Alig fél óra alatt elkészültem, és már a kocsiba ülve néztem ki az ablakon. Barátom ült a volán mögé, hogy biztos odaérjünk időben a temetésre. A kocsi halk zúgására, s "ringatására" el is szunditottam. Már csak arra riadtam fel, hogy leállt a motor és Taemin keze enyhén rángatja a vállam. Nagy nehezen kinyitottam szemeimet és egy hatalmas parkolóban találtam magam, amikor körbe néztem. 

-Megis jöttünk? - fordultam a másik ülés felé. 

-Igen. - sóhajtott nagyot és csak kifelé bámult a szélvédőn. S ekkor láttam először azt rajta, amit én érzek belül. Megtört a fájdalom miatt, és nem bírja elfogadni a valóságot, amit nekem sem megy. De ilyen az élet, amit ad, azt el is tudja venni játszi könnyedséggel. S ezt el kell fogadnunk, a élet rideg, kegyetlen valóságát, ahol már ő nincs…

Egy nagy levegőt kifújva öltöttem magamra rideg álarcomat, majd komótosan kiszálltam a kocsiból, s neki dőlve gyújtottam rá egy szál cigire. Taemin barátom is követte a példámat, amikor is valami eszembe jutott. 

-Te figyi nem kéne neked most itt lenni! Hiszen Namjoon úgy tudja meghaltál. - pillantottam oldalra barátomra, aki éppen egy nagy adag nikotinos füstöt fújt ki a száján. 

-Tudom…már gondoltam erre. - válaszolt nekem bambán. 

-Na meg velem sem kéne mutatkozz. - szívtam egy nagyot a bűz rudamból. 

-Erre is gondoltam. - dobta el a csikket és rá is taposva indult a bejárat felé. Egyből értettem mit is akar csinálni, így én nyugodtan szívtam tovább a koporsószögemet. Kb húsz perccel később elindultam befelé, s egy nagyobb tömeget véltem felé fedezni, akik feketében gyűltek össze. A pumpa azonnal felment bennem a szín láttán. A tiszteletlen faszok még azt sem tudják melyik ruhát mikor kell felvenni? - kérdeztem magamtól puffogva, amikor is barátom hajkoronáját véltem felfedezni Namjoon mellett. Viszont amikor összeakadtam a tekintetünk a magasabbikkal végtelen harag gyúlt bennem. Egy cinikus mosolyt küldtem felé köszönés gyanánt, aki egyből megindult volna felé, ha Taemin nem fogja le a karjánál fogva, majd húzta vissza magam mellé. Tisztes távolságban álltam meg egy fa árnyékában, és onnan figyeltem a pap utolsó imáját Jimin lelkéért. Könnyek gyűltek a szemembe, de nem töröltem le azokat hagytam hadd folynak le a arcomon. Kezeim ökölbe szorítva voltak magam mellett, s azon gondolkodtam hogyan és hány felé képpen tudnám kicsinálni ezt a félkegyelműt. Nem tartott sokáig a ceremónia, viszont egy idő után azt vettem észre mintha valaki figyelne. Először azt hittem Nam az, de amikor ránéztem csak a fehér koporsót bámulta, amit akkor engedtek le. Feltűnésmentesen néztem körbe, de mindenki lehajtott fejjel állt. Majd pár perc múlva elkezdtek fogyni az emberek, s Namjoon is eltűnt a látóteremből. Jobbra balra kapkodtam a fejem, de sehol sem láttam, csak a sötétített ablakú autókat. Majd nagyot sóhajtva indultam vissza a mi kocsokhoz, s amikor odaértem Taemin már benne ült kilazított nyakkendővel. Szó nélkül ültem be mellé, és indultunk el haza. A visszaúton is csend honolt kettőnk között, amit a volán mögött ülő tört meg. 

-Nam azt akarja, hogy én is segítsek neki a Mambások rajtaütésén. - közölte velem a rideg tényeket. 

-Hát erre rábaszott! - válaszoltam vissza gúnyosan. 

-De amúgy jó ötlet is, játszhatnám tovább a szerepem, így tudnék infókat küldeni neked. - jegyezte meg mindentudóan. 

-Hah persze. És mi lesz velem addig? Baszki rajtad kívül senkit sem tudok elviselni, még néha magamat sem. Úgyhogy a válaszom nem! - zártam le a témát ennyivel. 

-Barom! - súgta maga elé, gúnyosan. 

-Én is szeretlek baszod. - boxoltam a vállába enyhén, mert azért nem akartam kórházba kikötni. 

