-Kei! Kei!- hallottam egy torzult hangot, így lassan kinyíltak a szemeim
-Eh, minden forog- nyúltam felfelé, ha a kezem nem ütközik bele valamibe, amit elkezdtem pofozni
-Elvesztettük...
-De nem is ütötte be annyira a fejét- mondta amit még mindig pofoztam
-Ilyen az, ha valaki elájul a meglepődötségtől és a láztól
-Hányingerem van- kaptam hirtelen a számhoz, mikor valaki felkapott és futni kezdett velem. Előre hajolva, vettem el a számtól a kezem és az aznapi ebéd, egyből kijött belőlem. Zihálva kapaszkodtam bele az előttem lévő tárgyba, miközben a szemeimet dörzsöltem
-Itt vagyok- ölelt valaki szorosan magához. A látásom kezdett jobb lenni, így felismertem az ölelőmet. A pólójába kapaszkodva, a vállára hajtottam a fejem, miközben a légzésem lassan vissza állt normálisra
-Utálom a hányásokat- mondtam undorodva, amin felnevetett és egy puszit nyomot az arcomra
-Úgy megijesztettél
-Te is engem, mikor elájultál- váltam el tőle, így meglátva a piros arcát. Tarkómat vakarva hajoltam közelebb hozzá és egy puszit adtam a piros részre
-Jobban figyelhetnél oda. Ha valami történik, akkor nem tudom mit csinálok- szidott le, így beletörődve bólintottam egyet.
-Vigyázok most már magunkra- felállva a földről, húztam le a wc-t és fogat mosva, sétáltunk vissza a nappaliba
-Jobban vagy már?- támadtak le a rengeteg kérdéssel, így mindegyikre igennel válaszoltam. Helyet foglalva a kanapén, kaptam a vállaimra egy takarót, amivel alaposan betakartak. Itaru hirtelen elém állva, térdelt le féltérdre és felém tartotta a gyűrűt
-Az első kérdésemre nem igen kaptam választ, így megpróbálom mégegyszer- vakarta a tarkóját- Eskine Kei. Hozzám jönnél feleségül?- teljesen lefagytam a kérdéstől. A szemeim bekönnyeztek és egy könnycsepp végig is folyt az arcomon
-Igen!- kiáltottam fel és a nyakába ugorva, csókoltam meg. Elválva tőlem, nyújtottam felé a kezem, így egyből felhúzta a gyűrűt az ujjamra. Megtörölve a szemem, kezdtek éljenezni a többiek, amit mosolyogva hallgatunk. Igaz, apa és a sensei veszekedése most sem maradhatott el, amit csak nevetve néztünk. Anya és Loly-san, persze egyből rendet teremtett a két civakodó férfi között, egy kis ütéssel és ordítással

-Végre mindenki elment- jött be fáradtan Itaru, így feltornáztam magam az ágyból, ahova parancsolva lettem, miután mindenki lenyugodott
-Nem akartak elmenni?
-Nem- sóhajtott fel és közelebb jött hozzám- megyek lefürdök gyorsan, aztán jövök is vissza- adott gyorsan egy csókot, majd az ajtó felé kezdett sietni, ha nem kapok utána és csípek a popójába, amitől megugrott- hé- fordult felém, így kinyújtottam rá a nyelvem. Amint kiment, magamra kaptam egy köntöst és a benti papucsomat, lesiettem a konyhába enni egy kis sobát, az asztalhoz leülve
-Itt meg mi történik?- jelent meg mögöttem Itaru, miközben a vállaimra támaszkodott
-A gyermeked éhes, ahogy az anyja is
-Annyira szeretlek- ölelt szorosan magához és egy puszit adott a fejemre- nélküled nem is tudnék létezni
-Nem tudnál, mert mindent én nekem kell megcsinálni
-Ez nem is igaz
-Oh, nem? Akkor ki főz, mos, takarít, tart rendet az egész lakásban, gondozza a kertet- számoltam a kezemen- ja és szeret téged, illetve egy közös gyermeket nevel a hasában
-Ennek a legtöbb részét én is megtudom csinálni
-Nem hinném, hogy egy fiú, terhes lenne- gondolkodtam hangosan, amin felkuncogtam
-Akkor egy hétig én fogok mindent csinálni
-Úgy sem bírnád ki- néztem kihívóan rá, amin elmosolyodott
-Csak várd ki a végét- vette el tőlem az üres tányért, amit már el is kezdett mosogatni
-Nem fogod sokáig bírni- szívtam meg a nyakát, és dúdolva felmentem a szobánkba, ahova követett
-Mert ha igen, akkor mit kapok- ölelt magához, miután befeküdtünk az ágyba
-Nekem mindegy- vontam vállat és felé fordultam- de holnap korán el kell menned a gyógyszertárba, hogy vegyél nekem gyógyszereket, amiktől hamar rendbe jövök. Akkor boltba is kell menned, mert anyáék felhasználtak minden hozzávalót a mai kajákhoz
-Van még valami fontos?- kérdezte, így egyből az ujjaimat az államra raktam és gondolkodni kezdtem
-Elsőnek azzal kell majd kezdened, hogy elsepred a járdáról a havat
-Majd megcsinálok mindent- feküdt a hátára, így a csupasz mellkasára raktam a fejem
-Figyelni fogom, ahogy szerencsétlenkedsz- kuncogtam fel, majd egy puszit kapva a fejemre, aludtam el