Reggel boldogan ébredtem fel abban a tudatban, hogy ma szombat van és apának nem kell menni dolgozni. De tévedtem mikor a konyhába értem csak egy cetlit találtam az asztalon.

Amin ez állt:

Sajnálom kincsem közbe jött valami, hagytam ott pénzt ha valamit venni szeretnél és a sütőben van süti amit neked csináltam.

U.i.: Este jövők. Szeretettel apa.

- Na most mi legyen? - elő vettem a telefonom és felhívtam anya "testvéreit" mivel anyának meghaltak a szülei egy balesetben és az édesanyja barátnője örökbe fogadta. Felvette a nevelőcsalád vezeték nevét és így Emilia Pines volt a teljes neve addig a napig míg apához hozzá nem ment, mert akkor vissza irata a nevét Emilia Justinára és az én vezetéknevem is az lett. Vártam, hogy valaki felvegye, de nem vették fel ezért letettem.

- Mi nincsenek otthon vagy nincs náluk a telefon?- ezen agyaltam mikor csörgött a telefonom.

- Ismeretlen szám. Ki lehet az? -  De a telefonom csak csörgött ezért felvettem.

- Igen tessék?

- Dia te vagy az? - hallottam a vonal másik feléről egy fiú hangot.

- Igen én. Ki beszél? - kérdeztem meglepődve.

- Dipper vagyok anyukád testvére. - mondta a fiú. Kicsit meglepődtem, hogy emlékszik rám, apa szerint csak egyszer látott mikor még kicsi voltam.

- Halló itt vagy még? - kérdezte a fiú mikor 5 perc után nem hallotta a hangom.

- Öhm... persze persze csak kicsit elkalandoztam bocsi.

- Na és miért hívtál fel?

- Unatkozok mert apa megint dolgozik és gondoltam valakivel beszélgetek.

- És miért pont én?

- Gondoltam meg ismerem anya testvéreit, meg hát nekem is a rokonaim vagytok. Áh jut eszembe neked van egy ikertestvéred is, igaz?

- Igen, Mabel miért?

- Ha neked nem baj szeretnék vele is beszélni egy kicsit.

- Jó tartsd egy kicsit szólok neki. - mondta majd pár percig csend volt és egy kis idő után egy lány hangot hallottam.

- Sziaaaa - köszönt Mabel kicsit hangosan mire a telefonom elemeltem a fülemtől.

- Szia - köszöntem én is.

Majd csak annyit hallottam, hogy veszekednek nem akartam közbe szólni, de nem bírtam tovább és meg kérdeztem min vitatkoznak. Erre annyi választ kaptam Mabeltől, hogy Dipper kikapta a kezéből a telefont.

- És miért? - kérdeztem a vonal másik felén lévőktől.

- Azért, hogy ne ordibáljon a telefonba... és mert én is szeretnék még veled beszélgetni.

- És arra nem gondoltatok, hogy kihangosítjátok a telefont?

Még pár percig beszélgettem az ikrekkel majd befejeztem mert azt mondták még dolguk van az erdőben és mivel ott nincs térerő ezért lerakják.

Unottan huppantam le a kanapéra majd a telefonomra néztem és már délután fél kettőt mutatott. De mi másra is számított, nem vagyok olyan aki korán kell főleg hétvégén. Ma is fél 12 kor keltem fel.

Bekapcsoltam a Tv-t ami olyan 2-ig kötött le, majd kimentem a konyhába és elkezdtem majszolni a sütit amit apa csinált. Tettem párat egy tányéra vissza ültem a kanapéra az ölembe vettem a laptopot. Zenét kapcsoltam és közben  olvastam, de ez sem kötött le. Kikapcsoltam a zenét és inkább animét néztem ekkor volt 3 óra 15 perc. Nagyon bele merültem és mikor észbe kaptam már 9 óra volt. Felpattantam  a kanapéról persze úgy, hogy a laptop nehogy a földön landoljon.

- Oh anyám, hogy elszaladt az idő apa már biztos jön haza én meg az óta nem csináltam mást csak a kanapén ültem. - gyorsan felszaladtam a szobámba felvettem a pizsim, majd irány a fürdő fogat mosni utána a konyha elmosni a mosatlant.