A csapatverseny

Az egész napom csak a versenyről szólt. Kiderült ugyan is, hogy rögtön tanítás után indulunk a rivális giminkbe, ahol a vetélkedőt tartják. Ez egyébként egy ilyen kerületi irodalmi verseny. Amit megtudtam: Shakespeare- ről lesz szó, ami azért megnyugtató, mert az általános iskolám az ő nevét viseli, mivel a William Shakespeare Irodalmi Iskolába jártam gimi előtt. Ebből fakadóan az összes drámáját olvastuk a volt sulimban és az életrajza sem áll nagyon távol tőlünk.
Mivel az egész osztály tudja, hova jártam, mindenki velem akart egy csoportban lenni. Négy fős csapatokban indulhattunk és heten ugrottak rám. Hát... Bonyolult, mi? Mondjuk nem tartott sokáig. Letti ugye egyértelmű, mellé Kathee, akiről mindenki tudja, hogy csak az ötös miatt akar menni, de pont tesz a versenyre és Erikát, aki stréber és mindig mindent tud, emiatt szinte kívülről fújja Shakespeare életrajzát. Persze az akaratos Amy rögtön megsértődött, amire számítottam, de vele annyira nem vagyok jóban a fan klubból. Más fanlány pedig nem jelentkezett. A kérdés el lett döntve.
Órák után a magyar tanárral indultunk el. Szegénynek csak minket sikerült egy nap alatt összeszednie, így csak ez az egy csapat indult útnak az utcsó óra után. Szerencsére pont a házunk mellett haladtunk el, miközben a Travel Gimibe igyekeztünk, ezért lendületesen bevágtam a táskámat a kerítés túloldalán lévő kis kertbe. Bólintottam a lányoknak, akik megismételték a mozdulatot. Táska cipelés is lerendezve.
Mivel 7 óránk volt, ezért fél négyre már oda is értünk. Rengeteg ember állt az iskola előtt. A suli nevét jelző tábla előtt egy jól láthatóan festett, ében fekete hajú lány ácsorgott. Bordó ujjatlant és fekete farmert viselt sportcipővel. Az arca erősen ki volt sminkelve. Lila Gregory. Egyből felismertem, ahogy a baráti körét is. A csicskája: Betti Keller, a tanácsosa: Emma Jackson és az esze: Kate Manhattan.
Amikor Lila észrevett bennünket rögtön ravaszul elvigyorodott és picit közelebb lépett hozzánk. Mivel láttam, hogy a tanár éppen beszélt valami Travel Gimis tanárúrral, ezért bátran elé álltam... Na ezt se mertem volna egy évvel ezelőtt megtenni!
- Nocsak, kiket látnak szemeim! A ,,cicamica fan klubb"! Csak nem eltévedtetek- tette gúnyosan csípőre a kezét.
- Képzeld nem- válaszoltam az ő hangját imitálva.- Jöttünk, hogy porig alázzunk titeket a versenyen!
- Nocsak, hogy kinyílt a csipád! Hogy is hívnak... Jajj, bocsi, olyan jelentéktelen vagy, hogy elfelejtettem a nevedet.
- Fatime Charm. De ne aggódj, majd most megjegyzed! Mert megnyerjük a versenyt!
- Pff- röhögött fel. Mondjuk a röhögése inkább hasonlított a kismalac visításához, de mindegy.- Te komolyan azt hiszed, hogy a verseny a lényeg? Itt az a fontos, hogy a mi sulink sokezerszer jobb a Rózsavölgyi Nyomoronc képzőnél.
- Nem nyomoronc képző- vágta hozzá Katherin.
- Ó, a kis puffogós! Neked megjegyeztem a neved, Kathee, ugye? Hát persze, mert te voltál, aki legutóbb akkorát bukott a versenyen!- idézte fel a legutóbbi verseny kellemetlen emlékét, amikor is Kathee-t fellökte, az imént említett pedig végig szántotta a folyosót. Ez azt jelenti, hogy ahogy eldőlt, vele dőlt az összes mögötte álló, ezzel megalkotva a véletlen összerakott emberi dominók Guiness- rekordját. Szegény Kathee lesütötte a szemét.
- Bunkó- kiáltottam Lilára.
- Ugyan, csak kegyetlenül őszinte- kacsintott rám aljasan.
- Én a helyedben abbahagynám- szólt mögüle egy mélyebb női hang. Emma Jackson a feliratnak támaszkodva, lehúnyt szemmel mosolygott.
- Kértem, hogy kioktass?- fordult felé Lila.
- Nem. De jön egy tanár- motyogta, majd húzott egyet a feje búbján lengő kicsi copfon. Erre Lila kihúzta magát.
- Esélyetek sincs- emelte feljebb az orrát beképzelten, majd elment a kis bandájával együtt.
- Ez fura volt- ráncolta a szemöldökét Kathee.
- Igen. Kicsit olyan volt, mintha Emma minket védett volna- bólintott Letti.
- Nem, nem az! Hanem az, hogy mennyire hallgatott rá Lila.
- Én meg azon csodálkozom, hogy meg sem említette Anne Morgant! Hiszen a riválisa- bólogatott Erika.