A temetés után gyorsan teltek a napok, s a hetek, és már csak arra eszméltem fel, hogy az utolsó mindent elődöntő eligazításra megyek a rajtaütés előtt. Mindenkinek kiadtam parancsba, hogy a fekete egyenruhába öltözzenek. Ami egy fekete nadrág, és szintén fekete felsőből áll a hátán egy fekete angyal motívummal. Ez a mi védjegyünk. Amint beértem a tárgyalóba minden szem rám szegeződött, és elhalkultak a teremben. Lassú kimért léptekkel indultam az ovális asztal felé, ahol Taemin várt már rám teljes harci díszben. 

-Nos szép estét uraim! - kezdtem bele a mondandómba. - Eljött ez a nap is. Végre véget vetünk a Fekete Mambának. A játék szabályok fel vannak állítva. A másik, négy csoportba fogunk támadni. Az első csoport Félix vezetésével, kiiktatja a biztonsági embereket és a kamerákat. A második csapat biztosítja a terepet a harmadik, és a negyedik csoportnak. Én a harmadik csapatban leszek Taeminnel egyetemben. Még annyiban módosítottam a játékszabályokat, hogy a vezért én akarom megölni. - néztem körbe és mindenki síri csendben maradt. - Akkor indulhat a móka!- csaptam össze a két kezem, majd ki özönlöttek a teremből. 

-Héé Kook, jól vagy? - fogott vállamra barátom és magával szembe fordított. 

-Persze. De akkor lenne minden okés, ha ő is itt lenne. - sóhajtottam nagyot, majd mi is elindultunk a parkoló felé. Útközben kiosztottam a füleseket, hogy halljam mi is történik. Amint mindenki beszállt a furgonba, én is beültem a volán mögé és indultunk is. 

-Négyes csapat! A kis utca felőle parkoljatok. - szóltam bele a készülékbe. 

-Vettem! - jött egyből a válasz, és folytatjuk az utunkat. A ház mögé érve leparkoltunk, s vártunk a jelre. 

-Fekete angyal itt Sas! Berepül a fészekben. - hallottuk meg, és készenlétbe helyeztük magunkat. 

-Nyugi Jungkook. Minden simán fog menni. - nézett rám barátom az anyós ülésből, amit a szemem sarkából láttam, mire csak bólintottam egyet. Majd hosszú percek múlva jött is a jel nekünk. Hirtelen pattantam ki a járműből, majd a kerítés aljába húzoódva indultam a bejárat felé. Taemin végig a nyomomban volt és a csapatom többi tagja is. 

-Fekete angyal! A vezér a rejtett szobába menekült. - jött az infó a fülesen keresztül mire, barnahajú barátomra pillantottam. 

-Taemin!? - súgtam a nevét és egyből elém vágott, majd indultunk tovább. Az előtérbe érve három öltönyös faszi feküdt a földön eszméletlenül, mire egy enyhe mosolyra húztam a szám sarkát. Lassan és körültekintően indultunk végig a hosszú folyosón, mire elértünk egy nagy vasajtóhoz. Hamar beütötte a kódot az előttem álló, s már nyílt is a nagy Vaskapu, majd folytattuk az utunkat. Viszont ekkor lövések dördültek el és hatalmas hangzavar hallottam a fülesen keresztül. De nem foglakozva vele mentünk tovább a célunk felé. 

-Sas, itt Vipera! Fedezetek!!! - hallottam a fülembe, mire megtorpantam és a mögöttem álló fiúknak intve ők visszafelé kezdtek szaladni, így csak ketten maradtunk. De pont elég ahhoz, hogy kinyírjam azt a mocskot. Óvatosan közelítettünk a védett szoba falapjához amikor egy lövés hallatszodott, és a szemközti falba landolt a golyó. 

-Baszki… - csúszott ki a számon ez az egy szó, majd a hátsó övtáskából egy füstbombát vettem ki, barátomra néztem, aki csak bólintott nekem. Mivel volt rajtunk szemüveg így nem kellett maszkot felvegyünk. Gyorsan kihúztam a pöcköt és résnyire kinyitottam az ajtót, majd bedobtam rajta. Sűrű köhögés ütöttem meg a fülünket, így mind a ketten berontottunk a kisebb helyiségbe és hamar le is fogtam ezt a faszt, majd meg is kötöztem. Miután felszállt a füst a mi látásunk is élesebb lett, így a megkötözött ember elé álltam és egy pofont vágtam le neki. Mire hirtelen feljajdulva nézett közbe és rángatni kezdte a kezeit, majd amikor megpillantott engem a döbbenet ült ki az arcára. 

