Furcsa találkozás
1.
A színház az életem. Ezt már 14 éves koromban is tudtam. De azt, hogy 2038-ra androidok fognak az utcán mászkálni, na azt senki sem tudta. Én kezdettől fogva megvetettem őket, mert mindenben segítették a seggfej gazdáikat. Bár nekem sosem volt, és sosem fog kellenni android, azért be szoktam menni az android boltba és szoktam nézelődni. Amúgy az is morbid én felőlem, hogy bemész egy boltba, és veszel egyet.
Ma is azt tettem. Próba után az öltözőben elrebegtem egy imát, hogy ma sem rúgtak ki egy android színész miatt. Pedig már bemutatták at új NX300-as színészandroidot. Amikor meghallottam nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek-e. Azért sírok mert egy becsületes, érzelmes, dolgozó embert lecserélnének egy robotra. És azért nevetek, mert hogy színészkedik robot? Most komolyan! Itt magyarázza mindenki, hogy akkor van probléma, ha valamilyen érzelmet éreznek! Bár mondjuk szimulálnak.. ki tudja..
Felkaptam a hátizsákom és a kabátom, mert kint hideg volt. Szerencsére csak pár percre vagyok a bolttól, de az mondjuk szerencsétlenebb dolog, hogy a rendőrörs előtt kell elmennem minden áldott nap.Sietősen mentem el az épület előtt, amikor valaki megszólított:
- Elnézést, maga Anderson hadnagy lánya? - kérdezte egy barna hajú férfi.
Biztosan android. Vontam le az elég egyértelmű tényt, hiszen egy LED karika fénylet a homloka jobb oldalán.
- Öhm.. biztosan nem. -tűrtem egy kósza barna tincset a fülem mögé, mert már-már belemászott a személyes terembe.
- De az arcfelismerő szerint maga az. -erősködött.
Zavaromban lassan hátrébb léptem egyet majd felsóhajtottam:
- Nézze, nem tudom, hogy kicsoda maga, és hogy honnan gondolja, hogy bármilyen kapcsolatban lennék Hank Andersonnal, de..
- Mi van velem? -kérdezte egy mély, rekedtes hang. Na remek, cirkusz indul 3..2...1..
- Hát, öhm.. maga Hank Anderson igaz? Mondja meg az androidjának vagy kijének, hogy nem vagyunk rokonságban, oké? Sietnem kell!
- Mivan? - kérdezett vissza, és a barna androidhoz lépett.
- Hadnagy, meg vagyok győződve arról, hogy vérvonalilag valamilyen rokonság van maga közt, és a hölgy között. Esetleg szabadna tudnom a nevét? -kérdezte.
- Nem! Nem, nem! Elnézését kérem kisasszony, biztos valami probléma lehet a meghajtójával, vagy CD-lemez olvasójával. - fogta vissza az RK800-as androidot. Ezt a számot hamarabb is észrevehettem volna, hiszen egy eléggé nagy betű és számsor mutatja a modelltípusát- és számát.
- Hát.. semmi gond. -mondtam és próbáltam minél hamarabb elslisszolni onnan. Még menet közben hallottam, ahogy a hadnagy az androiddal ordibált. Egy picit megsajnáltam azért. Bár lehet, hogy nem éreznek, akkor sem kéne így viselkedni velük. De valami furcsa okból kifolyólag aranyosnak találtam az RK800-ast. Na majd ha hazamentem, utána nézek ennek a valakinek.
Haha, ilyenre is rávettem magamat.. Csak most leszögezem, hogy a baromságaim és helyesírási hibáim miatt kialakult öngyilkossági hajlamokra NEM vállalok felelősséget!
Pusszantó 😘
439 szó
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top