- Innen egyedül kell mennünk, de köszönet mindenért! - mondta Bianca kedvesen mosolyogva, miközben két tenyere közé fogta a fiatal herceg hideg kezeit. Loki egészen elpirult. Még soha nem került hozzá ilyen közel egy nő - az anyját kivéve -, és bár még nem tudta, de ez még hosszú ideig így is maradt.
- Na persze az őrökbe is miatta futottunk bele - morogta Christine miközben felszedegette a nyilait amik kiestek a tegezből futás közben. Felállt és Bianca és Loki közé állt, jelentőségteljesen meglökve Biancát a vállával. - Ne melegedjünk össze annyira, ha kérhetem.
- Ki melegedett? Én ugyan nem, nem kell feszkózni! - mondta Bianca.
- Nem hisztizek, hanem próbállak megvédeni! - csattant fel hirtelen Christine.
- Nem kell engem megvédeni, egy égő, omladozó kastélyból is kijutottam élve, egy darabban! - Eközben Thor, Seray és a két Loki visszahúzódott a háttérbe. Egy nagyon kínos vitának voltak szemtanúi.
- A könnyelműséged egészen más veszélyekbe sodorhat, mint egy égő épület - mondta Christine szikrázó szemekkel. - Például egy áruló herceghez vagy egy megbízhatatlan vadászhoz.
- Rám célzol? - kérdezte Seray, leplezetlenül felháborodva. 
- Főleg rád - mondta Christine felvont szemöldökkel és dühösen meredő szemmel.
- De én jól vagyok - mondta Bianca nyugodtabban. - És a fiúk is vigyáznak rám... mindkettőnkre.
Christine arcán olyan érzelem, vagy sokkal inkább érzelmek hulláma söpört végig, ami megrémítette mind a négy társát, és a fiatal Lokit is. Mintha düh, vagy irigység, esetleg bánat vagy csalódás volt a szemében.
- Akkor elmegyek - mondta halkan, felvonva a szemöldökét egy pillanatra ahogy biccentett a fejével. És nem hazudott; sarkon fordult és elment. Bianca megdermedve állt és addig nézte őt míg el nem tűnt egy fal mögött.
***
Talán órák is elteltek mire Thor olyan állapotba tudta rakni Biancát hogy el tudjanak indulni - valamerre, legalább.
- Nem hiszem el - suttogta Bianca. - Az én hibám volna?
- Nyilván nem - mondta a fiatal Loki a falnak támaszkodva. - Látszik rajta, hogy annyira rühell titeket - bökött az állával Thor felé -, hogy képes egy ilyen, első ránézésre is mély kapcsolatot ott hagyni, ha ti is bele lesztek vonva.
- De mi soha nem voltunk bennfentesek Christine és Bianca ügyeiben! - felelte Thor a fejét csóválva.
- Szerintem akkor tört el a mécses mikor úgy érezte, hogy az ő, szülőkéhez hasonló, felsőbbrendű védelmező helyzete veszélybe látszott kerülni - mondta Loki. - Ez sokak csőrét böki... - nézett jelentőségteljesen, félig felvont szemöldökkel Thorra.
- Nem kereslek téged, te minden lében kanál? - kérdezte Thor bosszúsan. A fiatal herceg szeme elkerekedett és felegyenesedett.
- Ördög és pokol, igazad van, mennem kell! - Ezzel elrohant a palota fala mellett, és hamarosan teljesen eltűnt a csapata szeme elől. 
Bianca szomorúan bámult utána, majd feltápászkodott a földről ahol eddig ült, és Thorra nézett.
- Vissza kell mennünk.
- És... Christine? - kérdezte a király megszeppenve. 
- Okos nő - felelte Bianca. - Visszatalál, de neked minél hamarabb vissza kell jutnod, mert Asgard király nélkül van...
- Hagyjad már, miért akarsz visszamenni? - horkantott Loki. Látni és hallani lehetett rajta, hogy nem hisz Biancának. De a nő csak meglepve nézte őt. - Erről beszéltünk Neskkel is. Abban a másodpercben hogy elmentünk, visszatérünk. Miért akarsz elmenni?
- Kiráz a hideg ettől a helytől - felelte megborzongva Bianca. - És Christine nélkül semmire nem megyünk. De tudjátok milyen makacs... Ó, Istenem, nem kellett volna eljönnünk...
- Késő ezen lamentálni, Bianca - mondta Seray. - Jó lenne eldönteni, hogy mit csinálunk, nem?
- Ó, én elmondom mit csináltok - hallottak meg egy hangot. Ijedten fordultak hátra, és bizony, Serayt látták maguk előtt. A fiatalabbat.