21
-Biztos jó ötlet már vissza menni? Mi van ha kint vár ránk?
-Nem hinném. Elrejtettük a chakránkat, ezt a helyet pedig anya és a hokage ismeri csak. Nem hinném, hogy ránk találnának egy könnyen, de a biztonság kedvéért. Akio megnéznéd?- bólintott egyet, majd megjelentek az erek a szeménél és körbe kezdte kémlelni a terepet.
-Rossz hírem van. Valaki ott van a bejáratnál. Ha jól veszem ki, akkor ez Sasori mester
-Mi hogy talált ránk?! Kei nem azt mondtad hogy ezt nem találják meg?- akadt ki Nova hirtelen, mire befogtuk a száját
-Fogalmam sincs, hogy talált ránk, de amíg nem jön be, addig nem kell aggódnunk. Ha mégis ez lenne, kijutunk máshol. Akio tartsd szemmel Sasori mestert, ha bármi mozgást észlelsz, szólj azonnal.
-Elindult be- szólalt meg hirtelen, mire kézjeleket formáltam és kiütöttem a falat, ahol elmenekültünk
-Ennek már semmi értelme. Este van és akárhova bújjunk el, mindig megtalál. Fáradtak is vagyunk már, valamit tennünk kell- mondta Nova, amiben teljesen igaza volt. Egy csomó helyen elbújtunk már, de mindig megtálalt minket. Lassan előhalásztam a táskámból némi agyagot, amit magunk alá dobtam és felrepültünk a felhők közé.
-Ti aludjatok. Én addig örködök
-De már te is fáradt vagy, nem maradhatsz fent olyan sokáig.
-Nyugi kibírom. Ha kell akkor majd csinálok egy klónt- néztem rájuk, mire bólintottak és lefeküdtek aludni. Megdörzsőltem a szemem, majd létrehoztam egy klónt és én is lefeküdtem végül
-Kei kelj fel!- hallottam az ordítozást, mire gyorsan kinyitottam a szemem.
-Mi történt?!- akadtam ki ahogy láttam az elhaladó felhőket felettem. Gyorsan megfordultam és a táskámba nyúltam egy agyagért, de nem volt már a táskámba semmi. Az agyagmadár alattunk volt, így lejjebb mentem és kiszakítottam belőle pár darabot, amiből új madarat formáztam és magunk alá dobtam. Feljebb szálltunk, hogy ne égesen meg minket a felrobbant madár
-Valaki elmondaná, hogy mégis mi a franc történt?!
-Arra kelltem, hogy a klónod ébreszt, majd egy shurikennel eltalálták és kipukkant. Ezután pedig lefele kezdtünk zuhanni
-Gondolom Sasori mester lehetett.
-Jól gondoljátok- jelent meg előttünk, mire mindhárman leesett állal néztünk rá
-Hogy a francba tud repülni?!- akadtunk ki és értetlenül néztünk végig rajta
-Khm, hm
-Oh. Szia apa- néztem le az agyagmadárra és kínosan megvakartam a tarkóm.
-Na most megkapjátok- ropogtatta meg Sasori mester a kezét, mire egy hangosat nyeltünk
-Szerintem húzzunk el innen
-Van gyors fokozat ezzen Kei?
-Meg ne próbájátok- szólt ránk Sasori mester, mire a chakrámat a madárba vezettem és gyorsan eltűntünk onnan.
-Követnek- szólt hirtelen Nova, mire az erdő fele kezdtem szállni és a fák közt halladtam tovább.
-Zsákutca van előttünk. Felfele meg nem tudunk menni, mivel túl sűrű a lomb
-El fognak kapni. Már itt vannak mögöttünk- hirtelen ötlettől kiszedtem egy darabot a madárból és megfogtam a kezüket
-Amint a fákhoz csapódnánk, azon a résen átugrunk
-Sikerülni fog?
-Majd kideül. Ugorj- kiátottam és elugrottunk a madárról. A madár a fának ütközve felrobbant, így elővettem a leszedett darabot és magunk alá dobva, repültünk ki a fák közül. A felhők közé repültünk és megvártuk, míg elmennek alattunk, majd gyorsan arra fele repültünk ahonnan jöttünk
-Egyszer úgy is el fognak kapni
-Már feladod Akio? Betoji vagy- hirtelen befogták a szám, mire vergődni kezdtem és ráharaptam az illető ujjára
-Srácok
-Ti sem mentek el- állt mögéjük Sasori mester és megfogta a vállukat. Lassan felnéztem apára, aki mérgesen nézett vissza rám
-Veled pedig van még beszélni valóm, hm
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top