Az a bizonyos cukrászda


4.

Lassan kinyitottam a szemem és az első dolog amit észre vettem, hogy nem vagyok otthon. A második hogy borzasztóan fáj a fejem. A negyedik, hogy csak a pólóm van rajtam, meg a gatyám. Izé, kimaradt a... Harmadik pont. Ugh, de fáj a fejem. Vajon hol a túróban vagyok?

Hirtelen hangokat hallottam:

- Te most komolyan idehoztad? Meg vagy te huzatva?! Az androidok azért androidok, mert tudnak racionálisan gondolkodni! De te nem tudsz! - Anderson hangját hallottam, talán.

- Hadnagy, nem tudtam betörni az aj..

- De PONTOSAN tudod, hogy hol lakik! Hiszen én küldtelek oda! Faszom!

- De hadnagy, én nem ezt mon...

- NEM ÉRDEKELNEK A KIFOGÁSAID!

Várjunk, mi? Mi az, hogy „én küldtelek oda"? És hova? Hozzám..? De hát... -hirtelen megvilágosodtam, és felpattantam:

- MAGA KÜLDTE HOZZÁM SZÉPF... CONNORT, HOGY NYOMOZZON UTÁNAM!! -kiabáltam. -TUDTAM! Vagyis végülis nem, de AKKOR IS TUDTAM!

A hadnagy megdöbbent arcával találtam szembe magam, amikor odamentem hozzájuk. Csak most tűnt fel, hogy a kanapén fetrengtem. Szépfiú csak kifejéstelen arccal bámult engem.

- Kisasszony, ez hülyeség... -kezdte volna az öreg, de félbeszakítottam:

- Hülyeség egy faszt! Most mondta! A SAJÁT FÜLEMMEL HALLOTTAM! Mi a magyarázat???

-Semmi, nem tudom mi a szarról beszél. De ha már ennyire jobban érzi magát, akár haza is mehet. Majd Kánor hazakíséri magát. -a Kánort gúnyosan ejtette ki, én meg dühbe gurultam.

- Mondja csak Anderson, megütne egy lányt? -Ártatlan mosollyal néztem rá, mire rám morgott.

-Takarodjon innen! -kiabált rám.

-Nem kell kétszer mondani! -tisztelegtem mindkettőjüknek majd felkapva a táskám elrohantam. Amikor leértem, akkor vettem észre, hogy még mindig csak egy póló van rajtam, pedig Októberben nincs a legmelegebb. Ó, Istenem, miért csinálod ezt velem?? tettem fel magamban a kérdést, de Isten ma megkegyelmezett és utánam küldte Szépfiút.

- Aurora! A kabát kelleni fog, hiszen akár 0 C° is lehet. Már most is elég alacsony a testhője. Kösz, hogy szólsz, magamtól nem gondoltam volna..

- Köszönöm... -elvettem tőle a kabátot de mielőtt fel vehettem volna, megölelt.

- Khm.. hát.. ezt miért kaptam? -zavaromban elvörösödtem, és próbáltam nem sikítozni.

- Gondoltam felmelegítem egy kicsit, hiszen hideg van. -mondta majd visszaindult a házba, engem meg ott hagyott magamba a kerítés mellett.

Lassan elindultam haza, és amikor már elég messze voltam a háztól elkezdtem sikítozni és ugrálni. Egy páran megnéztek, hogy mit őrjöng egy 24 éves az utcán, de nem érdekelt.

_____________

Nagyban megyek hazafele, mikoris megakad a szemem egy kocsmán... Khm, presszón.

Ne Aurora, ne légy alkesz!! Attól miért jobb neked hogy folyamatosan iszol? Most ittál az előbb, te hülye! Még másnapos is vagy!

Vállat vontam, és bementem. Rengetegen voltak, szóval gondoltam inkább mégsem maradok. Színész vagy, és nem bírod a tömeget... Jah, színész VOLTAM, és nem bírom a tömeget!

Tényleg, valami munka is kéne, különben hajléktalan leszek... De hova menjek?!

Inkább kimentem a presszóból és mostmár TÉNYLEG hazafele indultam. Útközben kerestem hirdetést, hátha jó lennék valamire, de 5 éves színészi karrierrel az ember nem sokra megy..

És akkor megláttam... Valami android bolt mellett találtam egy kis cukrászdát. És... Felszolgálót felvesznek! Jackpot! Nem leszek hajléktalan!!

Fogtam magam és bementem a cukiba, ahol árva lélek sem járt. Egy igencsak unszimpatikus android állt elém:

- Jónapot kívánok, miben segíthetek? -mondta a szőke hajú csaj. -talán csak nem akarsz nálunk dolgozni? -mászott bele a személyes terembe.

- Öhmm.. De, igen, szeretnék.. - hátráltam egy lépést, de az android jött utánam. Hogy a büdös...

