-Azt hittem már megint elveszítelek, hm- ölelt magához Dei, miután Akane elengedett
-Ugyan. Nem olyan fából faragtak, hogy ilyen könnyen elveszítsetek- mosolyogtam rá, így kaptam tőle egy csókot és leszedte rólam a kötelet. Amint lekerült rólam, egyből Keihez kaptam és jó szorosan magamhoz öleltem az alvó testet
-Mei, Akane- sétált felénk anyám és apám, így Deidara egyből elénk állt
-Nyugodj meg fiam. Már mi irányítunk nem az a férfi- mosolygott apám, így Akanéval össze néztünk. Óvatosan lerakva a lányom a földre, támaszkodtam fel a földről és feléjük rohanva, sírva ugrottunk a nyakukba
-Tényleg éltek!

Kei szemszög

-Nincs kedvem sétálni- panaszkodtam, miután egy ideje már sétáltunk. A nagyszüleimmel, akik csodával határos módon visszatértek az élők közzé a férfi által, Akanéval, Anyával és Hikarival már reggel óta sétálunk. Apának szerencséje van, mert neki küldetésre kellett mennie, így később is kelhetett fel. A mázlista..
-Nyugi kicsim. Mindjárt ott vagyunk- nézett rám hátra a válla felett, miközben elől a szüleivel beszélgetett. A csata óta lassan eltelt egy hét. Tehát egy hét alatt sikerült elsőre használnom a kunait! Itaru el sem hitte mikor meséltem neki, miután felébredt, így meg kellett mutatnom. Az volt a gond, hogy hamar elfáradtam, viszont most kevesebbet is aludtam, mint mikor elsőnek használtam. Tehát a szervezetem kezd hozzászokni, hogy a kunai elvesz némi chakrát
-Milyen érzés használni az Eskine clán titkos fegyverét?- jött mellém papi, a szavaitól pedig tágra nyíltak a szemeim
-Apa! Én akartam neki elmondani- fordult hátra anya, unottan
-Eskine clán titkos fegyvere?- kezdtem izgatott lenni, így a papi csak összeborzolta a hajam
-Úgy ám. És engem ért akkor a megtisztelés, hogy elmondjam ha már elárultam a titkot. Ez a clán egyik titkos fegyvere. Mint tapasztaltad, oda vissza tudsz ugrani a helyek közt. Ez a teleportálás. Ezt még a második hokage találta ki, a negyedik fejlesztette, és mi is használjuk- vett elő egyet- mint látod, ezek ősi írások. Ezek azok, amik a jutsuhoz kellenek. Ha netán hibás írás van rajta, akkor a jutsunk nem működik. A clánunk nagyon szereti használni a csatákban, ráadásul ezt csakis azok tudják használni, akiknek valamilyen köze van a clánhoz. Tehát, ha egy kicsi vér is csörgedezik az Eskine clán véréből benned, vagy ha egy Eskine tanít meg rá. Mert ezáltal, átad némi chakrát a kunain belül
-De anya miért titkolta el?
-Tudod, ennek fájdalmas múltja van. Amit hallottál a férfitól, azok a személyek mi voltunk. Anyádban ugye benne van Akuma. Mikor 15 éves volt, akkor mentünk megerősíteni a pecsétet. És hát, pár bandita megölt minket. Anyukád pedig nagyon szomorú volt. Abban az időben nagyon sok háború volt, ezért is adott Rainak egyet, hogy meg tudja védeni magát, meg hogy oda tudjon teleportálni ha bármi baj lenne
-De mivel úgy gondoltam nem lesz több háború és olyan veszélyes küldetések a mai világban, elzártam előled. Mikor megláttam előtted, akkor feltőrtek az emlékek és mikor mondtad, hogy olyan akarsz lenni mint mi, eszembe jutott, hogy én is ezt mondtam a szüleimnek. Így előtörtek az emlékek- szakította félbe anya a papit, miközben mellénk sétált- de ahogy láttam, elsőre is sikerült megcsinálnod. Látszik, hogy vérbeli Eskine vagy- ütött gyengét a karomba, amit mosolyogva megmasszíroztam
-Nézzétek! Ott van a clán- kiáltott fel Akane, így előre sietve, láttam meg a hatalmas kapun a családunk címerét. Vagyis, a clánunk jelét