Jisung sietősen szedi lábait Changbin lakása felé a Minhoval váltott üzenetek után. Nagyon haragszik Felixre, amiért ilyenekkel zsarolja meg és még a telefonján keresztül is érezte, hogy Minhonak igazából egyáltalán nem hiányzik. Nem is értette, hogy ezt miért nem tudta neki barátja leírni, de szíve szerint valóban vízbe fojtaná abban a pillanatban, ahogy meglátja. Tudja nagyon jól, hogy mennyire fontos ez neki, hiszen Binnel már több, mint féléve együtt vannak, mégis a barátaikat nem sikerült összeegyeztetni és bár többször is próbálkoztak sosem sikerült. Jisung ekkor kezdi rosszul érezni magát, hiszen hat hosszú hónap után végre mind a két srácnak sikerült rávennie a saját barátait, hogy ismerkedjenek meg és ő ezt el akarta rontani. Felix nem ezt érdemelné tőle, sokkal tartozik az ausztrál fiúnak és ha belegondol, egy estére igazán el tud feledkezni az érzéseiről, mégha ezt az egész estét Lee Minhoval fogja tölteni.

Ahogy befordul az utcába már észreveszi a felé tartó Seungmint, aki hevesen integet neki, miközben lassít léptein. Mikor Jisung mellé ér, egy gyors öleléssel köszöntik egymást, majd csendben elindulnak a hatalmas lakópark felé.

- Felix nagyon ki van akadva? - kérdezi kissé félve és jóval halkabban is az átlagos hangerejétől, mire Seung csak sóhajtva bólint párat.

- Minhot uszította rád - kuncog fel halkan, de érezhető benne egy kis feszültség, ami természetesen Han figyelmét sem kerüli el.

- Hát, eléggé meglepődtem - forgatja szemeit a barna hajú fiú, mire barátja átveti válla fölött karját, még mielőtt belépnek a társasház épületébe.

- Ne aggódj, Sungie. Az ég világon semmi baj nem lesz. Előkerült már egy kis alkohol, de én és Jeongin biztosan nem iszunk, sőt elmondása szerint, Minho se nagyon akar lerészegedni. Vigyázunk mindenre és mindennel, ha pedig nagyon kellemetlenül érzed magad, akkor csak jelezz nekem és kimentelek.

- Köszönöm - mondja hálásan Jisung, mire Seungmin csak int egyet, majd fellépcsőzve a második emeletre csengetnek be Changbin lakásába, jelezve, hogy megérkeztek.

- Na végre! - nyitja ki az ajtót Chan, a csapat másik Ausztráliából származó fiúja, de szavaiban egy cseppnyi gúny sincs, inkább csak megnyugvás. Hiszen míg ők úton voltak, a többiek már rég inni kezdtek és elég nehéz egyedül kordában tartania őket, hiába a legidősebb. - Jisung, ugye?

- Igen - mosolyodik el Han, mivel az idősebb mosolya és már csak maga a kisugárzása képes szinte megnyugtatni őt, és bár nem érti miért van ez, de azonnal szimpatikus lesz neki a nála idősebb.

Belépnek a lakásba, amikor már meghallja a többiek hangját is. Seungmin a nappaliba siet, kettesben hagyva Jisungot és Chant. Az utóbbi megvárja, míg a fiatalabb leveszi cipőjét és farmer kabátját is a fogasra akasztja, majd kissé beljebb merészkedve mutatja meg gyorsan, hogy mit merre talál. Han csak bólogatva veszi tudomásul a hallottakat, majd új barátját követve indulnak el a nappaliba, ahol azonnal minden tekintet ráterelődik. Míg Felix kissé dühösen méregeti a legjobb barátját, addig Changbin egy nagy adag levegőt enged ki tüdejéből, hisz kicsit már elege volt hallgatnia az elmúlt pár órában párja hisztériáját. Egy Jisung számára ismeretlen, hosszú és fekete hajú srác pattan elé, akivel ha az utcán összetalálkozna, biztosan fiatalabbnak gondolná.

- Hwang Hyunjin, te pedig Jisung, ha jól tudom - magyarázza lelkesen az említett srác, s az az energia, amit áraszt magából, rögtön magával ragadja Jisungot. Bólint, mire Hyunjin lelkesen kezd neki mesélni valami számára teljesen ismeretlen történetet, s ebből megállapítja, hogy már egyáltalán nem lehet szomjas a fekete hajú, mivel legjobb tudása szerint ő nagyon nem volt szimpatikus neki eddig.

- Hyunjin, ülj már le! A végén még elijeszted! - szólal meg az a fiú, aki eddig némán követte végig az eseményeket és Han szíve azonnal őrült kalapálásba kezd. Hyunjin megfogadja haverja tanácsát és egy "majd később folytatom!" után visszaül a fotelba. - Ülj le, mókuspofi.

- Mi? - kapja oda a fejét hirtelen a fiatal srác és jelenleg a legnagyobb öröme, hogy senki -még Felix- sem fordít rá figyelmet.

- Azt mondtam, hogy ülj le. Vagy felőlem állj ott egész este, nekem édesmindegy - rántja meg vállát Minho, mire Sungnak egy pillanat tűnik el a csillogás szemeiből és bár vonakodva, de elindul egy szabad hely felé a kanapéra, viszont mielőtt kényelembe helyezhetné magát Felix ragadja meg a karját és húzza egyenesen maga után, Changbin szobájáig meg sem állva.

please leave comments🥺