SheilaBarnesStark második könyvében is megtalálható lesz/megtalálható ez a történet.

[Sam szemszöge]

Már egy hete próbálom győzködni Stevet, hogy fogadjon örökbe egy kutyát. Hiába koptattom a számat, mintha a falnak beszélnék! Mondtam, hogy nagyon sok veterán társam fogadt örökbe terápiás kutyákat, de neeeeeem ő Amerika Kapitány és neki mindent meg kell oldania egyedül. Néha nagyon idegesítő ez a viselkedése. Már feladtam azt, hogy egyedül megtudom győzni ezért felhívtam Natet. Egyet értett velem és kettőnknek sikerült meggyőznie ezt makacs vén katonát. Felhívtam egy a városban lévő veterán segély szervezetet és mondtam, hogy megyünk. Azért akarok pont odamenni, mert tudom, hogy Sarah is ott lesz. Nem is értem, hogy volt ő katona, hisz olyan kedves és megértő. A minap beszéltem vele telefonon és elmondta, hogy most hol dolgozik. Igen, direkt odavisszem a Kapitányt, hátha Sarah tud neki segíteni. Mikor beléptünk az ajtón mindenki mosolyogva integetett vagy bicentett nekem. Odasétáltunk a recepciós pulthoz.
- Nahát Sam mond csak, te mit keresel itt? Úgy tudtam, hogy neked mostmár nincsen semmi problémád és, hogy te a beszélgetésekkel oldottad meg azt ami volt.- Mondta Joe, volt bajtársam. Mosolyogva ráztam kezet vele.
- Jó újra látni téged haver. Nem magam miatt vagyok itt.- Mutattam magam mögé a Kapitányra, aki baseball sapkát és napszemüveget viselt. Steve bicentett egyet köszönés képpen.
- Aha, szóval neki kell a segítség.
- Igen....- Vakarom meg a tarkóm.- figyelj nem tudod, hogy hol van Sarah? Úgy tudom, hogy itt dolgozik és szokott segíteni. Eltudnád őt képzelni bárhol máshol? Mármint már a seregben is túl jó volt mindenkivel.
- Egyáltalán nem. Folyosó végén balra kint van a hátsó udvaron.
- Kösz haver.
- Sok sikert.- Szólt még utánunk majd csendben folytattuk az utunkat ki az udvarra. Mikor kiléptünk majdnem hangosan elkezdtem nevetni. Nem is Sarah lenne, ha nem lenne csupa víz meg hab, miközben kutyát fürdet. Ahogy láttam Steve is meglepődött és egy kicsit el is pirult. Visszafordultam Sarah irányába és rájöttem miért pirult el Amerika hőse. Sarah egy fekete sport topban és egy ugyan olyan színű rövid nadrágban volt, a haját egy laza kontyba fogta és nevetve hajolt el, mikor egy aranyos husky kutya rázta magát. A husky, mikor meglátott minket elkezdett rohanni felénk és ledöntötte Stevet a lábáról. Én pedig a térdemet csapkodva nevettem rajta. Sarah azonnal felállt és elkezdett rohanni felénk miközben a kutyára szólt.
- Flow gyere vissza! Jaj úgy sajnálom uram! Nagyon barátságos.- Segített Stevenek felállni, majd rám nézett. Kikerekedett a szeme és a nyakamba ugrott.- Sam! Jaj de jó újra látni téged! Hiányoztál, bár annak örülök, hogy ezúttal nem lőnek ránk.
- Igen annak én is nagyon örülök.- Ezután elengedtük egymást Steve érdeklődve nézett ránk.

[Steve szemszöge]

