A törpök ellenségesen méregették, de közben a szívük mélyén csodálták is.

-Ki vagy és honnan jöttél?-kérdezte végül Thorin.

-Lia vagyok, alakváltó.

-Ez nekem nem mond semmit.

-A ti világotokon, Középföldén kívül még hat világ létezik. Csak az alakváltók tudnak közöttük szabadon járkálni. Az én világom Ninive Királyság. Hajdan, mikor még semmi nem létezett, a fehér tűzből megszületett Ninive, a Fehér Főnix. Azonban a tűz egy szikrája kihullott az univerzum sötétjébe, s így született meg Tapuva, a Fekete Főnix. Népem mindig Ninive szövetséges volt, azonban sokak szíve elcsábult a gonoszság felé. Ők lettek Tapuva csatlósai, a Megjelöltek. Az alakváltók mindig háborúban járnak. Feladatuk, hogy Tapuva teremtményeit kordában tartsák. Ő minden gonosz ura. Mi egy különleges víz segítségével látjuk, hogy a Hét Világban kik azok, akik a sötétség szolgáinak keze által vesznek el. Ezeket igyekszünk mi megakadályozni, ez a mi küldetésünk. Védenceinket életünk árán is védjük. Minden alakváltónak van egy állandó állatalakja, amivé akármeddig képes átváltozni. Bármely állat vagy mitológiai lény alakját felveheti, de csak rövid ideig. Ezenkívül a Négy Elem mágiáját is ismerjük. Azonban minden varázserőnk elveszik, ha ellopják a medálunkat, mely erőnk forrása. Ennek segítségével a gonosz a rabszolgájává tehet minket. A legnagyobb bizalom jele, ha megérintheted egy alakváltó medálját.

A törpök feszülten figyelve hallgatták.

-Honnan tudjuk, igazat beszélsz-e?-kérdezte Dwalin.

-Láttátok a tüzem.

-Gandalf is képes tüzet varázsolni.

-Komolyan, a Hét Világ leggyanakvóbb lénye vagy.-morogta, és halvány fény vette körül, majd farkassá változott.

-Most már higgy nekem.-mondta.-Mert tovább nem bizonygatom az igazam, tekintve, hogy nekem sem az volt minden álmom és vágyam, hogy ilyen mogorva társasággal utazzak.

Dwalin még mindig gyanakodva méregette, de a többi törpnek már voltak kérdései.

-Ez az állandó alakod?-kérdezte Kili.

-Igen.

-Farkas szájjal milyen beszélni?

-Nehezebb.-nevetett fel kissé ugatás szerűen. Kilit máris kedvelte.-Veletek kell mennem. Nélkülem nem élitek túl.

Thorin ránézett, majd megkérdezte:

-Kit védelmezel?

Erre a többiek is elhallgattak. Hiszen akit védett Lia, arra halál várna... Lia sebesen gondolkozott. Ha igazat mond, büszkeségből talán visszautasítják. Ezt pedig nem engedheti. Végül kibökte:

-Bilbót.

-Részesedést nem kapsz a kincsből. Felelősséget sem vállalunk az épségedért vagy az életedért.

-Nem is kell.-nézett Thorinra hidegen.

-Asszonynak nincs helye a vadonban.-szólalt meg Glóin.

-Az első veszély láttán elszalad majd.-tette hozzá Dwalin.-Elvégre csak egy gyönge nő...

-Csak hátráltat minket.

-Nincs szükségünk rá!

-Több csatát láttam, mint itt bárki, Tölgypajzsos. Idősebb vagyok, mint amilyennek látszom. Még egyszer mondom: nélkülem elvesztetek.

Thorin gondolkodott néhány pillanatig, majd megszólalt.

-Rendben, velünk jöhetsz. Amíg bajt nem keversz.

Dwalin, Glóin és még páran mérgesen morogtak, de a többi törp már nem nézett rá úgy, mint aki fel akarja nyársalni a tekintetével. Igaz, barátságos pillantásokat sem kapott, csupán négyet. Bifur, Balin, Fili és Kili elég kedvesnek tűntek, na és persze Bilbó is, de egy hobbittól ez nem volt akkora teljesítmény. Ők le is ültek vele a tűz mellé, míg a többiek egy szerény reggelit készítve jobbára levegőnek nézték.

-No és a kardot hogy forgatod, leányom?-ült le mellé kiváncsian Balin. Fili a másik oldalára telepedett le, Kili pedig eléje, így mindhárom törp érdeklődve várta a választ.

-Nem rosszul, de inkább az íj az én fegyverem.

-Majd meg is mutathatnád, mit tudsz!-lelkesült fel Kili.

-Én szívesen kiállok veled egy párbajra.-mondta Fili.-Csak hogy lássuk, megállod-e a helyed az orkokkal szemben is.

-Reggeli után?

-Thorin akkor a troll barlangot akarja megkeresni, de utána szívesen.

-Rendben.-mosolygott rá Lia.

-Gyertek enni.-jött oda Bofur.-Bombur főzött...

Hamarosan mind a tűz körül ülve, halkan beszélgetve fogyasztották a reggelit. Lia magányosan ült, és gondolataiba merülve evett. Egyszer csak a neve ütötte meg a fülét.

