17. Epilógus
-Mester.-köszöntötte Lia Ninive királyságában idős mentorát.-Belenézzek a Vízbe?
-Nem, gyermekem. Ezúttal más jellegű feladatot kapsz. Menj el Hobbitfalvára, s maradj ott, míg jónak látod.
-De Mester... Ezt hogy érti? Ne menjek háborúba?
-Ne.
Lia látta, hogy az idős férfi nem mond többet, és még ilyen összezavarodottan is tudta, mi a kötelessége.
-Értettem.-hajolt meg. Amaroktól már elköszönt. Cipriánra, a parancsnokára bízta őt. Ismét farkassá vált, majd átjárót nyitott Középfölde és Ninive királysága közt, és elment.
Thorin és tizenkét társa türelmetlenül várakozott Liára a főkapu előtt, Bilbóval és Gandalffal karöltve. Azután megpillantották a leánnyá vedlő farkast.
-Jó reggelt.
-Jó reggelt, Thorin.
-Kiderült, hogy hova mész?-kérdezte a törp vezető, és tizenöt szempár szegeződött Liára.
-Nem megyek sehova. Itt kell maradnom.... Pontosabban Hobbitfalván.
-Beköltözhetnél hozzám.-javasolta bátortalanul Bilbó.
-Köszönöm.-mosolygott rá melegen a lány.-Elfogadom. De a biztonság kedvéért inkább csak farkasként mutatkoznék.
-Mi, nos szerettünk volna adni valami ajándékot.-köszörült meg a torkát Thorin.-Hozzátok ide!
Két törp legény egy fiatal paripát vezetett hozzájuk. A ló fekete volt, mint az ében, feje finoman ívelt, akár a csukáé. Apró termetű volt, de végtelenül kecses. Selymes sörénye és farka lobogott a szélben.
-A neve Míriel. Reméljük, hogy tetszik.
-Hogy tetszik-e?-lépett oda Lia a lovat csodálva.-Gyönyörű! Köszönöm.
-Hegyvidéki ló, azért ilyen pici. Roppant szívós, és szinte bármilyen terepen elboldogul. Durin hosszúéltű lovának leszármazottja.
-Lassan talán indulnunk kéne.-mondta Gandalf.
Lia megsimogatta az állatot. Majd egy mozdulattal felhúzta magát a hátára. A lovon csak egy kantár volt.
-Mehetünk.-Bilbó és Gandalf is felült Gandalf hátasára.-Ég veletek.
-Viszlát!
-Vigyázz magadra, farkas!
-Minden jót, betörő uram.
Lia szívét örömmel töltötték el a lassan elhaló kiáltások. Vidáman ügetett Míriel hátán új lakhelye felé.
Sziasztok!
Eljött ez a nevezetes nap is, amikor befejezem az első könyvem. Úgy gondolom, voltak hibáim, azonban kezdő műhöz képest viszonylag jól sikerült. Ti mit gondoltok?
Középföldétől most megválunk egy kis időre. Lia életének kezdete kerül majd terítékre: általános iskolás, vagyis Roxfortos évei.
Az új történetről annyit árulnék el, hogy pontosan 602 éves volt a Magányos-hegy felszabadításának idején, míg a Roxfortba 193 évesen kezdett el járni. Tehát egy sokkal gyermekibb, életvidámabb karakterre kell számítani. A Tekergőkkel fog egy időben tanulni, és ekkor még az apja nem volt áruló, valamint az édesanyja élt. Illetve Dalamissal (aki a bátyja) és Amarokkal is igen jó volt a kapcsolata, és (bár a fiúk nem a Roxfortba jártak) gyakran meglátogatták Liát.
A könyv (aminek a címe ,,Az alakváltó a Roxfortban") első része a holnapi nap folyamán kerül fel Wattpadra.
Köszönöm a vote-okat, a kommentek, illetve azt, hogy olvastátok az alkotásomat!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top