így tettem, és felkaptam egy fekete hátizsákot, beleraktam a pénztárcámat, és már mentem is vissza a szoba elé. Egy fél perc várakozás után Ochako is kijött, majd együtt indultunk a kolesz elé.
-Mi tartott ennyi ideig? -kérdezte Mina-chan türelmetlenül.
-Bocsánat. -hajolt meg Ochako, majd a fiúkat megvártuk és indultunk is a buszmegállóba. Hamar odaértünk a plázához, ami hatalmas volt.
-Na hol kezdjünk? -kérdezte izgatottan Kaminari.
-Mit szólnátok egy mekihez? -fordult felénk Mina. Mindenki rábólintott. A mekibe érve mindenki kikérte a menüjét. A többiekre várva helyet kerestünk Mina-channal
-Na és Hinami-chan, neked van barátod? -először meglepett, hogy egyből a keresztnevemen szólított, aztán tudatosult bennem a mondtad második fele is.
-Micsoda?! -kérdeztem vissza, miközben az arcom ismét a vörös színt kezdte el felvenni.
-Tehát nincs. -nevetett a lány, majd helyet foglalt egy olyan asztalnál, ahol az egész társaság elfért. -De ugye van valaki aki tetszik? -faggatott tovább. A válaszon gondolkozva szerencsémre megérkezett a felmentősereg, Midoriyáék személyében. Ahogy leültek gyorsan feledésbe merült az előző kérdés, így nem kellett rá válaszolnom. Kajálás közbe sokat beszélgettünk a vizsgákról, az edzésekről, és egyéb iskolai dolgokról. Nem igazán tudtam hozzá szólni a témához, ugyanis ez még teljesen idegen volt nekem.
-Egyébként, te milyen tanuló voltál az előző iskoládba? -fordult felém Iida.
-Hát én...izé...-hebegtem. -Egész jó. -nem akartam felvágni, de mindenből kitűnő voltam, azért is vettek fel ilyen könnyen a U.A.-ba.
-Akkor neked nem kell majd korrepetálásra járnod, mint nekünk. -nézett szomorúan a rózsaszín bőrű lány Kaminarira.
-Nagyon remélem. -mondtam egy kínos mosoly keretében. Miután befejeztük a kajálást ismét ötlet nélkül álltunk a bevásárló központ közepén, hogy akkor most hogyan tovább.
-Nem ülünk be a moziba? -dobta fel az ötletet Kaminari.
-Mit néznénk? -kérdezte Ochako.
-Van az a jó horror film, most jött ki. Tudjátok amikor a kislány...-a horror film hallatán egy kicsit lesokkoltam, és nem is figyeltem Kaminari szavaira. Csak azon gondolkoztam, hogy hogy titkolhatnám el, hogy én rettegek az ilyenektől.
-Hahó, Hinami-chan velünk vagy? -csettintett az orrom előtt Mina.
-Bocsánat, csak elbambultam. -ráztam meg a fejem.
-Neked is jó lesz a mozi? -kérdezett rá Kaminari.
-Persze. -bólintottam, majd pár perc múlva már a jegyekkel a kezünkbe vártuk a filmet.
-Nem is tudtam, hogy ilyen korán is vetítenek horror filmet. -jegyezte meg Ochako, miközben a pattogatott kukoricáját szorongatta.
-Annyira nincs korán. -nézett az órájára Midoriya.
-Már 3 óra. -vágta rá Iida.
-Van valami takarodó szerűség a koleszba? -szólaltam meg hosszú idő után először.
-Hát 7-re vissza kell érnünk, de az esti takarodó csak 10kor lesz. -magyarázta Iida, mire én csak bólintottam. Nem sokkal később nyíltak is a moziterem ajtajai, és sietősen el is foglaltuk a helyeinket. Én Kaminari és Mina között ültem. Egy kicsit kellemetlenül éreztem magam, mert mindkettőjük keze elfoglalta az egész karfát, így kénytelen voltam ölbe tett kézzel végig nézni a filmet.

——————Film után—————
-Hát ez nem volt valami ijesztő. -nyújtózott Mina.
-Tényleg nem. -helyeselt Kaminari. Igazából teljesen jogos volt, még én sem féltem, pedig én tényleg félek az ilyenektől. Haza felé menet, még utoljára bementünk az egyik gyorsétterembe egy kis otthonra való nasiért, majd a buszhoz indultunk. Hamar megérkeztünk a koleszhoz. Ahol mindenki ment a maga dolgára, ugyanis nem sokára vacsora volt. Ochako még átugrott Iidához, így egyedül mentem fel az emeletre. A telefonomat nyomkodtam, így nem láthattam semmit, amikor kiléptem a liftből. A kockaságomnak halá egy nálam magasabb fiú mellkasának csapódtam, amitől hanyatt esetem.
-Áucs! -mondtam, miközben a földön csücsülve a fejemet vakargattam.
-Jobban is figyelhetnél! -mordult rám a szöszi a vállát fogva. -Majdnem kiöntöttem miattad a teámat.

-Sajnálom! -néztem rá zavarodottan.
-Most már tök mindegy! -vágta rá, majd engem átlépve beszállt a liftbe. Nagy nehezen feltápászkodtam, de mire a fiú után kaptam a fejem, addigra már csukódott a lift, de a szemünk még egy pillanatra találkozott.