SheilaBarnesStark könyvében található hasonló stílusú történet. Megengedte, sőt ő javasolta, hogy írjak egy ilyet. Nagyon köszönöm neki. Háromezerszeresen imádlak 🥰🥰😊😊😊

T/N: te neved
K/É: kedvenc ételed
R/F/N: random fiú név

[Olvasó szemszöge]

Odakint borzasztó az idő villámlik, mennydörög és hozzá dől az eső, mintha dézsából öntenék. A rádióban hallottam, hogy mi történt a Shielddel meg valamiféle Hydrával, amint haza értem felmentem a netre és jobban utána jártam a dolgoknak. Ilyenkor jól jön, hogy az ember otthonról dolgozik, legalábbis nagy részt otthonról. Volt időm elkészíteni a K/É és sikerült mindenhol kitakarítani- még a vendégszobában is- egy tálcával az ölemben ültem a Tv előtt és kerestem egy olyan csatornát, ahol nem a Tél Katonája vagy a Shield volt a téma. Találtam egy horrorfilmet, olyan volt, mintha valaki a zárral bajlódna a bejárati ajtón. Gyorsan letettem a tálcát a kis dohányzóasztalra és felvettem a baseball ütőt, ami a nappali ajtajában volt. Ütésre felemelve tartottam és úgy léptem az előszobába. Felkapcsoltam ott a villanyt és hatalmasat sikítottam. A csukott ajtóm előtt ott állt a Tél Katonája.
- M-mit akarsz tőlem? - Hiába tettem meg mindent a hangom így is remegett.
- Én...én nem tudom, hogy ki vagyok...- Ahogy rám nézett olyan elveszettnek és ártatlannak tűnt. Nyugalmat erőltettem magamra és kedvesen mosolyogtam, leeresztettem az ütőt.
- Semmi baj... Az én nevem T/N borzalmas idő van odakint, ahogy látom meg is áztál. Van néhány tiszta ruha a vendégszobában, de azt hiszem egy jó forró fürdő nem árt a száraz ruhák előtt. Gyere megmutatom mi hol van. - Közelebb léptem, hozzá, mire összerezent. - Nem kell félned nem akarlak bántani. Sajnálom, hogy sikítottam, de nagyon megijedtem, azt hittem egy betörő vagy.
- De én tényleg az vagyok...mármint én betörtem hozzád...
- Igen ez igaz, de a betörők általában ellopnak értékes dolgokat például ékszert pénzt hasonlók, de ez nem jelenti azt, hogy neked is ezt kell tenned. - Sikerült kicsalnom belőle egy fél mosolyt. - Gyere nyugodtan. Hidd el, ha akartalak volna bántani már rég megtettem volna ezzel itt. - Emeltem fel egy kicsit a testvérem régi baseball eszközét.
- Ez igaz...- Kétkedve méregetett.
- Jaj...én nem, nem azért mondtam. Mindegy is gyere. - Megmutattam neki a, hogy hol van a fürdőszoba előtte gyorsan beadtam R/F/N itt maradt ruháit neki. Ezután bementem a vendégszobába és megágyaztam, még jó, hogy rendbe tettem egy-két órával korábban. Mikor beléptem a nappaliba egy borzasztóan komikus látvány fogadott. A Tél Katonájának egész arca csupa maszat volt a vacsorámtól.
- Jó étvágyat.
- Bocsánat én csak nagyon éhes voltam...- Hajtotta le a fejét.
- Ugyan semmi baj. Örülök, hogy ízlik én csináltam.
-Komolyan? - rám kapta a tekintetét- Nagyon finom, azt hittem, hogy rendelted.
- Nem szeretek rendelni. - Mosolyogtam rá, véletlenül kicsúszott egy ásítás.
- Ahogy látom fáradt vagy.
- Neked mozgalmasabb napod volt.
- Az is igaz, szerintem én is lefekszem. - megtörölte az arcát és elfeküdt a kanapén, kikeredett szemmel néztem rá.
- Hát, te mit csinálsz? Van vendégszobám, azelőtt ágyaztam be neked, hogy bejöttem volna ide.
- Nekem jó a kanapé is.
- Befelé az ágyba. Erről nem nyitok vitát. - Védekezően felemelte a kezét.
- Máris megyek.