Teljesen elképedtem Sam régi katona társán. Nagyon csinos volt, szerintem Peggy óta nem néztem egy nőre sem így. Kezdem érteni, hogy miért beszélte Sam a recepciós sráccal, hogy máshol el sem tudják képzelni őt. Hisz a kutyákkal is úgy bánt mint a hímes tojással szokás és Sammel is nagyon kedves volt. Sólyom megköszörülte torkát.
- Sarah hadd mutassam be neked Steve Rogerst a barátomat. Akinek jól jönne a segítséged.
- Tudod jól, hogy mindenkinek segítek.- Felém fordult és megláttam az acél szürke szemeit, amit még jobban kiemelt éj fekete haja. Mosolyogva a kezét nyújtotta nekem.
- Sarah Gelbore, nagyon örvendek.- Egy halványabb mosollyal az arcomon viszonoztam a gesztusát.
- Enyém a szerencse Miss Gelbore.
- Kérem hívjon csak Sarahnak és ha lehet tegeződjünk is, rendben?
- Rendben. - Sarah összecsapta a tenyerét.
- Nos akkor miben segíthetek két Bosszúállónak?
- Igazából- Pirulok el egy kicsit- nekem kellene segítség. Mostanában folyton rémálmaim vannak és rosszul alszom.- Megnyugtatóan a vállamra tette kezét.
- Sajnálattal hallom. Gondolom Sam javaslatára jöttél ide.- Bólintottam egyet helyeslés képpen.- Oksa, van bármi elvárás vagy elképzelés?
- Ööö.....mivel a többi Bosszúállóval élek fontos, hogy barátságos legyen. Nem lenne jó, ha megharapná bárki hátsóját.
- Haver ez tök jó ötletem. Sarah van olyan kutyád, amit rátudok néha uszítani Tonyra?- Fordult az említett felé Sam. Elkezdett nevetni, istenem.....olyan édes a nevetése.
- Na jó ha már túl tettük magunkat Sam briliáns ötletén. Akkor szerintem Flow lenne a legjobb megoldás, de persze ha szeretnéd akkor szívesen megmutatom a többi kutyust. Mindegyik egy tünemény.- Lenéztem a lábam mellett ülő huskyra, aki a nagy kék szemével engem vizslatott. Elmosolyodtam és elkezdtem varkarni a fülét tövét.
- Nekem Flow nagyon tetszik és azt hiszem ő is kedvelem engem.
- Igen én is így gondolom. Akkor szerintem menjünk is elintézni a papírokat és akár már ma haza is viheted, ha szeretnéd.
- Fantasztikus, lenne köszi.
- Nincs mit.- Elindultunk kifelé, már a folyosó bejáratánál jártunk, mikor Sarah hátra fordult.- Óajdnem elfelejtettem.- Felvett egy nyakorvet és egy pórázt az ajtó melletti fogasról.- Flow, lábhoz!- A kutya azonnal odaeohant Sarah lábához. Sarah rárakta a nyakörvet a pórázt pedig a kezembe adta.- Igaz, hogy én tudom póráz nélkül sétáltatni, de neked még az első héten ajánlom, hogy pórázzal sétáltasd.
- Rendben. Első héten pórázzal.
- Még valami, az első héten próbálj sokat játszani és beszélni hozzá. Gondolom nem szeretsz paracsolgatni, de az első héten próbálj egyszerű parancsokat adni például ül, marad stb.
- Meg lesz.- Mondtam mosolyogva. Aláírtam a papírokat, Sarah is aláírt valamit. Megölelte Joet és Samet, megsimogatta Flow buksiját és elindult a kijárat felé. Már a kilincset volt a keze, mikor visszaszolt nekem, miközben a pórázt raktam Flowra.
- Steve, ha az első héten az összeszokásnál kell segítség Sam tudja a számom.- Kacsintott rám és elment. Kikerekedett a szemem és egy hatalmasat nyeltem, ami elég feltűnő lehetet, mert Sam megveregette a vállam.
- Gondolom nem kell a száma.- Jegyezte meg vigyorogva.
- Ne szivas Sam.- Felnevetett kissé morcos arcom láttán és mi is elindultunk haza.

Timeskip, mert Tony átveszi Sam kis kütyüje felett az irányítást

Már letelt az egy hét és Flow-val nagyon jól kijövök és bár Samnek és Natashának nem ismertem be, de jobban is alszok mióta velem van a husky kutya. Itt van az asztalon a telefonom és azon vagyok, hogy felhívjam Saraht, hogy megbeszéljék vele egy vacsorát, csak nem merem felhívni. Már itt szemezek a modern eszközzel, mikor Wanda jött be az étkezőbe.
- Steve mi a baj?
- Nem merem felhívni.....- Motyogom magam elé és Wan tudja, hogy kire gondolok. Itt mindenki tudja, hogy kire gondolok, mostanában folyton csak rá gondolok.
- Jaj Steve biztos vagyok benne, hogy odáig van érted.
- Csak nem bele néztél a fejébe?- Kérdezem egy kicsit rosszallóan. Wanda felemelte a kezét.
- Nem volt szükségem rá, nőből vagyok Steve látom, ha egy másik nőnek tetszik valaki.
- Köszönöm.- Mondtam neki és felvettem a telefont és felhívtam. Kicsöngött és Sarah szint azonnal felvette.
- Igen Steve? Van valami baj?
- Nem nincs semmi baj. Én...én csak arra gondoltam, hogy együtt vacsorazhatnánk valamikor a napokban.....- Sarah elkezdett kuncogni.
- Ezt vegyem randi meghívásnak?
- I-igen....
- Hát ma szabad napos vagyok, ha neked is jó....- Éreztem a hangján, hogy elpirult.
- Nekem jó- Felelek.
- Szuper, akkor hétre gyere értem, de ha nem baj most megyek nem akarom megégetni a vasalni való ruhát. A címet később átküldöm.
- Rendben akkor hétkor nálad. Szia.
- Szia.- Mondta majd bontotta a vonalat. Én majdnem elkezdtem ugrálni örömömben, mint egy szerelmes tini lány. Elrohantam készülődni és megkértem Pénteket, hogy egy ne túl elegáns étteremben foglaljon egy két személyes asztalt, közel Sarahhoz.