- Olyan fura dolgokon akadtok meg!- tártam szét a kezemet.- Csak nekem tűnt fel, hogy közel 's távol nincs tanár?- emlékeztettem a többieket, hogy Emma azt mondta Lila Gregorynak, hogy jön egy tanár, de csak a mi magyar tanárunk, meg a beszéd partnere álltak jó pár méterrel odébb, más tanár azonban nem volt a környéken.
- Zsír! Tehát Emma Jackson velünk van- bólintott mosolyogva Kathee.
- Vagy csak nem szereti a veszekedést...- vont vállat Letti.
- Egy biztos, hogy Lilánál gonoszabb embert még nem láttam- fonta össze maga előtt a karját Katherin. Megértem.
Ekkor hírtelen beugrott valami. Gonosz. Bunkó... Udvariatlan? Lila lenne a levegő- sárkánylány? Na az biztos nem! Az aranysárkány azt mondta, azt veszek be, akit csak akarok. Hát én biztosan nem veszem be Lila Gregoryt a csapatomba, erre mérget lehet venni! Nem való hősnek! Csak magával foglalkozik! Nem, és kész!
Bementünk az épületbe. Nagy volt a nyüzsgés. A hosszú folyosók és a hatalmas aula is tele volt emberekkel. De komolyan! Egy megjegyzést nem lehetett benn elejteni, olyan zsúfolt volt. Pedig ez a suli a kerület legnagyobb oktatási intézménye. Kb. kétszer akkora, mint a mi sulink. A segítő diákok átvezettek minket az iskolán, egészen addig a teremig, ahova minket raktak a verseny idejére. Leültünk ahhoz az asztalhoz, amin a mi csapatunk neve szerepelt. Mi voltunk a Kristály baglyok.
Ekkor Emma lépett be a terembe. A terem hátuljában lévő kis boxokhoz lépett és a nyakában lévő kulccsal kinyitotta. Ez kicsit sem volt meglepő, mert az ő osztálytermükben voltunk. Emiatt betekintést nyerhettem a szekrényébe. A szekrényke szinte üres volt: egy félig üres, vizzel töltött petpalack, három kisebb tankönyv, egy MP4 és egy kb. 5×10 centis kis üvegcse. Nem tudhattam, mi van benne, de nagyon furán nézett ki. Én olyasmiket hallottam Emmáról, hogy kémikus vagy vegyész, vagy mi akar lenni. Lehet, hogy amiatt van bent a kis lötty.
Mikor Emma kifele indult, elkaptam a pulcsija ujját, mire kicsit fura tekintettel, enyhén ijesztően nézett rám.
- Öhm... Köszi a segítséget.
Eleinte értetlenül nézett rám, látszott, hogy nem tudta, miről beszélek. Amikor leesett neki, csak vállat vont.
- Nem miattad tettem. Csak tudtam, hogy veszítene és gondoltam segítek neki.
- Mondtam- húzta a száját Kathee.
- És nem is hazudtam, hiszen tényleg volt ott nem is egy, hanem mindjárt két tanár- vigyorgott kedvesen.
- Egy kérdés...- hívta fel magára a figyelmet Letti- Te most velünk vagy, vagy ellenünk?
- Talán ez, talán az... De lehet, hogy ez is, az is... De az is lehet, hogy egyik sem és full pártatlan vagyok...
- Vagy szimplán te sem tudtad még eldönteni- bólintottam.
- Én mindig mindent el tudok dönteni- húzta ki magát, majd kicsit sértetten elment.
- Na jó... Ez fura volt...- vontam meg a vállam. Lehet, hogy akaratlanul megbántottam. Szegény... Persze lehet, hogy csak viccelt. Áh, mindegy!
Mivel a verseny kezdetéig volt pár perc, kimentem venni egy üdítőt. Amikor beálltam az ital automatánál a sorba, észrevettem, hogy egy lány sír az egyik kis beépített padon ülve. Már épp azon gondolkoztam, hogy oda menjek-e hozzá, mikor megjelent Lila. Amikor a lány felemelte a fejét, láttam, hogy Kate Manhattan az, Lila bandájának esze. Nagy meglepetésemre Lila nem azért ment oda, hogy leszidja. Felsegítette és megölelte, ami nagyon rendes volt tőle. Eddig a pillanatig ugyan biztos voltam benne, hogy Anne és Lila közül az utóbbi a rosszabb, de már nem hiszem.
Nem sokára kezdetét vette a verseny. A hangszóróban megszólalt a jelző hang, és mindenki megnézhette a feladatlapot. Persze amint megláttam az első feladatban a Vihart rögtön körmölni kezdtem. Egy dologtól tartottam: ne legyen benne kérdés a Rómeó és Júliáról, mert azt csak darabban láttam, de nem olvastam. Nem tehetek róla, hogy nem szeretem a depi endet... A többi nem olyan meseszerű, mint ez, azoknál nem zavar, de... Ehhez nem illik a szomorú vég és kész!
Szóval ahogy elkezdtem megoldani a feladatlapunkat,(Erikával és Lettivel a nyakamban, mert az előbbi segíteni akart, míg az utóbbi csak kíváncsi volt,) egyszer csak azt vettem észre, hogy egy pillanatra leoltódik a villany. Ebből sok jó nem sülhet ki...

Remélem tetszett, amit eddig kiraktam, nem sokára rakok fel új részt! Sziasztok!❤

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top