[Bucky szemszöge]

T/N nagyon kedves velem, nem értem, hogy miért. Hisz betörtem hozzá lehet, hogy egy titkos szervezet ügynöke. Remélem nem, olyan kedves és az első ijedségen kívül nem tett semmilyen hirtelen mozdulatot. Majd reggel megköszönöm neki egy kis reggelivel.
Sikolyok és könyörgés, vér, fegyver. Nekem könyörögnek én rossz ember vagyok. Rossz ember vagyok! Ordibálva ébredek, kapkodva veszem a levegőt és a hideg verejték végig folyik a hátamon. T/N aggódó arccal lépett be a szobába.
- Minden rendben?
- Ne gyere ide...- Suttogom neki, mire az arca kérdővé válik.
- Mi? Miért?
- Én rossz ember vagyok. - Leül az ágy szélére és kedvesen mosolyog rám.
- Nem vagy rossz ember. Olvastam rólad, borzalmas dolgokat műveltek veled, de ettől nem leszel rossz ember.
- Én...én megöltem nagyon sok embert...sok jó embert.
- James azokat nem te tetted. Azt a Hydra tette, te csak egy eszköz voltál neki. Hidd el nem lesz semmi baj én itt vagyok és segítek neked. Itt bármeddig maradhatsz.
- Nem akarok a terhedre lenni.
- Nem vagy a terhemre. A bátyám is itt lakott és vele is jól el voltam.
- Miért hívtál Jamesnek?
- A nyilvános aktákban így hívtak és azt írták, hogy Bucky volt a beceneved. - T/N elkezdte simogatni a karomat nyugtatás kép.
- Az a férfi is így hívott engem.
- Tényleg? Akarod, hogy én is Buckynak hívjalak?
- Kérlek- Kis kutya szemekkel néztem rá. - és kérlek ne hagyj egyedül. - Meglephettem, mert egy kicsit tétovázott.
- Menj arrébb. - Megtettem, amire kért és ő befeküdt mellém. Közel húzott magához és a karomat simogatja. - Nem vagy gyilkos. Jó ember vagy. - Ezt ismételgette egészen addig, amíg el nem nyomott az álom.

Timeskip, mert Tony még mindig Lord uramnak hívja Quillt

Már T/N-nál/-nél lakom három és fél hete és nem is értem, hogy fordulhatott meg a fejemben az, hogy ő egy ügynök. Az első két napban el sem mozdult mellőlem, mikor kérdeztem, hogy nem lesz-e baja a munkahelyén megmutatta grafikus terveit. Igazán tehetséges. Tegnap este nagyon későn ért haza egy megbeszélésről, ezért biztos voltam benne, hogy későn fog felkelni, szóval lesz időm meglepni őt. Múlt héten beszéltük, hogyha valaki romantikus szándékait szeretné kifejezni arra a vörös rózsa a legjobb megoldás. Ezért reggel, mikor elmentem futni vissza fele megvettem a virágokat és csináltam palacsintát (mert minden mást odaégetek) rátettem mindent egy tálcára és bekopogtam a szobája ajtaján. A kezembe vettem a csokrot és vártam, mikor hallottam egy reggeli "gyere be" kiáltást benyitottam.
- Jó reggelt T/N.
- Reggelt. - Morogta egy párna mögül, de mikor megérezte a palacsinta illatát felült és levette a párnát az arca elől.
- Úúú... Bucky Barnes felé palacsinta reggelire? Hozzá tudnék szokni. - Mondta fültől fülig érő szájjal, aztán meglátta a rózsákat a kezemben. - A-azok az enyémek?
- Igen...tetszenek? - Kérdeztem félénken.
- Hogy tetszenek-e? Imádom őket! Remélem ezt a rengeteg palacsintát nem csak nekem csináltad. Kérlek mond, hogy velem eszel? - Felnevettem és leültem mellé, együtt ettük meg a palacsintákat. A végén adott egy puszit az arcomra és meglepődtem, hogy már utcai ruhában van.
- Nagyon szívesen maradnék veled, de muszáj bemennem az irodába. Valahova eltették a legújabb grafikámat és ezért be kell mennem. Csak délután tudunk újra együtt lenni, nem baj?
- Dehogy örülök, hogy ilyen sikeres vagy. - Újra megpuszilta az arcom és elsietett.
- Siettek haza. - Ezután kilépett az ajtón és én délutánra összeszedtem mindent, amit szeret és vártam, hogy tátott szájjal lépjen be a nappaliba.