-Teeee??? - szólt hozzám, de mit se törődve vele elé húztam egy széket és leültem rá, a kezeimet pedig a háttámlára tettem. 

-Igen én!!! Mí meglepetés?! De nem csevegni jöttem. - keményítettem meg a hangom, és a kezemben lévő pisztollyal kezdtem játszani előtte. 

-Mit akar a nagy Jeon Jungkook tőlem. - próbált nyugodt maradni, de láttam a fején, hogy ez korántsem ment neki. 

-Mit akarsz te Park Jimintől? - kezdtem bele a kérdezz felelekbe. 

-Azt sem tudom ki az. - válaszolt vissza higgadtan, de egy izzadságcsepp legördült a halántékán idegességében. 

-Rossz válasz! De van egy ajánlatom. - néztem a fegyveremre játékosan. - Minden jó válasz egy ujjad eltöröm a kezeden…, de a rossz válasz esetén egy-egy golyót kapsz. Na akkor kezdjük! Mit akarsz Park Jimintől? - szegeztem rá a fegyverem kérdésem közben. 

-Mit érdekel az téged? - kérdezett vissza és az arcomba köpött. Nagyot sóhajtva néztem barátomra, aki egy zsepkendőt nyújtott át nekem, majd letöröltem az arcom és a pofája a dobtam azt. 

-Utoljára kérdezem. Mi a büdös faszt akarsz TŐLE??? - ordítottam rá indulatosan, mire összerezzent, és fülét, farkát behúzta, de nem szólalt meg. Mire fejet csóváltam, majd ismét barátom felé fordultam. - Taemin kérem a csipesz! - adtam ki a parancsom neki, mire ő szó nélkül a kezembe nyomta azt a pisztolyom helyére, és ő szegezte rá a fegyverem. -Na jó annyi előnyt adok, hogy válasz melyikkel kezdjem. - nyúltam a csoklojához és válogatni kezdtem az ujjai közt, de ekkor egy jobb ötletem támadt, így megragadtam az állkapcsát ujjaimmal  szétfeszítettem azt, majd az egyik szemfogát kirántottam a helyéről. Hatalmas ordítás és káromkodás csapta meg a fülem , majd visszaültem elé a székre, s a tenyerébe tette a fogát. - Most már válaszol!? - néztem rá ördögi mosollyal, de újfent elnémult, így újra az arcához nyúltam, hogy egy újabb fogat kapjak ki a szájából, viszont…. 

-Jooh… johh befélek. - magyarázott pöszén, majd visszaültem elé. 

-Nos? Hallgatlak. 

-Felkeresett egy fofer kb.6 hete, hogy intézzem el neki valakit. De mint kiderült nem az a tag volt a megbízó aki eljött hozzám. És mivel már a pénzt is megkaptuk így már nem volt vissza út. Ennyit történt! - nézett rám idegesen. 

-Érdekes! És ki volt az aki eljött hozzád??

-Hát kb. 180cm magas, barna rövid hajú és az arca jellegzetes kocka formájú volt. Kicsit olyan kínai beütéssel. 

-Hmm hát kösz az infót. - intettem a barátomnak és elindultunk kifelé, de az ajtóból visszafordultam. - Add át üdvözletem az apádnak a pokolban. -majd meghúzta a ravaszt, és a homloka közepébe repítettem egy golyót. - Na egy hülyével kevesebb. - jegyeztem meg hangosan és folytattuk az utunkat kifelé. 

-Minden csapatnak vége a játéknak találkozó az irodában. - adtam ki a parancsot, és amilyen könnyen bejutottunk, olyan könnyen ki is mentünk. Ennél simább dolgom sosem volt! 

Így nyugodtabb szívvel ültem vissza a furgonba, majd indultunk "haza". 

Megvolt az első lépésem a bosszú útján! Mindenki meg fizet, aki keresztezte az utam! És most te jössz Kim Namjoon… 

Sziasztok.

Nos itt volna a tényleges 16.rész!!!
Remélem tetszett?!.

Nektek mi a véleményetek Jungkookról ezek után? És ki lehetett az a pasi, aki Jimin megölését kérte a Mambásoktól???
Kérdés, kérdés hátán várom a teoriakat kommentbe... 😘😁

Millió puszika

FOREVER ARMY. ❤️ ❤️ ❤️