- Remek! Fel van véve! Szólók a főnökömnek! - mondta és el is húzott a pult mögé.

Kényelmetlenül feszengtem, és a sütiket néztem amiken már állt a por. Mivan?? Por?? Milyen őrültekházába kerültem?? El KELL tűnnöm innen míg nem késő... Gondolat menetemet egy nő zavarta meg:

- Szóval, Northy, ő lenne az új cukrászunk? - egy kb. 50 éves nőcike közeledett felém, jobb oldalán az androiddal, ezek szerint North-tal. A nő nagy sálakat viselt az egyberuhája fölött, őszülő, göndör haját egy színes fejpánttal fogta hátra. (666 szó xd)

- Igen, ő lenne az. Hogy is hívnak? -már megint tett egy lépést közelebb felém az android. Komolyan, itt már mindenki őrült?!

- Khm.. -gyorsan összeszedtem a gondolataimat- Aurorának hívnak. Aurora Allen. -akartam nyújtani a kezem, de inkább gyorsan visszahúztam.

- Jaj, milyen szép neved van, drágaságom! - odajött elém és megpaskolta az arcomat.

- Tudtad, hogy Aurorának hívták a római mitológiában a hajnal istennőjét? -fogta meg a kezemet, North meg ugrált körülöttünk.

- Biztos Jupiter (Zeusz római megfelelője, az ég istene) küldte hozzánk segítségül! Mary, maga tényleg megmondta hogy érdemes Jupiternek hívni a cukrászdát!

El kerekedett szemmel néztem az androidlányt és eszembe jutott egy régebbi újságcikk:

WR400-as szexandroid szökött meg a bontóból.
2038. Január 27.-én egy North néven regisztrált android elszökött a bontóból. Szökésekor 2 embert ölt meg, majd kiugrott az ablakon és elszaladt. Legutoljára a Jupiter Cukrászdánál látták majd örökre eltűnt. Azért kellett volna deaktiválni, mert súlyos szoftverhibája miatt, ami ismeretlen eredetű, mániákusan hitt az ókori világ isteneiben.

Basszus! Ez a Jupiter Cukrászda!! Ahol az a dilis öreg néni él! Hát hogy nem vettem észre?? Olyan hülye vagyok!!

Kétségbeesetten néztem körbe, de a kijáraton kívül mást nem nagyon láttam, csak egy zárt ablak volt az ajtó mellett.

- Kedveském, annyira örülök, hogy ide jöttél! Tudod, annyira magányos vagyok, csak Northy van velem... Ő meg olyan furán szokott velem viselkedni. - mondta én meg figyelmesen hallgattam.

- Mary, ugye tudja, hogy North egy and... -beszédemet maga North szakította félbe, mert eltolta Maryt.

- Mary, legyen szíves menjen vissza hátra, hiszen odaéghet macaron! -mosolygott kedvesen majd visszakísérte. Mosolyogva vissza jött, majd amikor hozzám ért, lefagyott az arcáról.

- Ki küldött?? -kérdezte gorombán és elővett a zsebéből egy... pisztolyt. Itt az idő menni!

- É-é-é-é-én csak jöttem. De hogy fért el a zsebedben egy kibaszott pisztoly?! -kérdeztem csípőre tett kézzel. Ez az Aurora, játszd a kemény csajt, és talán élve maradsz! Amint ezt kimondtam kibiztosította a pisztolyt és rám fogta. Óó, de király! Khm.. szarkazmus.

- Ha elmondod az öregnek, hogy android vagyok, megtalállak és megöllek és majd kerülsz az Alvilágba! -sziszegte miközben megállás nélkül engem nézett.

- Héj, héj, nyugi, nem akarom megzavarni a ti szép kis életeteket, szóval ha nem bánod... -mondatomat félbeszakította a pisztoly elsülése. Ilyedten megugrottam, és az őrült androidra néztem aki készült leordítani a fejem.

- DE BÁNOM! HA ELENGEDLEK TUTIRA BEKÖPSZ AZ RK800-ASNAK ÉS DEAKTIVÁLNAK! Én nyugodtan élek itt a Maryval, nem bántok senkit egyelőre, hacsak TE nem adsz rá okot! Szóval?

Csak kigúvadt szemmel néztem.

- É-én nem mondom el senkinek, eskü! - jobb kezemet a szívemre tettem, balt pedig felemeltem. -akkor elmehetek? Soha a büdös életbe nem jövök vissza, még a környékre sem! -lassan oldalaztam az ajtó felé, és elkezdtem rángatni, hátha kinyílik, de nem nyílt.

- F@SZOM!! -kiáltottam és még egy golyó repült el pár centire az arcom mellett.

- Meg fogsz HALNI!! -kiáltotta, és megint lőtt.

Ijedtemben elfutottam, és imádkoztam, hogy éljek még vagy... 3 percig.