-...és Liával kiállunk egymás ellen, csak hogy kipróbáljuk, hogy forgatja a fegyvert.

-Mikor lenne a párviadal?-kérdezte Glóin.

-Miután megnéztük a troll barlangot.

-Azt én is szívesen megnézném, mit tud a farkas.

-Nézzük meg most!

A törpök nagy része támogatta az ötletet, még Thorin is beleegyezett, mivel megjött Gandalf, és nyugodt körülmények között akart vele beszélni. A csapat várakozóan nézett Liára. Az teljes lelki nyugalommal megette utolsó falatjait, majd megszólalt:

-Rendben, jövök. De Glóin-fordult a törphöz.-a nevem Lia. Ajánlom, hogy jegyezd meg.

A két ellenfél hamarosan egymással szemben állt. Addigra népes közönségük lett. Lia kardja vékony, hajlított penge volt, amit a törpök megvetően néztek, de veszélyesen éles volt. Fili meglepetésszerűen támadott, Lia csak gyors reflexének köszönhette, hogy ki tudott térni a penge útjából. Azonban egy fehér hajtincse a földre hullott. Szeme veszedelmesen megvillant, majd támadott. Kezdő módjára sújtott le Filire, aki keresztebe tett kardjával könnyedén hárított. Egy pillanatig farkasszemet néztek. A törpök csak a fejüket csóválták, nem hitték, hogy ennyire kezdő lesz a lány. Azonban Lia egy perdüléssel Fili háta mögé került, és kardja lapjával a törpfiú hátára csapott. Fili iszonyatos erővel suhintotta meg kardját, azonban a vékony fém megállította. Lia pedig felemelte jobb lábát és sebesen hasba rúgta Filit, de olyan erősen, hogy kardját elejtve összegörnyedt. A törpök csodálkozva nézték a lányt.

Lia kardját a hüvelybe csúsztatta, majd felsegítette Filit a földről. Ekkorra ért oda Thorin és Gandalf.

-Hogyan tudtad így megrúgni?-kérdezte Dwalin tisztelettel. Többször látta Filit vívni, és soha nem küldték a földre egyetlen rúgással.

-Hatszáz év alatt sokat tanul az ember. Tudom, hol vannak olyan pontok, ahol egy ütéssel le lehet teríteni bárkit.-vont vállat Lia.

-Akkor te tünde vagy?-kérdezte ellenségesen Thorin.

-Részben. Az alakváltók ereiben törp, tünde és embervér is folyik.

-Alig várom, hogy mi is összemérjük erőnket.-lelkendezett Kili. Lia rákacsintott:

-Veled majd íjászatban. Viszont itt valami troll üregről is volt szó...

-Előbb bemutatkoznék, kedves Lia. Szürke Gandalf vagyok.-lépett elő Gandalf.

-Ne haragudj, Gandalf, elfelejtettem, hogy mi még nem találkoztunk személyesen. Gondolom, Thorin mindent elmondott rólam, úgyhogy érd be annyival, hogy nagyon örülök, hogy megismertelek. Remélem, nincs kifogásod az ellen, hogy veletek tartsak?

-Nem, nem, dehogy.

-Akkor most már tényleg menjünk megnézni a troll odút.-szólt közbe Thorin, megelégelve a csevegést.

Hamarosan meg is találták az bűzös helyet. Lia úgy döntött, nem is megy be. Fegyvere, ruhája van elég, pénzre pedig nem vágyott. A barlang előtt egy fatönkre ült le. Nem sokkal előtte Glóin nézegetett valamit.

-Mit nézel Glóin, ha nem sértelek meg kérdésemmel?-lépett közelebb a törphöz. Számított rá, hogy a törp elzavarja, de muszáj volt megkérdeznie, annyira elmerülten babrálta a holmit Glóin.

-A családom.-mutatta hirtelen ellágyult hanggal a függőt a törp. A medálban egy törpasszony és egy fiú portréja volt.

-Szép feleséged van, s fiad derék legény, becsületes arcú. Egy nap még nagy tetteket visz véghez, úgy vélem.

-A feleségmet én választottam, a fiamat én neveltem.-húzta ki magát büszkén Glóin.-Mondd, milyen a te apád és anyád, testvéreid?

Lia arca elkomorult.

-Anyám meghalt.

-Sajnálom.-tette a vállára a kezét a törp, s még valamit mondani akart, de ekkor kiáltás harsant:

-Gyilkosok! Gyilkosok!

A barlangból előfutott a csapat. Mindenki kardot rántott. Lia szárnyai halványan szikráztak egyet, kardján napsugár táncolt. Arca elszánt volt, s a mellette álló Bilbó rövid kardját szorongatva szinte érezte a belőle áradó mágiát, mellyel kész volt lesújtani az ellenségre. Azonban erre nem került sor.

Sziasztok!

Tudom, hogy azt mondtam, hetente töltök fel új részt, de két okból kivételt teszek most. Az egyik, hogy így a napján tudok mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni. A másik, hogy meg szeretnélek kérni titeket arra, hogy kommenteljetek. Számomra igazából a kommentekből derülne ki, hogy milyen a történetem, hol hibázom. Úgyhogy ez nagyon fontos nekem. 

Boldog karácsonyt mindenkinek!