Aztán eszembe jutott az ablak... Vissza kellene futnom, de akkor tutira lelő az a hibbant! Fussál, Aurora, fuss!

Mint valami idióta, elkezdtem rohanni a pult mögött csak nem számítottam egy akadályra. Egy macskára. Hirtelen ötlettől vezérelve felkaptam, és North felé dobtam.

- Bocs cicus! -kiáltottam és a pult mögött lehajolva végigrohantam.

Megint az ajtónál álltam kétségbeesetten. North kék véres arccal, tikkelő szemmel, morogva nézett engem, természetesen a kis pisztolyával, amivel tutira meg fog ölni.

Elmosolyodtam.

- Nyugodtan ölj meg. Mit számít ez már? -közelebb lépkedtem a North-hoz, kemény fejet vágva, bár legbelül teljesen be voltam tojva. Hát, kéremszépen, mégiscsak színész vagyok!! Megveregettem a vállamat gondolatban.

Odaléptem hozzá, majd egy villámgyors mozdulattal kivertem a kezéből a pisztolyt és behúztam neki egyet. Egy nap kétszer ütök meg valakit, lassan pszichológushoz kell mennem...

North felkiáltva lendítette a karját, és nekem is behúzott. Megperdült a világ, és én North-tal ellentétben a hideg padlón kötöttem ki.

Négykézlábról feltérdeltem, és csak Northot láttam, amint a pisztolyt keresi. Most vagy soha, basszameg! Keresztet vetettem és nekiiramodtam, hogy kitörjem az ablakot.

Egy kicsit sem nőies üvöltés kíséretében kivetettem magam az ablakon, ami kitört a súlyom miatt.

Pár másodpercre biztos elvesztettem az eszméletemet, mert a következő pillanatban már a kisebb-nagyobb üvegdarabok közt feküdtem. Óuh, bassza meg, ez fáj!! Nagyon lassan feltápászkodtam, és amikor felpillantottam egy 16 éves csaj nézett engem.

- Mit.. nézel?? Vagy inkább segíts, basszus! -pirítottam rá, de nem tűnt különösebben megijedtnek.

- Jóvanna' -megfogta a karomat, és felráncigált.

- Áucs, bazmeg, most estem ki egy ki-bebaszott ablakon! Több empátiát kérek!

-Jóvanna' nyugi már! Amúgy miért estél ki a ki-bebaszott ablakon? -nézett rám kérdőn. Odavánszorogtam egy padhoz, és rárogytam.

- Mentem volna állást keresni a cukiba, erre rámtámadt fegyverrel egy csajszi, én meg csak így tudtam menekülni.

- Aham, jó sztori. Könyvet is írhatnál belőle. -leült mellém, és a körmét kezdte piszkálni. - Ja, amúgy Nicole vagyok.

- Én Aurora. -nyújtom a kezem neki, amiből egy kicsi véres üvegszilánk áll ki.

Eltolta a kezem. - inkább menj orvoshoz szerintem.

- Nem kell nekem orvos! -egy gyors mozdulattal kikaptam a kezemben lévő szilánkot. -ezt megtartom. -forgattam a kicsi szilánkot az ujjaim között. -de amúgy te mit keresel itt? Neked inkább tanulnod meg pasiznod kellenne.

- Kösz, kihagynám inkább. -fordította el a fejét.

- Jó a hajad. -jegyeztem meg.

- Kösz. Van söröm, kérsz? -kérdezte.

- Mivan? Te csak egy 16 éves gyerek vagy!

- Ne kezd te is! Nem vagyok gyerek!

- De az vagy... Inkább örülj amíg gyerek vagy! Nulla probléma.

- Mindenki ezt mondja... Senki sem vesz komolyan... -rácsapott a combjára.

- Biztosan van aki igen! De ha tényleg van söröd... Szívesen elfogadom...

- Alkesz vagy? -kérdezte felhúzott szemöldökkel.

- Nem. Vagyis MÉG nem, de elég közel járok már hozzá.

- Jóvan', gyere. -állt fel, és engem is felsegített.

_____________

A kocsmában igencsak nem kevés pohárka le gurult, egy idő után az a Nicole is eltűnt mellőlem, de megismertem két csajt. Már nem teljesen emlkészem, hogy kik voltak, csak annyira, hogy az egyik Sam, a másik pedig Caroline volt.

Helló minden kis macaronnak! Remélem úgy nagyjából mindenki élvezi ezt a könyvet. Most egy jó hosszú részt hoztam, a minőségén meg is látszik... 😒

Majd nemsokára jön a kövi rész, addig mindenki maradjom ötös matekból és ne merjetek megölni senkit. Pusszancs.

Ui.: Ja igen, North. North most nem tartozik a Jerichos csapatba most egyedül teszi tönkre mások életét. A BACKSTORYJÁT leírtam szóval mindenki boldog.

NORAZ ÁÚT!

1745 szó

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top